Chapter 27

Sziasztok.Tudom hogy késő van, de elhoztam a részt :D FIGYELEM!+18as részek vannak benne, kérlek csak az olvassa, akinek ez nem gond!!Oké?:D jó olvasást

Nessi szemszöge

-I-igen.A leves.Gyertek enni.-mondtam monoton hangon, közben Harryt figyeltem.Ő is engem figyelt.A zsebébe mélyesztette a telefont és nagyot nyelve bement a konyhába.Nem mondott semmit. Csak ... bement. Miért nem árul el?Mire készül?Aggódva néztem utána.

-Mi a baj kislány?Úgy nézel mintha szellemet láttál volna-kacagott felszabadultan Nate és átkarolta a vállam.

-Semmi baj.Együnk..ma még nem ettem.-tértem lassan magamhoz.

-Édesem, hisz mondtam, hogy fő, hogy egészséges legyél.

-Jól vagyok.-erőltettem egy mosolyt Nate felé.Nem túl meggyőző, de ő túl bunkó az ilyesmihez..nem vette észre.A konyhába mentünk és leültünk.Megebédeltünk.gyakran felpillantottam Harryre..sokszor rajtakaptam hogy néz..volt valami furcsa a szemében.Félelem...bizonytalanság..nem tudom.

-Áhhh.-dőlt hátra elégedetten Nate.-Ez csodás volt...jól főzöl.

-Kösz..-motyogtam-Volt időm megtanulni.-mondtam gúnyolódva, de ő ügyet sem vett a pimasz hangszínemről.

-Azt hiszem elmegyek fürödni..velem tartasz?-próbálkozott vigyorogva Nate, de csak heccelni akart.Muszáj volt visszavágnom.

-És utána elmosogatsz?-vigyorgok én is, mire csak forgatja a szemét és eltűnik a fürdőben.Ez egy remek pillanat arra, hogy Harry beszéljen.Az asztal fele néztem, oda, ahol Harry ült, de már nem volt ott.Épp slisszolt volna ki a konyhából.

-Harry!-szóltam utána.Ő megállt és lassan fordult felém.Nem nézett a szemembe-Miért nem mondtad el?Elárulhattál volna.-ő csak nyelt egyet és rám emelte tekintetét.

-Mert...rájöttem hogy...azt teszem amit a húgommal tettek.Kiragadtalak a családodtól..a barátaidtól..a szerelmedtől..hogy én boldog lehessek.De ez nem helyes.Ne haragudj.-sütötte le megint a szemét.

-Harry...-ellágyultam.A nyakába borultam könnyes szemmel.-Harry-sírtam a vállán.Nagyon megleptem ezzel a hirtelen elérzékenyüléssel.Az egyik kezét bizonytalanul a hátamra tette és simogatott-Vége van.Nemsokára eljön érted...újra vele lehetsz.

-Köszönöm..köszönöm.-hálálkodtam neki, az arcom a nyakához fúrtam és mélyen beszívtam az illatát.-Köszönöm.

-Szívesen..azt hiszem..-mondta zavartan.A nap további része csendben telt..az ajtót lestem hátha bejön Zayn, és megment...de nem történt semmi.Csak rámesteledett.Harry nem igazán volt szem előtt.Valami előadás lesz holnap a suliban és arra készül.Nate nem szerepel, ő a közönséget erősíti.Szóval vele maradtam...

-Nem megyünk lefeküdni?-fogta meg a kezem este, 9 óra körül.

-Korán van még...-húztam el a szám.

-De mást is tervezek alvás előtt.-kacsintott és felhúzott a kanapéról.Eszembe jutott az ígérete..meg fog dugni..jaj ne..nem akarom.Semmi kedvem..

-Muszáj?-suttogtam, mire ő csak egy dühös pillantást vetett rám.

-Gyere..élvezni fogod..-felhúzott az emeletre, be a szobájába.Nem tökölt sokat..rám vetette magát.Kiéhezve tépte a számat és csókolt.Nem esett jól ez a durvaság.Kicsit eltoltam magamtól az arcát.

-Lehet egy kérésem?-meglepetten nézett, mire felbátorodtam-Ha már annyira meg akarsz... kefélni.. legalább.. legyél finomabb, hogy élvezhessem.

-Jó...oké, megpróbálom.-mondta kis gondolkozás után.Kicsit elhúzódott, hogy elhúzhassa a függönyt.A villanyt leoltotta..romantikusabb hangulatot akart teremteni.Addig leültem az ágyra.Tényleg jobb, ha nem látom az arcát.Nem azért mert nem szép..igazán szép...de ő nem Zayn.

 Nate leült mellém és megfogta a kezem.

-Lazulj el..kérlek.-suttogta a fülembe.Becsuktam a szemem..Zaynre gondoltam...Őrá, csakis rá.Nem Nate csókolgatja a nyakam...Zayn csókolgat...nem Nate harapdálja a bőröm..Zayn az..

 Nate finoman meglökött az ágyon, így hátraestem.A matrac nagyon puha és rugalmas, jól esett rugózni rajta.Nate felém kerekedett, a csípőmre ült és megcsókol.Próbálom ennek a jó oldalát nézni.Nate jól néz ki..és..jól csókol.Inkább örüljek, hogy még élek és nem bántalmaztak.

 Apró csókokat lehelt az arcomra, végig a fülemtől az állam vonaláig, le a nyakamhoz, majd még lennebb.Az ingem eltépte.Melltartó nem volt rajtam..azt nem hordhattam ebben a házban.

-Hmmm..nagyon szép vagy, Nessi...nagyon szép-suttogta és az egyik kezét a mellemre tette, masszírozni kezdte.Kezdett felébredni bennem a vágy..Két ujjával megcsípte a bimbóm és húzni kezdte.Az ajkamba haraptam.Nagyon jól csinálja.A másik mellem a szájával izgatta, nem kellet sokat dolgozzon, hogy kemények legyenek.

-Látod, hogy milyen jó?-ráfújt a mellemre, mire felnyögtem.Nate felemelkedett és levette a pólóját.

-Nincs időnk több előjátékra..holnap korán kell keljek..de majd bepótoljuk, ígérem..-suttogta és leszállt rólam, levett a nadrágját, majd a boxerét.Kezébe vette a férfiasságát, ami azért  szembetűnően nagy volt.

-Állj fel és vetkőzz!-szólt rám, én meg cselekedtem.Ő leült az ágyra és figyelte, ahogy vetkőzöm, közben a férfiasságát fogta és kényeztette magát.Meztelen álltam előtte..kicsit én is beindultam, látva őt az ágyon, ahogy kényezteti magát..

-Gyere és csináld te.-mondta kiszáradt torokkal, kicsit rekedtesen.Letérdeltem a lába közé és a kezem a szerszámára tettem.Ő az arcom figyelte, a hajamba túrt és belemarkolt.Úgy éreztem magam, mint egy kurva.De mit tehetnék?Ha elvontak engem Zayntől...mégis mit tegyek?csak azt tehetem amit mondanak nekem.Más nem maradt.

 Kényeztetni kezdtem őt a kezemmel, de már nagyon kemény volt a szerszáma.

-Szopjál.-morogta Nate vadul és a hajamtól fogva a farkára lökte a fejem.Szopni kezdtem, de ő irányított.Teljes mérete a számba került, mitől fuldokolni kezdtem, de engedett a szorításból és onnantól kezdve már megint magamtól dolgoztam.Nem bírt magával, a csípőjét mozgatni kezdte.

-Óh Nessi...csináld...-morogta megint dühödten és keményen szopni kezdtem, nem kíméltem.Egyre hangosabban nyögött és hangosan kiáltotta a nevem, mikor elérte az orgazmus.A számba élvezett, én meg kicsit undorodva, de minél gyorsabban lenyeltem az ondót.Nate kiterülve feküdt.Egy kis fénnyalább sütött be az ablakból, egy kósza fénnyaláb, amit átengedett a sötétítő.Telihold lehet kint, mert nagyon világos.Megvilágítja Nate arcát és a mellkasának egy részét..gyöngyözik rajta az izzadság.A szeme csukva van.

-Nagyon jó voltál Nessi...-suttogta-Nem így akartam elmenni, de megfelel..majd máskor magamévá teszlek, de most...aludnunk kell.-feltápászkodott-feküdj le.Letusolok és jövök én is.Én csak bólintottam és befeküdtem az ágyba..a szégyentől és az undortól álomba sírtam magam.Zaynnel álmodtam..undorodva elfordul ahányszor csak megszólítom..nem csak ő..Louis is..és Peti!Ó, az én Petikém is..ő is undorodik tőlem...de nem csak ők...én is..undorodom magamtól.

Zayn szemszöge

Átköltöztettük Louis és Petit az én lakásomra.Még nem szakítottam Melivel, mert nem volt itthon mikor hazaértem.

A konyhaasztalnál ülünk:én, Louis és Peti.Tanácskozunk.

-Ki kéne terjesszük a keresési területet.A városon kívül lehet Nessi.-javasolta Peti.

-Én azt mondom, hogy valaki ismerős vihette el...ha városon kívül van, akkor kocsival vihették..idegen kocsijába nem ül be.-okoskodott Louis.

-És ha..jött egy csapat fekete ruhás ember és zsákot húzott a fejére és betuszkolta a teherautóba?-a két srác úgy nézett rám, mintha rosszat mondtam volna-Most mi van?!

-Az feltűnt volna valakinek.-forgatta a szemét Peti.Ajtó csapkodás hallatszott kintről.Megjött Meli.Az ablakhoz léptem és kikukucskáltam.

-Itt van...-Louisra néztem-Fedezz hátulról..és add a cuccait.Akaratos kiscsaj, még bezárkózik a szobámba és ott él tovább..-Louis csak vigyorogva adta át Meli bőröndjét, amibe már bepakoltuk Meli ruháit és a dolgai egy részét..amik befértek.

-Sziveeeeeeem, megjötteeeeem.-nyávogott a bejárati ajtónál.Vettem egy mély levegőt, és kimentem hozzá.

-Remek..akkor vedd a cuccaid, és mehetsz is.

-Mi?Na de mit jelentsen ez?!

-Azt, hogy szakítok veled-adtam át a bőröndöt.Az egyik kezében még ott volt a bevásárlószatyor.

-Miért?-kérdezte magas hangon.

-Mert vége...vége van..szakítok veled...

-A miatt a ribanc Nessi miatt?-vágta dühödten a falhoz a szatyrot.Bevallom, megijedtem, hátrálni kezdtem.

-Ő nem ribanc...szeretem őt.

-Óh, szereted?!Elhagyott téged.

-Talán..de szerintem...nem önszántából tette.-Meli egyre vörösebb lett.Levegő után kapkodott és fenyegetőn rázta a mutatóujját felém.

-Elmondom!Elmondom mindenkinek, hogy őt kúrogattad az igazgatói irodádban!

-Senki sem fog hinni neked!-kiabáltam rá.

-Felvételem van!-visított, és a feje elképesztően vörös lett...robbanni fog...tényleg!

-Jó!Mutasd meg a világnak!!MUTASD!Tudni fogják, hogy ő az enyém, és talán visszakaphatom végre!

-Sose fogod visszakapni!SOHA!GONDOSKODOM RÓLA!-ordította és kirontott a házból magával húzva a bőröndjét.Bágyadtan néztem utána.

-Huha...láttátok a fejét?Milyen vörös volt...-szólalt meg Peti.

-Hallotátok?azt mondta ő gondoskodik róla...ő rabolta el...-suttogta Louis.

-Nem lehet..végig velem volt..

-Felbérelt valakit, hogy ő rabolja el.-vetette fel az ötletet Peti.

 Rezegni kezdett a zsebem.Ismeretlen számtól jött egy SMS: "Kérdezd Harryt és Natet.~N"

-Vagy valakiket-mutattam meg Louiséknak is.

-Harry...Nate...tudtam!-csattant fel Louis.

-Őket említette Liam is..emlékszel?Tegnap vagy tegnap előtt..valamikor mondta, hogy ők az egyetlenek akik ilyesmire képesek a suliból.-suttogott Peti.

-Üljetek be a kocsiba..én vezetek.-mondtam és már vettem is a kocsikulcsom.

...

-Most hova mész?-kérdezte már a kocsiban űlve Louis.

-Harry házához...ő nagyon gazdag...a szülei nem foglalkoznak vele.Abba nagy házban tarthatja Nessit.

-Nem hinném.-húzta el a száját Peti-Meli az ész...nem hiszem, hogy hagyná, hogy Harrynél vagy Natenél legyen Nessi.

 Lefékeztem a kocsit.

-Akkor hol?-csattantam fel-Van jobb ötletetek?-ők összenéztek.Peti szólalt meg.

-Először is nyugodj meg..mindjárt kitéped az összes hajad!-igaza van..bizsereg a fejbőröm már-Másodszor..ma nem tehetünk semmit...holnap suli van..vasárnapi előadás..Nate és Harry ott lesznek..Meli is.Tőlük megtudjuk az igazat.

-De nem hallottátok Melit?Végezni fog vele!-mondtam elkeseredetten.

-Sötétedik-szólalt meg Louis.Ma nem tudunk mit tenni...és Meli sem.Ha igazam van, nincs ideje elmenni Nessihez, megölni, feltakarítani, elrejteni a hullát, majd hazamenni és pihenni, hogy holnap ne legyen furcsa az előadáson.Nem fogja bántani.Még nem.Menjünk haza..pihenjük.Holnap előszedjük Natet és Harryt.

 Végül nem történt más..hazamentünk és mindenki a saját szobájában a saját ágyában aludni tért...Rémálmok gyötörtek..Nessit látom egy cellában, sír, és utánam kiabál, de hiába próbálom, nem tudom megmenteni..nem megy.

heyho

Hiii mindenkinek :D
Már elkezdtem írni a részt!Sajnálom hogy csak most, de betegen nehezebb :( Szóval csak tudjátok:elkezdtem írni.Készül és amint kész van, kiteszem(egy átolvasás után, hogy ne legyen olyan sok hiba benne :))) )

Chapter 26

Harry lassan fordította felém a fejét, párat pislogott.
-A halott húgom?-kérdezte vissza Harry-Az én húgocskám él.-mondta mint egy kisgyerek és lassan simogatni kezdte az arcát, ahol megütöttem.Egyre biztosabb voltam abban hogy ez a gyerek nem normális.Talán anyuka és apuka testvérek voltak?-szólalt meg a gonoszkodó énem, de megint megsajnáltam a kis fürtöst.Leseggelt a földre.-A húgom...a húgom!-sírni kezdett, mint egy kisbaba, én meg elképedve álltam előtte és néztem-Nem halt meg...nem halhatott meg.-zokogott, az arcát a kezei közé temette.
 Itt a remek lehetőség, Nessi...menekülj..rohanj, fuss!-ez határozottan a józan ész hangja lehetett.De mikor hallgattam én utoljára a józan eszemre?Lenéztem Harryre, de nem Harryt láttam, csak egy szerencsétlen, összezavart, összetört kisfiút, aki már nem tudta mi a valóság és mi a fikció.
 Hallottam róla, hogy ha tragédia történik az emberrel, vagy azzal a személlyel aki igazán közel áll hozzá, az ember belül összetör, és megbolondul..depressziós lesz, vagy bolond.
 Volt bennem annyi jóindulat és szánalom, hogy a saját bőröm menekítése helyett leguggoltam Harryhez, és felé nyújtottam az izgalomtól és kicsit a félelemtől reszkető kezem.
-Harry...-szólítottam meg halkan, és a kezem a vállára tettem, kicsit megszorítottam-Mi történt?Mi történt a húgoddal?-nem kaptam választ csak zokogott.Jó, akkor kérdek könnyebbet-Hogy hívták őt?
-Gemma....-mondta elcsukló hangon Harry és elvette a kezeit az arcától, felnézett rám nagy, könnyes szemeivel-Az ikertestvérem volt.
-Gyere, mesélj többet róla-felsegítettem a földről, és a közeli nappalihoz vittem, leültünk a kanapéra.Harry rám volt támaszkodva, ha akartam volna sem tudtam elmenni, de egyelőre azzal voltam elfoglalva hogy Harryben tartsam a lelket.Nem lesz könnyű feladat.

*hónapok múlva*

Louis szemszöge

 Hetek...hónapok teltek el azóta, hogy Nessi eltűnt.A rendőrök már nem keresik..soha nem is keresték igazán.A kirándulásra nem mentem el...nagy csalódást okoztam sok diáknak, ki is rúgtak ezért az iskolából.A tanárok megszavazták, még Zayn is ellenem volt.Petivel élek még mindig a régi házában, egyre fanyarabbul érzem magam.Régi barátaim-Zaynt is beleértve-hozzám sem szólnak, ha meglátnak az úton.A diákjaim mutogatnak, sutyorognak, ha észrevesznek.
 Az életem romokban van, az egyetlen dolog ami éltet, az Nessi.Meg kell találjam.Valahol...ki tudja hol...még rosszabb körülmények között élhet..ha még él.
 A keresést nem hagytam fel.A város minden eldugott részét megnéztem, még a föld alatt is jártam, csak hogy megtaláljam, de nem volt ott.Peti szerint ha az elrabló elég okos, nem is rejtené a városba, hanem elvinné jó messze.Szóval semmire se jutottunk.
 Peti fizetéséből élünk..bár még sosem láttam dolgozni, viszont pénze az van...néha Nessi anyja, Lily is ad pénzt, de semmit nem költök belőle.Nem érzem helyesnek.Ő is segít keresni..mindjárt többször van nálunk, mint otthon.Peti szerint sosem érdekelte Nessi, talán most jött rá, hogy fontos neki a lánya.
 A mai nap is át fog jönni.Mindig megiszik egy-két csésze teát, szóval ma vásárlás nap van.Én vagyok a soros.A bevásárló listám gondosan összehajtogattam és betettem a zsebembe.Nincs sok minden rajta, hisz pénzünk sincs sok, de azért a biztonság kedvéért leírtam.A kocsimat eladtam, mikor kipenderítettek az iskolából, mert úgysincs rá szükségem.Gyalog indultam a bevásárló központba.

Zayn szemszöge

A tükör előtt állok.A hajamat próbálom eligazítani, de nem megy.Mostanában semmi sem sikerül.Amióta Nessi elment..mintha egy részem meghalt volna.Talán ha megérteném, hogy miért hagyott el...hogy miért lépett le mellőlem.Mindig is jól bántam vele...mindig is őszintén szerettem és vigyáztam rá..Miért hagyott el?

 Louis beleőrült ebbe..tudtam, hogy szerelmes belé, de ennyire...Mint egy elmebeteg, ragaszkodik ahhoz, hogy Nessit elrabolták.Elvesztette az állását, eladta a kocsiját, már nem is ápolja magát, szörnyen fest.

 Lelkileg én is így nézek ki.De kívül nem.Nem szabad, hisz igazgató vagyok.Muszáj makulátlan legyek.

-Szívem, menj már ki az üzletbe, vegyél ételt!-rikácsol lentről Meli.Utálom őt...utálom, idegesít, az agyamra megy, legszívesebben lenyomnék a torkán két tonna benzinnel áztatott papírt és meggyújtanám a végét.Miért nem hagyom el?Nem lehet...védenem kell a hírnevem..sokan gondolták, hogy közöm van Nessihez, a rendőrök is kikérdeztek, muszáj ezt a gondolatot elhessegessem az agyukból.

-Jól van..írj egy listát!-ordítottam le a szobámból és megkötöttem a nyakkendőm.Felhúztam a cipőm is és lementem hozzá.Melinda ideadta a listát, én meg menekültem ki az ajtón.

-Nem kapok csókot?-kérdezte az irritáló hangján.

-Nem!-vágtam rá és már a kocsiban is ültem.Hamar a bevásárló központba értem.Lassan sétáltam végig a sorokon..minél lassabban, hogy ne keljen hazamennem.Nem messze tőlem megláttam egy férfit..időbe telt mire felismertem.Louis!Mi lett veled, régi barátom, Louis!Ledöbbenve figyelem, ahogy hajigálja be az olcsó szarokat a kosarába.Mindig is utálta a szar kaját.Remek szakács, tudja, hogy a jó ételhez jó hozzávaló kell.Még nem vett észre, csak a rövidke ficuját böngészte.Menjek oda?Ne....utál engem...de hiányzik..a testvérem!A legjobb barátom...Ez az őrült, lepukkant ember..miattam ilyen.Mert hagytam, hogy elmenjen...hagytam, hogy tönkretegye magát.Jóvá kell tegyem.

-Louis!-szólitottam meg.Felém kapta a fejét.Odamentem hozzá-Louis...mi történt veled?

-Kirúgtál.Rémlik?-morogta az orra alatt és zsebre vágta a listáját.

-Igen...de nem volt más választásom...

-Nem volt más választásom-gúnyolódott-Hagyj békén, Malik.-csak akkor szólított Maliknak, ha dühös volt.

-Louis..hadd tegyem jóvá...visszajöhetsz tanítani...visszakapod az állásod, csak ne legyen fontosabb a furcsa...képzelgéseid mint a diákok tanítása.

-Nem képzelgés!Nessi eltűnt..nem elment.

-Persze...Louis..gondolj bele..csinált már ilyet!

-De pár hét múlva hazatért...és sosem tűnt el egyedül, mindig Petivel volt.-sóhajtottam egy nagyot.Jó úton haladok, ha azt akarom, hogy sose szóljon hozzám.Jobb ha engedek neki.

-Oké..oké...talán.De akkor sincs mit tegyünk, a rendőrök elintézik.

-A rendőrök már rég nem keresik őt.És te ezzel megelégedsz?Látszik mennyire szeretted..máris a titkárnőd kúrod.-undorodva nézett rám..úgy, ahogy én is szoktam a tükörbe nézni magamra.

-Louis...ezt te nem értem.

-Biztosan.-morogta és elindult a sorok közé, én meg tartottam vele a lépést.

-Louis kérlek..hallgass meg.Visszakapod az állásod..költözz vissza hozzám...felőlem még Peti is jöhet.De ne hagyd így el magad...olyan régóta ismerjük egymást, nem hagyhatom.

-Egy feltétellel....-mondta rövid gondolkozás után.

-Na mi az?-csillantak fel a szemeim a reménytől.

-Szakíts Melindával..és segítened kell megtalálni Nessit.

-Jó!-vágtam rá azonnal.Remélem nem bánom meg a döntésem.Louis elmosolyodott..most először látom őszintén mosolyogni hónapok óta, és ekkor már tudtam, hogy biztos nem fogom megbánni.

Nessi szemszöge

Két hónap telt el.Már nem harcolok Harry és Nate ellen.Feladtam a reményt, hogy bárki is keres.De nem olyan rossz az életem.Azon kívül, hogy hiányzik Zayn...néha annyira, hogy sírok...azon kívül nincs bajom.Harry és Nate nem nyúltak hozzám.Kaptam egy verést egy hónapja, mikor megpróbáltam megszökni, azóta az ajtó és minden ablak be van zárva, esélyem sincs kilógni.

Már nem a pincében tartanak.A ház bármely pontjába szabadon elmehetek.Főzni szoktam, takarítani, olvasni, tévézni...internet közelébe nem engednek.Egy vezetékes telefon sem működik.Hétvégeken Harry és Nate a házban tartózkodnak, hétköznap csak délután jön be vagy Harry vagy Nate, sosem mindkettő.

A kettő közül Harry az, akivel jobban megértjük egymást.Már annyira a bizalmába férkőztem, hogy elmondta a húga, Gemma történetét.Elrabolták a lányt már 2 kerek éve és azóta nem látta.A képekből és történetekből ítélve nagyon közel álltak egymástól.Harry azért vállalta el, hogy elrabol, mert nagyon emlékeztettem Gemmára...azt akarta, hogy visszakapja a testvérét.De beérte velem is.

Szombat van, ma fognak hazajönni a srácok.Valami különlegeset sütöttem...sült csirkét mártással, és többféle körítéssel.Már megterítettem, a fiúk hamarosan itt lesznek.Épp amint tudatosult ez bennem, már hallottam is a kocsit lefékezni a ház előtt.Elindultam az ajtó fele, hogy köszöntsem őket, mikor megláttam Harry telefonját a kanapé alól kikandikálni.Itt hagyta?Direkt hagyta itt?Nem volt időm ezen gondolkozni.felkaptam a telefont, és tettem amit tennem kellet.Írtam Zaynnek.Szerencsére a számát kívülről tudom.Kevés idő állt a rendelkezésemre, nem írhattam egy regény.

"Kérdezd Harryt és Natet.~N"

Ennyire volt időm.Már nyílt az ajtó, mikor lezártam a  telefont és becsúsztattam a kanapé alá.Időm sem volt Kitörölni az SMSt.

-Nessi!-hallottam meg Nate hangját.Odamentem az ajtóhoz.

-Sziasztok.-adtam nekik egy-egy puszit.Amióta nem bántanak egész közel kerültünk egymáshoz.

-Hmmm..jó illatok vannak.Mit készített a kedvenc feleségem?-ugratott Harry, mikor arcon pusziltam.

-Fogalmam sincs mit készített a feleséged, de én sült csirkét készítettem.Már kész van, szóval mossatok kezet.-Nate elgondolkozva figyelt, miközben vette le a kabátját.

-Túl jól bánunk veled.A filmekben az elrabló mindig megkínozza, megdugja, majd megöli az áldozatát...-a vér is megfagyott az ereimben.Harry vállon boxolta Natet.

-Fogd be!-szólt rá.Nate elvigyorodott és közelebb lépett, a fülembe súgott.

-Ne aggódj.Nem foglak megölni...de ma az enyém leszel...benned akarok lenni..érezni akarlak...az enyém leszel.-búgta és megpuszilta az arcom.Mind a ketten a fürdő felé vették az irányt.

 Bennem vegyes érzelmek kavarogtak.Nate engem akar..ma este...engem....most mit tegyek?Nincs hova bújjak.Bementem a konyhába, rendezgettem a cuccokat.Mikor már 5 perc is eltelt, a fiúk után indultam, a nappaliban voltak.

-Fiúk, ki fog hűlni a leve..-torkomon akadt a szó.Nate a televíziót kapcsolgatta, Harry a telefonját kereste és meg is kapta a kanapé alatt.Láttam, hogy pötyög rajta.

-Mármint a leves?-szólalt meg Nate, de én csak ijedten néztem Harryre.Felpillantott rám, az arca egészen sápadt volt.Éreztem, hogy a szívem kiugrik a helyéből.Végem van.

___________________________________________________________________________________

Hello!Bocsi a hosszú késésért, de valahogy ez a rész is megszületett :) vakációóóóó van :D Nemsokára jön az angyal, az újév!Alig várom.Ti merre buliztok újévkor?Én még nem tudom, az is lehet hogy kimegyek valahova a városba, vagy itthon kuksolok, mint általában szoktam :) Komizzatok légyszi, vagy Tetszik-eljetek(vagy ha nem tetszett a rész, akkor tudassátok velem) .A blog job oldalán van egy fb-s kép, ha arra kattoltok, a blog csoportja jelenik meg, lépjetek be :D

A részt elkezdtem írni, de nincs befejezve még, ezért nem tettem ki.Tudom hogy sokat szoktam késni, de rengeteg a tanulnivaló, most hogy mindenki dolgozatokat és felmérőket írat.Nagyon igyekszem, addig is tanuljatok, bár tudom hogy a net érdekesebb ;) de mindjárt vakációóóóó legalább is itt, Erdélyben :D

Chapter 25

Az ajtó fele fordítottam a fejem, és ott jött ő!
Harry fél kezén egyensúlyozta a tálcát, ami meg volt pakolva mindenféle kajával, a másik kezében egy csésze tea volt.Leguggolt elém és letette a finomságokat.
-Egyél csak.Rég nem ettél.Ez a bunkó Nate megfeledkezett az emberi szükségleteidről.-szólalt meg lágyan...lágyan mintha nem is az általa elrabolt és megerőszakolt lánnyal beszélne, hanem a szerelmével, vagy barátnőjével.Ledöbbentett, de jobbnak tartottam hallgatni, nehogy változzon a dolog.Csendben nekiláttam az ételnek, már nem voltam olyan éhes, így csak szép lassan nyammogtam el a frissen sült tükörtojást, meg a kiflit, közben kiélveztem az ízeket.Harry csendben ült a földön, nem messze tőlem és engem figyelt.Néha felnéztem rá, figyeltem vajon mikor kattan be és köt ki valahova, de nem tett semmi ilyesmit, csak nézett nagy csodálattal.
-Miért nézel így?-bukott ki belőlem.Nem leptem meg a kérdésemmel.
-Elragadó vagy...ahogy ott ülsz egy szál hálóingben, és eszel...Annyira hasonlítasz rá...-véginéztem magamon.Eddig fel se tűnt, de egy hálóing került rám az éjszaka folyamán.Kicsit megszagoltam, kellemes virág illata van.
-Kire?-kérdeztem rá, de rögtön megbántam.Jaj én és az én nagy szám!Most biztos átléptem egy határt.Ijedten pillantottam fel Harryre, de ő nem engem nézett.Az ölében pihenő kezeit bámulta.
-A húgomra...-motyogta alig hallhatóan.Hiába suttogott, én megértettem mit mond...vízhangzik ez a hely.Minden hangot felerősít.
-Az övé ez a hálóing?-jártattam tovább a szám.Hiába na, a kíváncsiság fölém kerekedett és lenyomta a józan ész halk szavát.
-Igen, az övé volt..-továbbra is suttogott, de még halkabbra fogta a hangerőt.
-Csak volt?Miért, kinőtte?
-Mostmár elég legyen!-kapta fel a fejét Harry.Egyenesen a szemembe nézett, zöld szemei villámokat szórtak-Foglalkozz az ételeddel, nincs több kérdés!-parancsolt rám, mire jobbnak láttam megfogadni tanácsát.
A gondolat mégsem hagyott nyugodni.Volt?Tehát...meghalt?Harry húga meghalt?Ez a hálóing nekem épp hogy jó.Egyidős lehetett velem.Vagy nagyobb nálam pár évvel.Hiába is, magas vagyok, magasabb mint az osztályban a legtöbb fiú..sőt, pár tanárnál is magasabb vagyok.Többek között Louisnál is.
 Elgondolkozva eszegettem tovább, Harry már közel sem volt olyan nyugodt és jókedvű, mint az előbb.Felállt a helyéről és sétálgatott a kis pincében.
-Végeztél már?-fordult meg kis idő múlva, kissé türelmetlenül csengett a hangja.Lenyeltem az utolsó korty teám és bólintottam.
-Igen...
-Igen, mi?-csattant fel.
-Igen...köszönöm?
-Szívesen.-motyogta és lehajolt a tálcáért meg a csészéért.Közel került az arca az enyémhez, megláttam a kis lila foltját a szeme körül, amit a tegnap-vagy legalább is mielőtt lefeküdtem-kapott tőlem.Púderrel próbálta eltakarni, de ha közel van hozzám, észre lehet venni.Ő is engem nézett, direkt a szemembe bámult, de nem tett és nem mondott semmit, csak pár pillanatig nézett.
 Végül felegyenesedett és királyi léptekkel kivonult a teremből.Én meg egyedül maradtam megint.Megfelelő időnek találtam nyújtózkodni kicsit.Felálltam a helyemről, kinyújtóztattam az elgémberedett végtagjaimat, megropogtattam a csontjaimat és sétáltam kicsit, hogy a zsibbadás a lábamból szűnjön meg.Harry nem jött vissza egyhamar, volt időm átgondolni a dolgokat.
Reggel még azt mondta beszélni fog velem arról, hogy mi lesz a továbbiakban.Közben szöget ütött a fejemben az is, hogy ki VOLT Harry húga.Miért reagált rá olyan rosszul és mi történhetett a húgával.
Már mindenféle változatot átgondoltam:meghalt balesetben, elköltözött Amerikába, transzfesztíta lett.Nem tudom melyik valószínűbb....oké, talán meghalt...
-Nessi!-szólított meg valaki az ajtóból.Nem vettem észre, hogy Harry visszajött.Megfordultam, és ott állt.A szemei pirosasak voltak, a púder az arcáról lejött, jobban látszódott a kék folt.Sírt?Ó, Istenem, Harry Styles sírt?
-Igen?-kérdeztem kiszáradt torokkal.
-Nem kell....szóval tudod nem kell...?-kicsit zavarban volt, elpirult a füle hegyéig.Furcsa mód megsajnáltam..ahogy ott állt szerencsétlenül, az arca vérvörös, egy nagy lila folt éktelenkedik a szeme körül és a sírástól megdagadt szemei arra késztettek hogy megöleljem.Persze, semmi ilyesmit nem tettem.Hisz csak eszembe kell jusson, hogy mit tett velem.
-Mi nem kell?
-Hát...a női bajod..nem kell..megjöjjön..?-a háta mögül előhúzott egy csomag o.b. betétet.
-Óóóh...-egy gyors fejben számolás után elvettem tőle a csomagot-Azért nem árt ha van nálam.
-És...fürdőszobába kell menj?-lassan kezdett egészségesebb színt felvenni az arca.
-De, kéne.-motyogtam és letettem a dobozkát az egyik üres polcra, közel az ágyamhoz, majd elindultam az ajtó fele, de Harry megállított, megragadta a kezem.
-Csak semmi trükközés!Mostmár tudod, hogy mit kapsz, ha megpróbálsz megszökni.
-Tudom.-morogtam keserűen és hagytam, hogy Harry húzzon maga után végig a folyosón, fel a lépcsőn, ki az ajtón.
 Beértünk egy nagyon barátságos házba, itt fent jó meleg volt és világos, minden olyan szépen volt berendezve.A bútorok régiesek voltak, antik darabok, biztosan nagyon drágák lehettek.
-Nagyon szép ház-jött ki belőlem egy újabb fölösleges és nem a helyzethez illő megjegyzés."Nagyon szép ház"?-gúnyolódott a belső énem-Tényleg?Ezt mondja az, akit elraboltak, megerőszakoltak, és szar körülmények között tartják a pincében?!Nem hiszem.
-Köszi.A nagyszüleimmel éltünk itt.Talán ha bebizonyítod, hogy tudsz viselkedni, te is itt élhetsz.
-Itt élhetek?-akadtak fel a szemeim.Harry nem válaszolt, csak kinyitotta a fürdő ajtaját és felém fordult.
-Itt kint várlak.Tusolj le, bent vannak ruhák, vedd fel őket.Ne is próbálj megszökni, nem fog menni, a fürdőszobát én magam alakítottam át, csak a szükséges dolgok vannak ott.
 Nem is érdekelt mit beszélt.Annál a résznél ragadtam le, hogy "tusolj le".Szóval végre letusolhatok?Végre tiszta ruha lehet rajtam?Ez nagyszerű!
 A fürdőszoba is olyan hangulatú volt, mint a ház.Régies, de gyönyörű.Tágas volt, és minden olyan szép, krémszínű.Amint könnyítettem magamon, levettem a hálóinget és bemásztam a kádba.Legalább fél órán keresztül csak álltam a langyos víz alatt, és élveztem, ahogy felfrissít, ahogy átmelegíti minden porcikám, ahogy újraindítja az agyam.Csodálatos érzés volt.
 Hajamat is megmostam, majd nagyjából megtöröltem, és felöltöztem.Kiléptem a fürdőből, és Harry ott várt engem, a falnak támaszkodva.Feje hátra volt hajtva, szemei be voltak csukva.Nagyon fáradtnak és leharcoltnak tűnt.Újra előjött bennem az anyai ösztön.Csak át akartam ölelni, és énekelni neki, piszkálni a göndör fürtjeit, simogatni a karját, hogy megnyugodjon..
 Nessi!Ne gondolj ilyenekre!Ez az angyal igazából egy ördög!Ne kezdj el érezni iránta!Ne!Ne!Ne!-ordított a józan eszem..Megráztam a fejem, hogy a buta gondolatok kirepüljenek az elvileg tiszta agyamból.
-Khm.-köhintettem, hogy észrevegyen.Harry kinyitotta a szemét és felém nézett.Elképedt.Hirtelen mintha szoborrá fagyott volna, csak bámult...bámul...bámult...már kezdett kicsit kínossá válni, de továbbra is bámult..épp azon gondolkoztam, hogy a hajam simán megszárad mire ez észhez tér.De nem, Harry pislogott párat.
-Épp olyan vagy..olyan, mint Ő!-motyogta csodálattal telve.
-Mint ki?
-Mint ő...-csak ennyit mondott és ellökte magát a faltól-Nézd!-mutatott egy falon csüngő képre.Oda léptem és közelebb hajoltam.A képen egy lány állt, hosszú, barna hajjal, barna nagy szemekkel, és egy szende mosollyal.Valóban hasonlított rám, de kicsit csinosabb volt, nőiesebb.Nagyon szép fehér ruha volt rajta, igazán jól állt neki.Valahonnan ismerős volt a ruha.Aztán hirtelen lenéztem magamra.
-Az ő ruhája van rajtam!-kiáltottam fel-Te felöltöztettél a halott húgodnak?-pördültem meg Harry fele, és gondolkodás nélkül akkora pofont lekentem neki, hogy a feje elfordult a csapás erejétől.Azonnal rájöttem, hogy nem ez volt a helyes lépés.De már nem tudtam visszacsinálni.

_________________________________________________________________________________

Bocsika a késésért.Dologozat szezon van :D Alig várom a vakációt, hogy szabadon írhassam a blogom.Köszi a komikat és szavazatokat, remélem ez a rész is elnyerte tetszéseteket.Ne aggódjatok, nemsokára beindúlnak a cselekvések, megígérem ;)

Chapter 24

Louis szemszöge

Egész éjjel nem aludtam, csak Nessin gondolkoztam és forgolódtam az ágyban.Megszokott hogy mellettem alszik valaki, de az mér kevésbé, hogy egy nagyon hangosan horkoló pasi.

 Peti be nem fogta a száját éjjel.Aludt, de mégis sikerült túlhorkolnia a gondolataimat.Egy órát sikerült szunnyadnom, azt is csak azért, mert az agyam már kikapcsolt annyira, hogy ne tudjak gondolkozni semmin.

 Peti ébresztett, nem túl kellemes módon.

-Szivecskéééém.-suttogott a fülembe-Kelj fel, drágám, az izmos, szexy hasadra süt a naaaaap-mondta eltorzított, buzis hangon.

-Fogd be Peti, vagy elköltözök.

-Jaj ne, csak azt ne!Ne hagyj el!Ki az a ribanc, he?!-folytatta a játékát.

-Petii!!!-morogtam már idegesen.

-Peti?szóval így hívják őt is?Miért nem gondoltál a gyerekeinkre?!Mit fogok mondani nekik?Jaj drágáim, apátok elhagyott egy jobb Petiért?!Ez már váló ok!Én ezt nem bírom!Válni akarok.-kezdett el csapkodni egy párnával.Eddig bírtam, kitört belőlem a nevetés.

-Oké oké hagyd abba, nem csaltalak meg, csak hagyd abba!-kacagtam, és elvettem a kezéből a párnát.

-Oh, tudtam, tudtam, hogy szeretsz-rebegtette nőiesen a pilláit, mire csak forgattam a szemem.

-Mára elég volt a buzulásból...mennem kell dolgozni...te meg..

-Mennem kell szerezni neked egy ágyat-vigyorog és feltápászkodott, megropogtatta a csontjait.

-Jó ötlet..

-De ha ennyire szeretnél velem aludni..akkor...az én ágyamba mindig van hely számodra-kacsintott és dobott egy csókot-Igazán jó volt veled, egyszer megismételhetnénk.-váltott át megint buziba.

-Jéééézusom Peti, ha ezt megemlíted bárki előtt, én téged nem ismerlek többet!

-Miért, szégyellsz a barátaid előtt?-kacagott-Stip stop enyém a fürdő!-rohant be a mosdóba, mint egy nagy gyerek.

-Nem vagyok meleg!-ordítottam utána.

-Tagadd csak baby, de az éjjel történtek magukért beszélnek!!-kiáltott ki.

-De nem történt semmi!

-Oh, ez most megsértett!-ribogott buzisan, majd pár másodperc csend után egyszerre nevettünk fel.

 Reggeli tevékenységek után busszal mentem suliba, Petinek adtam a kocsit, hogy tudja az ágyat hazahozni vele.Az első órám Nessi osztályával volt.Nehéz volt a helyére néznem...túl üres volt...Liam is gyakran pillantott oda.Talán sejti, hogy valami gond van...vagy talán tudja is...Minden esetre egy próbát megér.Megkértem, hogy maradjon bent órák után.Ugyanezt kértem Nate-től és Haroldtól is.

 A tanáriban semmi sem változott.A tanárok készültek órákra, megbeszélték a rossz diákok csínyeit és büntetésüket, csak én voltam az, aki a lehető legtávolabbi sarokba húzódtam be, és magányosan bámultam ki az ablakon.Rossz ötlet volt.Megláttam Zaynt, ahogy Melindával kézenfogva jönnek a suli fele.Zayn arca nem volt valami vidám, sötét karikák voltak a szeme alatt..Sírt?Innen úgy tűnik, de nehéz megállapítani, hisz Zaynt sosem láttam sírni.A haja fésületlenül meredezett a fején, a ruhái sem simultak tökéletesen a testére, csak úgy magára rángatta őket.Jézusom, miket gondolok, talán túl sok időt töltök Homi-Petivel.

 Melinda-Zaynnel ellentétben-Nagyon elégedettnek látszott.Szorongatta Zayn kezét, csacsogott és ide oda ráncigálta.Kibírhatatlan nőszemély.El sem hiszem, hogy lefeküdtem vele.

....

-Tanár úr!Tomlinson tanárúr....ébredjen!-rázogatta meg valaki finoman a karom.Elaludtam az ablakpárkányon.Liam ébresztgetett és aggódva nézett.

-Ébren vagyok.-mondtam rekedtes hangon és megköszörültem a torkom.

-Jól érzi magát?

-Nem..vagyis igen...

-Miről akart beszélni velünk?-szólalt meg Nate.

-Nessiről és a kirándulásról.

-Nessiről?-kérdezett visszameglepeten Harry-Mi van Nessivel?

-Eltűnt már 2 napja.Egyikőtök sem látta?-alaposan végignéztem a bandán.Liamet szintén sokkolta a hír, egy szót sem tudott kinyögni, teljesen elsápadt.Harry a szemöldökét magasan felhúzta meglepettségében, Nate meg ráncolta a homlokát.

-Nem.Miért kérdi tőlünk?

-Mert ti ketten-intettem Harry és Nate felé-Összetűzésbe keveredtetek a lánnyal.

-És én?-kérdezte kicsit rekedt hangon Liam.

-Te vagy a legjobb barátja, tudtommal.Nem tudod hova mehetett, vagy mi történt vele?

-Nem.-mondta a három srác egyszerre.

-Értem...Nate, te maradj még, ti ketten elmehettek-legyintettem az ajtó fele és elővettem a  laptopom.Liam és Harry kimentek a teremből, Nate leült egy székre.

-Engem gyanúsít?-kérdezte felszegett ággal.Meglepett ez a kérdés, lemondtam arról hogy tudnak bármit is Nessi eltűnéséről.

-Nem, Nate...miből gondolod?-de ha már így rákérdezett, fennmarad még a listámon.

-Én...nem, semmi.-zárta le a témát-Miért kellett maradjak?

-A kirándulás miatt.

-Jaa...-esett le neki.

-A kirándulás nem maradhat el..de nekem dolgom van, így rád bízom az egész dolog megszervezését.Hívhatsz segítőket, ha egyedül nem megy.A döntés a tiéd.

-Értem...köszönöm.-leadtam neki a linkeket, hogy hol lenne jó egy kirándulás, aztán hazaküldtem.

Fáradtan dobtam magam le a székre.Elmerengve néztem ki az ablakon, természetesen Nessire gondoltam.Megintcsak megszakították az önfanyargatásom.

-Tanárúr...mi történt Nessivel?-Liam állt a hátam mögött-Mindent mondjon el, meg akarom találni.-jelentette ki ellenmondást nem tűrően.

Nessi szemszöge

Nehezen tértem magamhoz, valami különleges illatra...Finom tükörtojás, pirítos kenyér és tea.Nyami.A hasam megkordult, pedig még ki se nyitottam a szemem.Autómatikusan az illat irányába fordítottam a fejem és kinyitottam a szemem.Jól sejtettem.Nem messze az arcomtól egy kicsi székre ki volt téve egy tál, rajta különféle finomságok.Annyira éhes voltam, hogy nem is néztem körül, csak a kajára vetettem magam.

 Csak miután már elpusztítottam a tál tartalmát, akkor vettem észre, hogy Harry csillogó szemekkel figyel kicsit távolabb tőlem.Furcsa mód elszégyelltem magam, az arcom a fülem hegyéig elvörösödött.

-Nincs miért szégyenkezz...sokat aludtál és kifárasztottalak, normális hogy éhes vagy-állt fel a székéről és közelebb lépet, leguggolt mellém-szeretnéd, hogy hozzak még ételt?Frissen finomabb lesz-simogatta meg az arcom.Nem tudtam ellenállni, és magamba folytani a bűnös vágyaim.

-Igen, kérek még.-motyogtam.

-Egy pillanat és hozom.Aztán megbeszéljük mik lesznek a továbbiakban, és mik a szabályok.-vette az üres tányért és kiment.Hallottam ahogy kattan a zár.Véletlenül sem hagyna magamra nyitott ajtóval...

 Kicsit körülnéztem.A múltkor sötét volt, alig láttam, de most fel van kapcsolva a villany.E mellett még az is feltűnt, hogy nem vagyok összekötözve...A kezem és a lábam még elég használhatatlan, el vannak gémberedve a végtagjaim, ha akarnék se tudnék felállni.

 De mit akarhatnak tőlem Harryék?Mert azért nem tartanak olyan lehetetlen körülmények között...ételt, italt  kapok...kedvesen beszél velem, ha én is...matracon aludhattam és be voltam takarva valamilyen pokróccal...gondoskodik rólam.Megölne?Ha ez lenne a célja, akkor nem bánna "jól" velem.Szexjáttékként használ?Talán igen.Hisz ételt kapok...aludhatok kényelmesen...azért, hogy legyen energiám, ha újra kanos lesz?

 Valószínüleg ez a helyes válasz.De még mindig nem értem miért én?Mit is mondott Nate?Hogy valaki fizetett nekik.Szóval nem az ő tervük volt, ugye?De azért szépen kihasználják a lehetőséget, mondhatom!

 Mennyi esélye van annak, hogy elengednek?-tettem fel magamnak a költői kérdést-Nem sok.Mert elárulhatom bárkinek, hogy mit tettek...mert senki sem tudja hol vagyok, senki sem tud megmenteni...

 Felmerül egy újabb kérdés:Keres-e valaki egyáltalán?Hiányzom én bárkinek is?Zaynnek?Talán Zayn keres...tudom hogy szeret, és nem hagyja annyiban...meg fog keresni..meg fog találni...lesz még nap, hogy együtt leszünk, hogy szorosan a karjaiba zár, és nem enged el soha..Hiányzik..Az illata, az izmos karjai, ahogy biztonságot adnak amikor megölel..a csókja, ami elfeledteti velem, hogy milyen szar világban élünk..Hiányzik, de tudom, hogy keres..nem adja fel.Szeret engem, legalább annyira mint én őt.

Lépteket hallottam...Harry közeledik.Lelkileg felkészültem a legrosszabbra, de Zayn arca ott lebegett előttem.Túl kell éljem...hogy vele lehessek újra.Megteszem amiket kérnek tőlem...ha cserébe újra láthatom Őt!

-Szeretlek, Zayn..-motyogtam magamnak fennhangon.Nem hagyom fel a reményt.

_________________________________________________________________________________

Hello!Remélem tetszett a rész!Milyen volt az 1Dday, ti néztétek?Én nem tudtam végignézni, de amennyit láttam belőle, imádtam :D.Még egyszer köszi a komikat, és a szavazatokat, sokat jelentenek nekem!

Tudom, hogy kések a résszel, sajnálom, nagyon bepörgött az életem a sok informatika verseny, kurzus, aztán meg az edzések, meg a plusz iskolai tevékenységek miatt, így nem volt időm.Szombaton megint versenyre megyek, de pénteken vagy vasárnap lesz rész, igyekszem hosszabbra írni, hogy pótoljam a múlt hetit, de nem ígérhetek semmit.Köszönöm a komikat, a lájkokat, a jó és a rossz véleményeket is :) További szép..hetet/napot :D

Chapter 23

Nessi szemszöge

-Nem értem...miért vagyok én itt?-kérdeztem miközben Nate leguggolt mellém.Fekete szemei izgatottan csillogtak, nem tudtam levenni róla a tekintetem.

-Egy bizonyos személy sokat fizetett nekünk, hogy téged távol tartsunk az iskolától, a várostól és az emberektől....-kezdett bele a magyarázkodásba.

-Ki ez a személy?És mennyit fizetett?-vágtam közbe.

-Ne vágj közbe, szépségem, nehogy kedvem támadjon megütni a szép arcodat.-simogatta meg lassan az arcom a jobb kezével, majd a mutató ujját az állam alá csúsztatta és megemelte a fejem-Igazán kár lenne ezt a szépséget tönkretenni, ugye?-suttogta és egyre közelebb hajolt hozzám.Nem tetszik ez a közelség.Főleg hogy ilyen nyájas hangnemben fenyeget...Mit akar?

 A kérdésemre a válasz hamar kiderült.Nate ajkait az enyémre tapasztotta és mikor nem működtem együtt vele, két ujjával szorosan tartotta az állam és a nyelvét erőszakkal bedugta a számba.Nem tudtam elhúzódni, sem elfordítani a fejem.Kínomban nyögtem egyet, Nate meg abbahagyta a csókot.

-Ej, gyönyörűm..légy kicsit engedékenyebb velem szemben, hisz a kezemben van az életed.-simogatta meg az arcom.

-Engedj el.-csattantam fel.

-Nem engedhetünk el.-mondta Harry valahonnan a háttérből-Már csak azért sem, mert nem akarunk.-próbáltam rá nézni, hogy lássam mit matat, de Nate eltakarta őt.
-És...mit fogtok csinálni velem amíg...itt vagyok?
-Szórakozni fogunk, Nessi.-féloldalasan mosolyodott el Nate, majd lassan megnyalta az ajkát-Amióta csak megláttalak az osztályba...arra vágyom, hogy szétkúrhassalak....hogy engedelmességre tanítsalak téged.-mondta rekedtesen.Éreztem a komolyságot a hangjában.Megrémített az elszántsága.
-Kérlek engedjetek el.-suttogtam kiszáradt torokkal-Fizetek, ha kell..anyám gazdag.
-Nem elég gazdag....-lépett Nate háta mögé Harry.Nate elvette a kezét az arcomról és felállt-Kötözd ki, és vidd ki a wc-re.Addig lehozok egy kevés ételt.Vigyázz rá.-parancsolta Harrynek, aki szó nélkül felrántott a földről és lehajolt hogy kikösse a lábam.Amint a kötél lejött a lábamról, teljes erőmmel az arcába rúgtam.Harry feje hátra csuklott és elterült a földön.Kaptam a lehetőségen és maximális sebességgel rohantam az ajtó fele.Sikerült kijutnom, egy hosszú folyosón kellett végig szaladjak, hogy a lépcső aljába érjek, de már hallottam a hátam mögött Nate bosszús szitkozódását.
-Hülye kurva.-rohant utánam, és sajnos gyorsabb volt mint én, hátulról elkapott, és nekilökött a falhoz.Egész testével nekem nyomódott, a falhoz préselt.Háttal álltam neki, ő hozzám simult és nem engedett el.-Ezért büntetést kell vonjak rád...nem is én, hanem Harry.Ő sérült meg miattad.
-Nate...az istenért, ne hülyéskedjetek már!Ez egy rossz vicc!Engedjetek el.-nyöszörögtem.Nate szorítása engedett...egy röpke pillanatra azt hittem észhez tért, de nem.Csak átadta a helyet Harrynek.Harry megfogta a kezem és elrántott a faltól.A karomat fogva húzott vissza a "cellámba".Az arca véres volt kicsit a rúgásomtól, de kifejezéstelen.Amint beléptünk ő becsukta az ajtót, Natet kizárva ezzel.
-Ne már, haver, legalább hadd nézzem!-nyafogott kívülről.
-Húzz el Nate...innen átveszem.-morogta Harry, közben végig a szemembe nézett.Nyeltem egy nagyot, habár a torkom eléggé ki volt száradva az ijedtségtől.Hallottam még, Nate lépteit, ahogy távolodik.Harry is csendben hallgatózott, várta hogy becsapódjon a kijárati ajtó.Amint ez megtörtént, a figyelmét újra nekem szentelte.
-Most mit akarsz velem csinálni?-kérdeztem egy oktávval magasabb hangon a rémülettől.

Louis szemszöge

-Jaaaaj, haver nagyon király volt ahogy otthagytad Zaynt.-lelkesedett Peti kifele menet-Kellett volna adjál neki egy jobbost-boxolt a levegőbe-majd egyet ballal is-ismételte meg a mozdulatot a másik kezével-aztán egy jobb ballast-suhintott még párat a levegőbe.
-Nyugodj meg.-morogtam az orrom alatt fáradtan.
-Héj, most te hol fogsz aludni?
-Nem tudom..van kocsim.
-A kocsidban?Beteg vagy?Költözz hozzám!
-Van házad?
-Hát egy kis lakásom van..Nessivel éltünk ott...egyszobás...egyágyas, szóval ha lehet ne bújj hozzám.
-Hát abban biztos lehetsz, haver.-forgattam a szemeim-De te Nessivel aludtál?
-Igen...félre ne értsd, nem dugtunk...-kicsit megkönnyebbültem, bár semmi közöm hozzá-...csak néha.
-Néha?-nem tudtam leplezni a dühömet.
-Nyugi haver, csak néha, mikor nagyon be voltunk szívva, vagy ha Nessi szomorú volt, vagy a születés napokon, minden teliholdkor meg ilyesmi.-kacagott harsányan, kellett pár mp mire leesett, hogy csak szívat.
-Oké, értem.fogd már be.Hol fogok aludni?
-A földön.Holnap szerzek neked is ágyat, csak kell majd valaki aki elhozza.
-Ezt rám bízhatod...de egyelőre ez a legkisebb gondunk...meg kell találjuk Nessit.Mikor hazaértünk írunk egy listát, hogy ki vihette el, és miért....
-Igaz...kezdhetjük az összes exével...
-Mi?!Olyan sok volt?
-Hát..elég sok volt...és nagyrészt mind ilyen seggfejek, mint Zayn.
-Zayn nem seggfej csak...
-Csak?!Elég nagy seggfej...épp a titkárnőjét kúrogatja, miközben Nessit elrabolták.
-Oké oké..nem vitatkozom...de nekem úgy tűnt tényleg szereti őt...szereti Nessit...ez a ribanc meg eddig minden kapcsolatát tönkretette valahogy..
-Szóval Melinda is felkerül majd a listánkra?-kérdezte izgatottan Peti.
-Nem tudom....elég buta liba a csaj..majd meglátjuk.
-Buta liba?Akkor hogy sikerült szétszednie Zaynt és a többi kurváját?
-Hazugságokkal....gondolom.-vontam vállat-sokszor próbálkozott Zaynnél, de neki nem kellett.
-Hát ahhoz képest, most szépen kúrogatja.Nem is értem miért nem zavar, Zayn szerint szerelmes vagy Nessibe.
-Fogd be!-vörösödtem el-Nessi a diákom és a legjobb....volt legjobb haverom csaja.
-Ex csaja-javított ki Peti-Nem hagyom hogy ezek után újra összejöjjenek.
-Csak kerüljön haza...-motyogtam és ezzel a témát le is zártam.Elmentünk Peti házához...kicsi lakás, egy szoba, fürdő, konyha....nem nagy dolog.Peti letusolt és ágynak dőlt, de én nem tudtam aludni.Nessi járt az eszembe....az ő arcát láttam, az ő hangját hallottam, az ő illatát éreztem, bár az utóbbit lehet, hogy azért, mert a házában ücsörgök.
 Kimentem a konyhába, felgyújtottam egy asztali lámpát, amit a fürdőben találtam..bár nem tudom mit keresett ott.
 Leültem az asztalhoz, vettem egy papírt, ceruzát és írni kezdtem.Minden nevet felírtam, aki az iskolába jár és köze van Nessihez:
 Liam Payne
 Nate Badrick
 Harry Styles
 Sophia Averay
Hmmm...nem nagyon kommunikált emberekkel...Ezek közül is csak Liam barátja volt...Nate-t és Harryt egy szüneten le kellett szedjem róla, Sophiaval meg kötekedett az egyik óra elején.Minden esetre beszélgetek mindegyikkel....
 Felírtam még pár embert a listára...eszembe jutott a szőke csávó, aki a gyors étteremben dolgozik .. .Niall....nem tudom már a családnevét.És úgy lenne szép, ha felírom Zaynt is...talán ő a tettes...vagy tényleg ilyen hülye, és elhiszi, hogy Nessi elhagyta szó nélkül?
 Ki van még?Talán ennyi...ennyit ismerek én...a többihez szükségem van Petihez.
 Gondosan összehajtogattam a papírkámat és mélyen a zsebembe csúsztattam.Meg kell találnom őt...ki tudja hol lehet...vagy él-e még...Hideg berzengés járja át az egész testem...
 Kinézek az ablakon, de csak sötétség van már kint.A város ezen részén gyenge a közvilágítás, így csak a hold világít be...Helyzet iróniája, hogy épp telihold van.Vajon Nessi is észreveszi a holdat?Vajon ő gondol rám?

Nessi szemszöge

-Sssss...-csitított Harry és közelebb lépett, én meg automatikusan hátráltam-Nem foglak bántani...gyere ide, ha engedelmeskedsz, nem lesznek köztünk problémák.-nyújtotta felém a kezét-Gyere..-bátorított, de nem mentem.Nem akartam menni.Csapdába szorultam a fal és Harry közé, de akkor sem voltam képes megfogni a kezét.

-Hát jó...akkor elintézzük máshogy....-elővett egy kötelet a háta mögül.El akartam rohanni, de a lábam nem vitt.Harry megfogta a remegő kezeim és összekötötte őket a hátam mögött.

-Ne Harry....engedj el kérlek.-éreztem a meleg könnycseppjeim, ahogy végigfolynak az arcomon, le az állam hegyéig és onnan lecseppennek.

-Ne sírj Nessi...érted teszem ezt...hogy engedelmes légy.Ha jó leszel, egy idő után nem itt kell élj, hanem fent, a házban...velem és Nate-l.

-Engedjetek haza...-nyöszörögtem, közben Harry egy asztalt húzott a pince közepére, épp a lámpa alá-Mit akarsz csinálni?

-Szórakozni fogunk, baby.Most levetkőztetlek.

-Mi?-kérdeztem extra magas hangon.Harry csak odajött hozzám, és lehúzta a nadrágom.Nem tudtam mit csinálni, csak elfordítottam a fejem és becsuktam a szemem.Harry kicsit nehézkesen, de végül levetkőztetett..a melltartóm és a felsőm letépte rólam.Nem tudtam abbahagyni a pityergést, hagytam, hogy csorogjanak a könnyeim.

 Harry nem durváskodott velem.Az asztalhoz vezetett, az ölébe kapott és felfektetett.Hasra fektetett, a melleim az asztalnak nyomódtak, nagyon fájtak.A fejemhez lépett, leguggolt, hogy egyszinten legyen a fejünk.Finoman megfogta a fejem és megemelte.

-Egyenesen tartsd a fejed-előre fordította, hogy előre nézzek.Utána a hátam mögé lépett.Nem tudtam mozogni...nem mertem, mert ha megmozdulok, leesek, és eltöröm a karom, vagy a csuklóm, nem lenne túl okos mozdulat.Nem láttam, hogy mit csinál, de hallottam, hogy motoszkál.Vetkőzik.Kis idő múlva a ruhái puffannak a földön, ő meg mellém lép.Simogatni kezdi a hátam.A tarkómtól végig a gerincemen, le a fenekemhez...Ott elidőzik, simogat, tapiz, majd áttér a lábamhoz, végigsimít a combomon, a lábszáramon.

-Kikötöm a lábaid...ne mocorogj, hogy ne fájjon.-gyengéden szól hozzám, mintha tényleg érdekelné, hogy fáj-e nekem vagy sem.Megfogja a két bokám és szétteszi a lábaim, majd az asztal két különböző sarkához köti.

-Nagyon szép bőröd van..és puha..-újra végigsimít a gerincemen-Nagyon szép vagy, Nessi, kár hogy makacskodsz és pofátlankodsz...-az utolsó mondatnál éreztem a hangulat változását.Újra ideges lett.Valamit a combomra rakott, végigsimította vele a lábam belső felét.Bevallom, izgatott lettem az idegen tárgy érintésétől.

-Ez egy vibrátor..-mondta csendesen.A hangja nyugodt, fegyelmezett, közben a vibrátorral a lábam simogatta.A combom találkozásánál kicsit elidőzött, majd izgatni kezdett vele odalent.

-Ezt beléd fogom csúsztatni...majd beindítom.A büntetésed az, hogy nem élvezhetsz el...ha megteszed...megverlek.-mondta nemes egyszerűséggel, majd beindította a vibrátort.Nyöszörögnöm kellett a szavaitól.Nem élvezhetek el?Lehet ezt kontrolálni?Kicsit félretette a tárgyat és a kezével simogatta az "érzékeny" pontomat, majd az egyik ujját feldugta.

-Nahát Nessi!-meglepettség sugárzott a hangjából-Te nedves vagy...készen állsz.-motyogta, majd a vibrátort bepozicionálta és lassan kezdte belém csúsztatni, közben a másik kezével a fenekem markolta.Hangosan nyögtem az élvezettől és a fájdalomtól is.

-Igen Nessi.-suttogta Harry-Halljam, hogy élvezed.-még lassabban kezdte belém csúsztatni.Csak nyögtem a keze alatt.A szemem becsuktam és a testemre koncentráltam.Élveztem, ahogy a szexjáték teljesen betölt, élveztem ahogy Harry maszírozza a fenekem.Kicsit megforgatta bennem a játékot, mire hangos nyögéssel válaszoltam.Bekapcsolta a vibrátort, és elöntött a melegség.Fájt, feszített belülről a nagy méret, viszont élvezetes volt.Harry távolabb lépett.

-Szólj ha közeledsz...nyögd a nevem, Nessi.-suttogta a fülembe-De ne merj elélvezni!-figyelmeztetett.Hátra lépett, épp hogy láttam a szemem sarkából, ahogy csípőre tett kézzel áll, a szerszáma a hasát veri, és néz engem, ahogy kikötözve, tehetetlenül fekszek és nyögök a vibrátor hatására.Éreztem ott belül, hogy valami épülni kezd...egyre jobban élveztem és egyre több kellett nekem.Automatikusan mozgatni próbáltam a csípőm és nyögtem.

-Ne mozogj!Még elélvezel!-mordult fel Harry.

 Kis idő után éreztem, hogy kevés kell, hogy átbillenjek a vékony határon.

-Harry!Harry...-nyöszörögtem-Most....mindjárt...-nem tudtam egy épkézláb mondatot kinyögni.Harry viszont értett engem, nagyon is jól.Mellém lépett, és hirtelen kihúzta a vibrátort.Hangos nyögéssel jeleztem a nem tetszésem.Kikötözte a lábaim, azt hittem, hogy vége, de nem.Harry felült lovagló pozícióba a fenekem alá.Bepozíciónálta magát és keményen belém döfött.Hangosan nyögtem a méretétől és az élvezettől.Ő is eleresztett egy hangos nyögést.Lassan kicsúszott belőlem, majd megint belém döfött.

-Harry!-nyögtem pánikolva, éreztem, ha még egyet döf, én nem tudom visszatartani magam.

-Mondjad..mit akarsz?-kérdezte és lassan elkezdett kicsúszni belőlem-Hallani akarom...

-Harry....Harry kérlek....kérlek.-nyöszörögtem, és próbáltam mozgatni a csípőm, de csapott egy nagyot a fenekemre.Csípte a bőrömet a csapás, a csattanás vízhangzott a fülembe.Harry nem tudta türtőztetni magát, még egy erőset döfött belém, elérve nálam a teljes megsemmisülést.Miután elélveztem ő gyors tempót diktálva dugni kezdett, az egész szobában vízhangoztak a nyögéseink, aztán egyre lomhábban és mélyebben tolt belém, a végén egy hangos nyögéssel belém élvezett és a hátamra dőlt.

-Most meg kéne verjelek, amiért nem hallgattál rám...de megkegyelmezek..helyette más büntetést találok ki.-suttogta a fülembe majd megpuszilta a vállam-De most pihenj, szépségem, látom, hogy kimerült vagy.Ki kell pihend magad.-mondta és kicsúszott belőlem, leszállt rólam és kikötözött.A fáradtság és a lebegés még nem múlt el...gyengének éreztem magam, a testem gumiból volt.Harry különösen gyengéden ölelt magához, letett egy matracra és megpuszilta a homlokom.

-Már az enyém vagy...aludjál.-suttogta én meg lehunytam a szemem és elaludtam.

Chapter 22

Sziasztoook!Nos itt a rész amit ígértem.És boldog halloweent!Kérlek komizzatok, lájkoljatok, mert tulajdon képen ettől függ, hogy folytatom-e a blogom suli közben is.Ha látom, hogy van érdeklődő, lesznek részek, hetente 1x vagy 2 hetente, az időtől függ :) Készítettem fb csoportot, aki be szeretne lépni, az bármikor megteheti, csak előbb rá kell jöjjek, hogy hogyan kell ezt a blogba ültetni.Addig is keressetek meg fb-n, és írjatok rám nyugodtan, én beadlak titeket a csoportba : Nessi .A csoport hasznos dolog, mert ott lesznek meghirdetve az új részek, talán előzetes is lesz, vagy véleményt is kérhetek ki.E mellett lehet ott csevegni minden féléről.Nem kizárólag a blogrol.Oké mostmár olvashatjátok a részt: 

Nessi szemszöge

 Szörnyű fejfájással ébredtem.Miután sikerült kinyitnom a csipáimat, hiába pislogtam a sötétség nem tűnt el.Gondoltam éjszaka lehet, mert nem látok semmit, talán kis idő múlva megszokja a szemem a sötétséget...de nem.Értetlenül próbáltam a szememhez nyúlni, hogy megnézzem tényleg kinyitottam, vagy csak kezdek megőrülni, de valami akadályozott ebben.A két kezem szorosan a hátam mögé vannak kötve.A kötél belevág a bőrömbe, ahogy próbálom kiszabadítani.Mi történik itt?

A földön fekszek, a bokáim is össze vannak kötve.A testrészeim el vannak gémberedve, nehezen tudok mozogni.A vak sötétség csak súlyosbít a helyzetemen.Hol vagyok?Hogy kerültem ide?Miért vagyok megkötözve?És vajon mire nem emlékszem?

Louis szemszöge

Meli nem akart lekopni rólunk.Zayn is hazajött, és szinte azonnal a torkomnak ugrott, hogy hol van Nessi, mit csináltam vele, stb.Meli vágott közbe.

-Nessinek az anyja átjött délelőtt, Nessi cuccaiért.

-Minek kellenek azok neki?-értetlenkedett Zayn.

-Mert elköltöznek...

-Mit csinálnak?-ordított Zayn és máris hívta Nessit, persze hiába-Miről beszélsz?!-ugrott neki Melinek, aki ijedten tapadt fel a falra.

-Nem tudom...azt mondta, hogy elköltöznek és hogy kellenek a ruhái...feljött, bepakolt és elmentek.

-Lehetetlen.-szóltam én is közbe-Nessi nem menne el szó nélkül...

-Ő szeret engem, nem hagyna el!-boxolt dühösen a falba Zayn-Hazudsz, te ribanc!-Meli torkának ugrott, Meli azonnal el kezdett sírni.

-Nem, nem, én nem hazudok!-zokogott.Visszahúztam Zaynt a vállától fogva.

-Felhívom az anyját, jó?Nyugodj meg, biztos csak valami félreértés történt.-Zayn meg se várta, hogy végigmondjam, felvágtatott az emeletre.

 Elgondolkozva pötyögtem be Lily számát, és épp hívtam volna fel, mikor valami megzavart.Meli megcsúszott a szőnyegen és odavágta magát.

-Jaaaj, Louis, babe, segíts kérlek felállni.-nyivákolta.Hogy minek kellett nekem ezt a libát felszednem, azt sem tudom.Odamentem hozzá és felsegítettem.

-Lehorzsoltam a térdem, hoznál nekem egy ragtapaszt?-némán bólintottam és a fürdőbe siettem, mire visszaértem az asztalra tett telefonomra valahogyan víz került.

-Mi az isten történt?-kaptam fel és próbáltam beindítani, de már késő volt, ezt dobhatom ki a francba.Ölt meg az ideg.

-Jaj, ne haragudj, véletlenül kiöntöttem a vizet és...-sopánkodott Meli, de az ideg elöntött, és már emeltem is a kezem, hogy adjak neki egy pofont, de épp ekkor csengettek.

-Mocskos kis ribanc, húzz el a házamból-sziszegtem, mire ő sírva rohant fel Zayn szobájába.Morcosan a zsebembe mélyesztettem a telefonom és gyors léptekkel siettem az ajtóhoz, majd feltéptem azt.

-Mi van?-kérdeztem bunkón, de rögtön megbántam.Peti állt előttem, Nessi haverja, kórházi hálóingben, kötésekkel a testén, kócos, zsíros hajjal, kétségbeesett, de fáradt szemekkel-Jézusom Pepi, hát mit keresel te itt?

-Nessi!Valami baj van!!-sántikált be, félrelökve engem az ajtóból.Elképedve mentem utána.Csupasz segge kilógott a hálóingből, de nem úgy tűnt hogy észrevette...mintha csak az elmegyógyintézetből szökött volna meg.

-Tudom, az anyja volt itt és mondta hogy elköltöznek.

-Elköltöznek?-nézett furán-Nem...Nessit elrabolták!-most rám került a sor, hogy furán nézzek.

-Nem....elköltöztek..mondta Lily.

-Nem, kizárt, biztos vagyok benne, hogy tévedsz...elrabolták.Érzem!És Lily is mondta!-elképedve néztem rá, majd kicsit megráztam a fejem, hogy összeszedjem a gondolataimat.

-Te megszöktél a kórházból.-nyögtem ki végül a nyilvánvalót.

-Igen, mert muszáj volt.Meg kell keressem őt.

-Jól van..megkeressük...de így te nem tudsz segíteni..menj vissza és holnap..

-Nem, nem holnap, most!-kiabált, mint egy őrült-Hát nem érted, Nes...

-Mi folyik itt?-szólt közbe Zayn-Peti, te mit keresel itt?

-Nessit elrabolták!!

-Meli?!-ragadta meg szorosan Meli karját-Hazudtál?

-Nem....nem, igazat mondtam....tényleg..És amúgy is,..nézd meg a csávót...beteg...bolond, biztos téveszmében él!

-Igazat mondok, higgyetek nekem!-mondta Peti elkeseredetten.Zayn tanácstalanul nézett rám.

-Én Petinek hiszek.-suttogtam.

-Jaj, ne butáskodjatok már!-ribogott közbe Meli-Hisz itt volt az anyja, összepakolt és mondta hogy költöznek!

-Tényleg nincsenek itt a ruhái...-túrt a hajába Zayn.

-És mindenki tudja, hogy Nessi milyen....komolytalan...biztos csak..megunt téged és így koptatott le.-folytatta Meli, és láttam, hogy Zayn hajlik rá, hogy Melinek adjon igazat.

-Nem...Nessi nem ilyen!-szólt közbe Peti-Vagyis...tény hogy nem volt túl sok komoly kapcsolata, és hogy komolytalan de..

-Na látod!-vágott közbe Meli-Lépj túl rajta, az csak egy bajkeverő volt!-Meli készségesen nyújtotta Zayn felé a kezét, Zayn meg kicsit bizonytalanul, de elfogadta.

-Segíthetek túljutni rajta...-suttogta Meli csábítóan.

-Melinda!Fejezd be!-csattantam fel-Nessi szereti Zaynt, és sosem hagyná el...

-Nem menne el búcsúzás nélkül-helyeselt Peti.

-Te csak egy agybeteg vagy...-nézett Petire Zayn-Menj vissza oda ahonnan jöttél...és te!-nézett rám-Te meg szerelmes voltál belé!Azon se lepődnék meg, ha te beszélted volna rá őt, hogy hagyjon el!!-vádolt meg.Elvörösödtem dühömben, de a csalódottságom nagyobb volt.

-Gyere Peti...tűnjünk el innen..-felszedtem Petit a kanapéról-Nem látnak itt minket szívesen.

-De te nem itt élsz?-kérdezte zavartan.

-Többé már nem.-mondtam lemondóan, közben Zayn szemébe néztem, ahol csak haragot és vádaskodást láttam.Hamar felmentem a szobámba összepakolni.Addig Peti kapott tőlem ruhát.Mikor bementem a fürdőszobába, megláttam Nessi fogkeféjét.

-Elment fogkefe nélkül?-motyogtam magamban-Biztosan nem...

 Összepakoltam, és Petit támogatva kiléptünk a házból.Még hallottuk, ahogy Zayn nekiesik Melinek...ez a gyerek meg sem érdemelte Nessit.Megcsalja az első leendő alkalommal.Szégyen.

Nessi szemszöge

Körbevesz a sötétség...mindenhol ott van...egy apró kis fénnyaláb sincs a szobában...szoba ez egyáltalán?Hideg és kemény kőpadlón fekszem, a fal is ugyanolyan hideg....talán nem is szoba...talán halott vagyok.Ilyen, ha az ember meg van halva?Talán ezért nem emlékszem semmire...

Mi az utolsó emlékem?Kilépek a házból...és aggódok...képek miatt....amiken én és Zayn vagyunk...Ó, Zayn...

 Ez az egyetlen szó reményt ad a semmi kellős közepén is..Zayn.Hiányzik..kell nekem ő, szükségem van az ölelésére, a csókjaira, a nyugtató szavaira...

 Miért is mentem ki a házból...?Mert....suli....iskolába kellett mennem.Nem emlékszem, hogy bementem volna az épületbe....mert nem is mentem!Nate útközben felvett és...Ó, édes Istenem, Nate!Ő, ő volt az aki elrabolt...akkor talán mégsem vagyok halott....miért tette?És meddig voltam eszméletlen?

 Erős fejfájást okozott a gondolkozás, és a csuklómat már nem is érzem....talán nem kéne mocorogjak.Van egy olyan érzésem, hogy úgysem tudok kiszabadulni.

 Lépteket hallok.Kicsit abbahagytam a zihálást, hogy hallgatózhassak.Nem egy ember közeleg...talán kettő...Igen, jön két ember.Mély levegőt veszek, hogy a legnagyobb hangerőmön kiáltsak segítségért, de nem megy...csak egy rekedtes nyögés csúszik ki a számon, ami nem elég, de már mindegy is.Nyílik az ajtó, és a kintről áradó fénycsóva egyenesen szembe talál.Elvakít az erős fény, pislognom kell, hogy lássak is valamit.Két sötét alak áll az ajtóban.Azonnal felismerem őket.

-Nate!-mondom vádlón.

-Jó reggelt szépségem.-szóval reggel van?

-Oh Nessi..el sem tudod képzelni milyen kielégülést okoz a látvány, ahogy meg vagy kötözve.-mondta a másik ismerős, rekedtes hang.

-Harry.-mondtam ki kelletlenül a nevét.

Figyelem!!!!

A blogom bezárom határozatlan időre.Fogjátok fel úgy, mint egy szezon vagy évad vége.A téli vakációban és a nyári vakációban természetesen folytatom.Nem hagyom abba örökre.Köszönöm, hogy olvastátok és köszönöm azoknak akik visszajeleztek.Vissza fogok térni, de egyelőre az iskola és az iskolán kívüli tevékenységek lefoglalnak.Ne haragudjatok rám...
Lesz egy rész megírva még e hónap végén, amiben összegzem az eddig történteket, és a cselekvés is halad kicsit, hogy fokozódjon az izgalom ;)
 Addig is sziasztok :)

Chapter 21

Megint sokat késtem, egyszerűen suli közben nem jön az ihlet.Ada írta meg a rész 80%át, ezért nagyon hálás vagyok neki, KÖSZI!A helyzet az, hogy az ötlet megvan, csak nehéz megírnom.Lehet tartani fogok kis szünetet, amíg összekapom magam, de még jelentkezek, és majd tájékoztatlak titeket arról, hogy folytatom-e vagy sem.Jó olvasást.

-NATE!!-sikítottam kétségbeesetten és rángattam a kocsi ajtaját-Engedj ki!!Engedj ki te beteg állat!
-Nem...nyugodj már meg Nessi, nem foglak megölni, hidd el...
-Mit akarsz tőlem?-fordultam felé kétségbeesetten-Meg akarsz dugni?Vagy mit?!-Nate arckifejezése megváltozott.Egy féloldalas mosoly jelent meg az arcán és lassan végignyalta a felső ajkát.
-Hmm...nem is rossz ötlet....-morogta.Én ledöbbentem.
-Miért rabolsz el?És mennyi ideig?Mit akarsz tőlem?
-Nyugodj meg, Nessi, minden kiderül idővel...Most add ide a telefonod.
-Nem!-kikaptam a zsebemből és megnyomtam a gyorshívót...hallatszott, hogy a telefon kicseng...anyám vette fel, de nem tudtam beleszólni.Nate félrehúzott a kocsival és rám vetette magát, én meg sikítottam.
-Neee!Engedj!!Engedj el!!-sikítottam, de Nate lefogta a kezeim, teljes súlyával rám nehezedett és kiütötte a telefont a kezemből, a padlóra esett.
-Fogd be ribanc!-kiabálta az arcomba idegesen.Az egyik kezével leszorította a kezeim a fejem fölé és a másikkal benyúlt a kesztyűtartóba, én meg sikítottam, hátha a vonal még nem szakadt meg a telefonban.Egy rongyot húzott elő és valami szarral benedvesítette majd a képembe nyomta....onnantól kezdve minden elhomályosodott és mély álomba szenderültem.

Louis szemszöge

Nessi már megint lógott az óráról. Nem is értem, hogy Zayn hogy lehet ennyire felelőtlen, hogy ezt hagyja. Azt hiszem a legjobb, ha beszélek vele. Az irodájába siettem, ő pedig ott ült, mit sem sejtve.

- Louis! Mi a gond? - emelte rám a tekintetét.

- Hogy mi a gond? Tudod te azt! Nessi megint nem volt órán! - mondtam dühösen.

- Ezt meg hogy érted? - nézett rám értetlenül.

- Úgy, hogy nem volt jelen az órán! Gondolom megint kis 'légyott' volt az irodádban. Végül is az fontosabb, mint hogy bejárjon az órákra, igaz? - vágtam hozzá dühösen.

- Louis halkabban, ha lehet! - felállt az asztalától és megkerülve azt szembe állt velem - Nessi nem volt itt. De hol van, ha nem az órán és nem velem?

- Nem tudom Zayn, de nekem vissza kell mennem! Próbáld meg felhívni vagy nem tudom! - ott hagytam őt a bizonytalanságban, de én is abban vagyok. Jó kérdés volt Zayntől. Ha nincs itt, és nincs a suliban, hol lehet ez a lány?

***

Nate itt maradt, hogy megbeszéljük a kirándulás részleteit, de Nessinek is itt kellene lenni. Ő is szervező.

- Nate, nem tudod Nessi merre van? - érdeklődtem a sráctól.

- Honnan tudnám? Egyébként sem érdekel! - válaszolta flegmán, egy váll rándítás kíséretében. Remek, senki nem tudja hol van. Elnyelte a föld ezt a lányt? Nem tudom Zayn jutott-e már valamire. Nem tudtunk még ma többet beszélni, de nagyon remélem, hogy megtalálta és nincs baj. Komolyan ez a lány vonzza a rosszat, a bajt magára! Zayn is inkább megsértődik, mint egy gyerek, és nem szól hozzám.

Este hazaértem, fáradt voltam, csak le akartam dőlni, de nem hagyott a gondolat, hogy Nessi még mindig nem került elő.

Meli szemszöge

Zayn hamarabb elengedett, így korábban már hazamentem néhány cuccomért és most itt vagyok a lakásukon. Gondoltam meglepem Louist és itt leszek amikor hazaér. Épp egy kis kaját készítettem mikor valaki eszeveszetten csengetni kezdett.
- Jövök már, nem kell megsüketíteni! - kiabáltam az ajtóban állónak, de nem vette le a kezét a csengőről. Sietősen nyitottam ki az ajtót. Egy számomra idegen nő állt ott, nem épp a legjobb állapotban.
- Elnézést! Louist vagy Zaynt keresem.
- Nincsenek itthon ... Segíthetek?
- Csak ... Kérem átadna egy üzenetet? Nagyon fontos lenne! - mondta zavartan
- Persze! Mondja csak!
- A lányom, Nessi! Azt hiszem elrabolták! - mondta kétségbeesve.
- Értem! - próbáltam döbbent arcot vágni, hogy engem is sokkolt a hír. Pedig egyáltalán nem. - Őőő .. Fogok szólni nekik! - tettem hozzá és a nő sietve távozott. Egy nagy frászt szólok, örülök, hogy eltűnt a képből ez a kis ribanc.
***
- Szia Louis! - üdvözöltem őt amint hazaért.
- Meli? Hogy kerülsz ide?
- Én csak meg akartalak lepni!
- Hát ez sikerült! - mondta kissé döbbenten
- Készítettem vacsit! - vigyorogtam rá
- Nem vagyok éhes, de köszi! - felvágtatott az emeletre. Természetesen követtem.
- Louis! Valami baj van?
- Ne haragudj de nincs hangulatom most beszélgetni! Csak szeretnék ... Egyedül lenni! Ugye megérted?

Lily szemszöge

Jobban örültem volna, ha sikerül beszélnem Louisval vagy Zaynnel. Remélem az a nő tényleg átadja, hogy ott jártam. De most ez nem is fontos. A rendőrségre siettem és már itt ülök vagy egy órája, még senki nem kérdezte meg mi a bajom. Gondolhatják, hogy nem unalmamban üldögélek!
- Elnézést! - szólítottam le egy arra járó rendőrt.
- Tessék Asszonyom!
- Kérem! A lányomról van szó! Azt hiszem, hogy ... Elrabolták! - szinte már könyörögtem neki. Egy irodába vezetett, ahol volt egy másik rendőr is, elmondtam nekik mindent arról a telefonhívásról.
- Szóval nem szólt bele, nem tudott beszélni a lányával?
- Nem, hányszor mondjam el, csak azt hallottam, hogy valakivel vitatkozik, és azt hiszem egy férfi volt ... Talán, nem tudom, nagyon bepánikoltam!
- Kérem nyugodjon meg! Még azt mondja el, mikor történt az eset? - kérdezte az egyik rendőr, a másik pedig szinte minden szavamat jegyzetelte.
- Reggel! Reggel történt! - dadogtam az idegességtől.
- Asszonyom, attól tartok egyenlőre nem tehetünk semmit! - mondja higgadtan a férfi.
- Tessék? Maguk rendőrök! Kezdjenek nyomozni vagy mit tudom én! - csattantam fel mérgesen.
- Kérem, Hölgyem! Nyugodjon meg! - visszaültetett a székre - Még nem telt el elegendő idő, hogy a nyomozást megkezdjük. Legalább 72 órának el kell teljen az eltűnést követően! - magyarázta nekem nyugodt hangon. Gondolom nem először teszi ezt, de én még mindig nagyon ideges vagyok.
- 72 óra? Az ... Nagyon sok! - suttogtam, szinte alig hallhatóan.-Nem volt más választásom.Életemben először aggódok a lányomért, és akkor sem segít senki...de most tudom hogy baj van, érzem.Akármennyire is utálom Nessi haverjait, muszáj elmenjek Péterhez...talán tud valamit erről.
 Olyan gyorsan hajtottam a kórházba, amilyen gyorsan csak tudtam.A recepciósnak egy vagyont kellett adjak, mire felengedett a kórterembe, mert "Lejárt a látogatási idő."
 Péter az ágyban feküdt, a karjából csövek lógtak ki, gipszes volt a keze, a feje...nem volt jó állapotba.
-Á, Lily....micsoda..meglepetés...-kezdett bele Peti, de nem hagytam, hogy folytassa, a szavába vágtam.
-Péter!Nincs időnk erre!Tudod hol van Nessi?
-Nem...-csalódás hallatszott a hangjából-De ma írt SMS-t és megígérte, hogy meglátogat...írtam neki, de nem válaszolt.

Petpet szemszöge

 Bejön Nessinek az anyja és kérdőre von, hát ez...ez sem mindennapi.Amint kimondtam, hogy reggel óta nem hallottam felőle, mintha pánik rohamot kapott volna.A hajába túrt és tépni kezdte, könnyezett és rimánkodott.

-Ó istenem....istenem, Nessi!-kétségbeesetten járkált fel-alá a kis szobában.

-Mi történt?-ültem fel bepánikolva.

-Azt...azt hiszem Nessit elrabolták...

***

Már éjfél is elmúlt.Lily elment és mindenki alszik, én meg agyban végigfutom, hogy hol lehet Nessi.Meg kell találjam őt...nem eshet neki baja, nem ülhetek itt tétlenül.

Megfogtam a karomból kiálló csöveket és egy rántással kitéptem onnan, majd a lábaim a földre tettem és felültem, nehézkesen, de sikerült.Felvettem a házi papucsom és amilyen gyorsan csak tudtam, kicsoszogtam a kórház hátsó kapuján.

Chapter 20

Aaaannyira szégyellem a pofámat, nem hoztam időben a részt.Ne haragudjatok rám!Az iskola egy nagy csapás és még nem igazán tértem magamhoz.Sokkal nagyobb megpróbáltatásnak tesz ki, mint azt én gondoltam.Korán kelés...házi feladatok....bevásárlások....osztálytársak....sok csapás egy csapás hátán.De nem nyafogok többet, inkább hagyom, hogy azt olvassátok ami tényleg érdekel titeket ;) .

Louis épp egy másik nőt kefél.Nem értem, miért, de ez a felismerés jobban fájt, mint bármi más a világon.Égető szúrást éreztem a mellkasomban, levegőt venni is fájt.Ki ez a lány?És...miért érzek most így?Mi folyik itt?
 Kérdések sorozata támadta az agyamat, olyan kérdések, amikre a választ nem tudom megadni.Ott álltam Louis szobájának az ajtajában, Zayn fehér ingében, könnyes szemmel, és olyan szívfájdalommal, hogy azt a legádázabb ellenségemnek sem kívánnám.
 Mit csinálok én itt?! Szólalt meg  a belső hangom. Milyen gyerekes vagy!Azt hiszed, hogy Louist érdekli a te szerelmi életed, és képes fenyegető üzeneteket küldeni neked, csak mert egyszer megszívattad?Cöhh!Gyerekes!Ő egy felnőtt ember, és nem érdeklik az olyan kis csitrik mint te vagy! Kegyetlenül gázoltam a saját lelkembe, amitől csak jobban szúrt a szemem.Elvettem a kezem a kilincsről és tétlenül álltam ott, hallgatva Louis és a másik lány nyögéseit.Vissza akartam bújni a takaró alá, Zayn mellkasához szorítani az arcom, hogy ne halljak, ne érezzek..de a lábam nem vitt.Ott álltam volna hajnalig, ha nem hallom meg Louis élvezettől kicsit eltorzult hangját.
-Oh, Meli!-Meli?AZ a Meli?Szólalt meg újra a kis hang a fejemben.Hirtelen minden fájdalom megszűnt..vagy csak olyan erős lett, hogy az agyam inkább kikapcsolta.Járásra kényszerítettem a sokktól még kicsit merev lábaimat, és bementem Zayn szobájába.Levetkőztem, közben pörgött az agyam.Ébren kell maradnom, hogy ha Meli éjjel lelépne, az ablakból tudjam megnézni magamnak.Ledobtam az inget és bebújtam Zayn mellé.Tudnom kell, hogy ő e a csaj?Nem tudom, hogy miért, de meg kell tudnom..Újabb nyilallást éreztem a mellkasomban, ahogy Louisék nyögéseire gondoltam.Abban a pillanatban sírni támadt volna kedvem, de Zayn megmozdult.Összerezzentem, a vér megfagyott az ereimben.Látott?Hallotta, hogy kimentem?Vajon hallotta, hogy mire gondolok?
 De nem...csak átkarolt.Édesen szunyókált tovább.Ahogy az arcára néztem, minden fájdalmas gondolat megszűnt a fejemben.Csak Zayn nyugodt arcára koncentráltam és lassan én is átadtam magam a jól megérdemelt szundinak.
Másnap reggel nehezen emeltem fel a seggem az ágyból.Zayn már nem volt ott..biztos lent van, kávézik, vagy valami.Miután megropogtattam a csontjaimat, és kinyújtóztattam az elgémberedett végtagjaimat, egy laza inget és egy boxert felhúztam magamra és lementem a konyhába.Beindító látvány fogadott.Zayn félmeztelen reggelit készített a kályha előtt.
-Zayn..-mosolyodtam el.Felém fordította a fejét és elvakított mosolyával.
-Jó reggelt gyönyörűm, hogy aludtál?-na ezen kicsit el kellet gondolkozzak.Az alvással nem volt gond, viszont az álmokkal..
-Jól.-mondtam végül-Louis?
-Louis is jól aludt-kacagott Zayn.
-Nem..úgy értem hol van?
-Honnan tudjam?Nem vagyok az apja, Nessi.-odaléptem hozzá és adtam egy puszit a szájára.
-Elégeted a reggelit.-suttogtam az ajkaiba, mire ő visszafordult a sütőhöz.A hátának dőlve az állam a vállára tettem és a hasánál átkaroltam.-Nagyon sexy vagy a kályha mellett.
-Igen?Talán egyszer indítok egy főző műsort.-vigyorodik el.
-Hahaha-mondtam monoton hangon-Örülsz mint majom a farkának, de a kaját odaégetted.
-Hogy az a...-motyogta idegesen és elzárta a gázt.
-Jó reggelt.-hallottam meg a jól ismert nyávogós hangot.Zaynnel egyszerre pördültünk meg, és kb. ugyanolyan rémült arcot vágtunk.
-Melinda?-tért magához Zayn-Mit keresel itt?-Én tudom,szólalt meg a belső gunyoros hangom, ez a ribanc hempergett Louisal az éjjel.
-Oh én csak...Louisal aludtam az éjjel.-pirult el, de a szemét nem tudta levenni a pasim meztelen mellkasáról.Ő az enyém ribanc!Azok a tökéletes kockák, a tetkók, a mellszörzet, az egész szexisten mind az enyém, ne nézz rá ribanc!!! Ordítozott bennem a féltékenység.
-Jó reggelt mindenkinek.-jelent meg mosolyogva Louis.Hogy mosolyoghat ez ilyen boldogan, mikor egy rusnya kurvával dugott az éjjel?!
-Jó reggelt.-motyogtam csalódottan, Zayn szemei szikrákat vetettek, megragadta Louis karját és kirángatta egy "Beszélnünk kell, négy szem közt"-öt motyogva az összeszorított fogai közül.Ajaj!Louis kapni fog a szájára.
Kárörvendően vigyorogtam utánuk, mikor rájöttem, hogy ezek kettesben hagytak...vele.
-És Nessi....Te mit keresel itt?-kérdezte csak úgy mellesleg.
-Öhm......kávét kérsz?-tereltem el pirulva a témát-Vagy reggelit?-Miért jópofizok ezzel a ribanccal?Mibe le mernék fogadni, hogy ő a kukkoló!
-Igen, kérek.-mondta és az ujjaival dobolni kezdett az asztalon.A türelmetlenség jele...ez azt akarja, hogy kiszolgáljam?!Még mit nem.
-Hát..szolgáld ki magad.-mondtam keserűen mosolyogva az orrom alatt, majd felsunnyogtam a szobába.Én tuti nem fogom szórakoztatni a Miss.Lefeküdtem Louisalt.Bosszankodva pakoltam a táskámba, mikor jött egy SMS.Mohón kaptam a telefonom után, reménykedve, hogy Liam, vagy Peti jelentkezik, de egyik sem.Ismeretlen szám.A titkos csodálóm villant be, de kép nem volt csatolva az üzenethez.
Jó reggelt Nessi!Kérlek gyere be hamarabb a suliba, hogy tudjuk megbeszélni a kirándulás helyszínét.  Nate xx
-Te csak ne küld nekem a puszikat.-morogtam magamnak és a farmer zsebembe mélyesztettem a telefont.Ha azt akarja, hogy korábban oda érjek, akkor most el kell induljak...-néztem idegesen az órámra.Nem cicóztam sokáig, rohantam is a bejárati ajtó fele.
-Nessi várj!-szólt utánam Zayn.Odarohant hozzám és hosszú csókot nyomott a számra-Szeretlek.-suttogta az ajkaimba, majd utamnak eresztett.
Már így is elég szarul kezdődött a napom, de még Nate is betesz nekem.Ahhh nagyon szükségem van Petire már....Ma délután el is fogok menni a kórházba hozzá.Írtam egy SMSt útközben Petinek: Hiányzol Pepicsuuu :(. Szinte azonnal jött a válasz: Te is nekem...vigyél haza!.
 Elmosolyodtam a gondolatra, hogy újra Petivel éljek és a legnagyobb gondom az legyen, hogy mikor baszhatunk be megint.A csendes melankóliámat egy éles csattanás zavarta meg.Nem is csattanás, ajtócsapkodás.Mellettem egy fekete, sötétített ablakú BMW állt meg, és Nate szállt ki a volán mögül.
-Elvihetem, szép hölgy?-kérdezte udvariasan.
-Igen.-mondtam egy ferde mosolyt villantva és beültem az autóba, miközben Nate illedelmesen tartotta nekem az ajtót.Csendben utaztunk a suliig, de nem fordult be a suli utcájába.
-Nate!Elaludtál!-mordultam fel-Fordulj vissza.
-Nem-nem, hercegnőm.Nem az iskolába viszlek..-suttogta és bekattintotta a gyerekzárat.
-Nate!Engedj ki!Vigyél a suliba most azonnal!
-Ne félj, édesem....csak szórakozunk kicsit.-vigyorodott el ördögien.Elsápadtam, a szívem összeszorult.Rámjött a pánik.Másodszor fog el az érzés...és nagyon nem jó!
-Segítség!!!-sikítottam ki az ablakon, de szinte azonnal felhúzta az automata rendszerrel.
-Nem hall meg senki....és nem talál meg senki..-motyogja bosszúsan, mégis öntelten mosolyogva.
-Neee!-rángatni kezdtem a kilincset, de esélyem sem volt.Innen nincs kiút.Döbbentem rá.

Ne haragudjatok, 1-2 napot kések a résszel, mert holnap kezdődik a suli és sok dolgom van, de kedden, max szerdán kint lesz.Köszönöm megértéseteket.És ne haragudjatok :$

Chapter 19

Hellóóóóóó.Köszi a komikat és a lájkokat!69. komizó Renataa Reni, ami az ilyen perverz blogoknál számít xddd Az oldalmegjelenítések száma jelentősen csökkent, gondolom a suli miatt...jó sulizást mindekineeeek!Nekem még van 1 hetem.Arra gondoltam, hogy iskola miatt csak hétvégén teszek ki részeket, hogy midnenkinek legyen ideje elolvasni....komizzatok, szavazzatok, lájkoljatok, mert nagyon sokat jelent nekem.

Ennyire unalmas az életed, szívem?Másokat kukkolsz és küldözgeted a meztelen képeket?Tudom hogy fotogén vagyok, és hogy jók vagyunk az ágyban, de feltalálták az internetet, ha pornót akarsz, nézd ott és hagyj békén minket! ui:mindig is akartam egy titkos imádót *.*
Miután bepötyögtem a kis üzenetemet, párszor átolvastam, hogy kell-e javítani rajta, de végül csak elküldtem így.Louis és Zayn feszülten figyelték a telefont, hogy mikor jön a válasz.Ekkor döbbentem rá, hogy a melleim fedetlenül vannak Louis előtt.Ő is észrevehette, mert nem is a telefonom bámulta olyan feszülten.
-Louis...nem adod ide azt a pólót?-mutattam Zayn ledobott ingére.Louis készségesen adta át a pólót nekem, de egy pillanatig sem vette le a szemét a melleimről.Nem értem a fiúkat...miért vannak úgy oda a "dudákért"?Sosem unják meg őket?
 Ki tudja meddig agyaltam volna még ezen, ha nem jön meg a válasz végre.
És ha nem, mi lesz?Feljelentesz?"Biztos úr, egy idegen fényképez engem és az iskola igazgatóját dugás közben, kérem mentsen meg!"A pasid azonnal a börtönbe menne.Ülj le csak nyugodtam a p*csádra, és ne pofázz, mert nem vagy abban a helyzetben. xx 
-Hogy az a...!-dühöngtem és pötyögtem a válaszom, olyan trágár és sértő szavakkal, ahogyan csak tőlem tellett.Zayn finoman a kezemre tette a kezét és hüvejkujjával simogatta a kézfejem.
-Kicsim....talán nem kéne ennél jobban is felidegesíteni őt.-átkarolt és az ölébe húzott, én meg odaadtam a telefont Louisnak.Louis kiment a szobából, én meg szomorúan Zayn mellkasának dőltem.
-De mostmár...sehol sem lehetünk együtt..A házadban sem...-mondtam elkeseredetten, mire finoman simogatni kezdte a karom.
-A fénykép az ablakból készült...mostantól elővigyázatosak leszünk itthon is...elhúzzuk a sötétítőket és nem lesz gond.-megpuszilta a homlokom és még szorosabban ölelt magához.Kicsit ültünk egymás karjaiban, majd feltápászkodtam és elhúztam a függönyt.
-Szeretlek.-suttogtam és megpusziltam az ajkait-Megoldjuk ezt is.

***

Gyalog mentem suliba, és rohannom kellet, hogy ne késsek el.Az osztályfele rohantam, mikor Louis megállt az ajtóban, a keze már a kilincsen volt, de még nem nyitotta ki.

-Ej ej, nem szeretem a későket.-vigyorgott.

-De talán nekem most megbocsátasz, ugye?-mosolyogtam a lehető legangyalibban.

-Hát nem is tudom...-gondolkozott el.

-Jaj ne már, Louis, engedj be, ne húzd ennél is jobban az időt.

-Nem tudtam hogy ennyire sietsz az órámra...-kinyitotta az ajtót-Ez hízelgő.-mondta és előre engedett.Nem volt esélyem visszapofázni, mert a többiek meghallották volna, viszont egy "kapd be" pillantást vetettem felé.Ő csak édesen mosolygott és felhúzta a homloka tetejéig a szemöldökeit.

-Akarsz esetleg felelni?!-kérdezte, de a széles mosolyát nem törölte le az arcáról.

-Oh, tanár úr, minden vágyam!Kérem feleltessen!-gúnyolódtam, de nem éltem bele magam az iróniába.Lepakoltam Liam mellé, majd kimentem a katedra elé felelni.Louis meglepődött, ő sem gondolta komolyan, de azért lefeleltetett.

 Kíváncsi voltam arra, hogy mit tesz, ha nem tudok semmit.Lehúz, ahogy a többieket is tenné, vagy ad egy jegyet, amit nem érdemlek meg?

 Szóval adtam a hülyét neki, és csak pár kérdésére feleltem helyesen.

-Ahjj Nessi, ideje leülni és tanulni.-motyogta miközben írta be a jegyem az ellenőrzőmbe.

-Honnan tudja, hogy nem tanulok egész nap?-kérdeztem mosolyogva.

-Hát látszik.-vigyorodott el és a kezembe adta a kis könyvecskét.

-Lehet, hogy csak ilyen hülye vagyok...-vetettem fel.

-Nem vagy hülye....

-Ezt sem tudhatja biztosan.-húztam az agyát miközben
mentem vissza a helyemre.Az osztály nagyon élvezte a kis "incselkedésemet" a tanárral.

-Az ilyen sunyi lányok, mint te, akik kihasználják az adottságaikat mások ellen, nem lehetnek hülyék.-mondta Louis és lassan forgatta a naplót, hogy aztán kiválassza a következő alanyt a kivégeztetésre.

 Erre már nem válaszoltam, csak leültem Liam mellé, aki a combomra tette a kezét, és kicsit megsimogatott.

-Azt hiszem én értem miről beszélt.-suttogta és az ujjaival kicsit megbökött a lábam között.

-Sss Liam, ne akard a pad alatt végezni.-kicsit mocorogtam, mire megint megbökött ott lent.

-Hányast kaptál?-a szabad kezével kivette az ellenőrzőm a kezemből és kinyitotta.-7est?Ez nem fer.Én a múltkor 4est kaptam egy ilyen felelés után.-morogta.

-Igen, de én elbűvölő vagyok.-suttogtam neki, mire megint megbökött, majd megsimogatott ott.Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem indultam be...Elöntött a pír, mikor megéreztem, hogy teljesen nedves lettem egy ennyitől is.

-Tudom.-visszaadta az ellenőrzőt-Ezt mindenki tudja.-búgta a fülembe és elvette a kezét.Egy apró sóhaj kicsúszott a számon, de nem válaszoltam neki.A nap lassan telt...nehezemre esett nem Zaynre gondolni közben, meg azon agyalni, hogy vajon ki csinálhatta a képeket?Azt mondta Zayn, hogy az osztály felelősöknek van kulcsuk az irodájához...Talán Nate volt...Ki kell derítenem
 Suli után bent kellet maradjak az osztályba, mert az osztálykirándulást most tervezzük meg Nate-el és Louisal.Szóval Liamtől elbúcsúztam, majd visszaültem a helyemre és vártam, hogy az osztálytársaim szép lassan kopjanak már le.
 Végül Nate és én maradtunk...Becsukódott az ajtó, de még hallottam a folyosóról beszűrődő zajokat.Nate eközben bepakolt, egy ceruzát és egy jegyzetfüzetet a kezébe vett és leült mellém.
-Láttam ám.-mondta vigyorogva, ahogy Liam helyére huppant.
-Mit láttál?-kérdeztem meglepődve...nem gondoltam volna, hogy magától bevallja, hogy ő a titkos kukkolóm.
-Amit Liammel műveltetek.-oké ez egyre jobban összezavart.Összeráncolt homlokkal, értetlenül néztem rá-Miután feleltél..Liam kicsit...-a combomra tette a kezét-..megvigasztalt.-fejezte be és megsimogatott úgy, hogy az ujjai hegye érjék a "gyenge" pontomat.
-Vedd le a kezed rólam.-sziszegtem a fogaim közül és lelöktem a kezét a combomról.
-Oh...szóval Liamnek engeded és nekem nem?-kacagott-Pedig én meg tudnám adni neked, ami jár.
-Ne aggódj e miatt, van aki megadja.-morogtam.Nem lehet ő a kukkoló.Ahoz túl hülye..már rég megzsarolt volna, hogy megdughasson.A zsaroló egy lány kell legyen, vagy valaki, aki nem akar ágyba vinni.Épp ekkor jöt be Louis.Louis!Hát persze!Ő az akit megszívattam órán és még nem törlesztett teljesen..Talán ezzel a hülye viccel...ja...nem lehet, hisz ott volt, mikor az SMSt kaptam.Talán....talán csak lefiztetett valakit?Egyáltalán megéri neki a sok herce hurcát, csak hogy kellőképpen visszavágjon?Lássuk csak...álló farokkal kellet távozzon az osztályból, és álló farokkal kellett végigmenjen az iskolán, mert én nem bírtam magammal...igen,...abszolút megéri.
-Hahóóóó....föld Nessinek!!Ébredj, kislány!-lóbálta meg a kezét Nate az arcom előtt.Sötét szemei megcsillantak egy pillanatra.
-Jah...bocs..mi?
-Csak azt kérdeztem, hogy szerinted hova menjen az osztály kirándulni?-kérdezte Louis mosolyogva és nekidőlt az előttünk lévő padnak.
-Nem tudom..erdőbe sátrazni?
-Sátrazni?-lepődött meg Nate-A csajok utálnak sátrazni...és az erdőt sem kedvelik.
-Oh..milyen nagy szakértő vagy.-morogtam-Akkor menjünk...tengerre.
-Nem...az erdő jó ötlet volt.-szólt közbe Louis.-De ne sátorral, mert az úgy bonyolult..menjünk kabannákba..
-És hány napra?-kérdezte Nate, közben szorgalmasan jegyzetelt.
-Mondjuk...2-3..még megbeszéljük az osztállyal ezt.
-És...hova?Mert a környéken nincs olyan erdő ahova mehetnénk...
-Holnapra nézzetek szét...ha lehet az országot ne hagyjuk el.-mondta Louis és a katedrához lépett, összepakolnia  cuccait.-Suli után maradjatok bent és megbeszéljük hova megyünk.
-Oké...-szólaltunk meg egyszerre Nate-el.Összenéztük.Kaján vigyor terült el az arcán, én csak kinyújtottam rá a nyelvem, majd leléptem az osztályból, hátravetve egy köszönésfélét Louisnak.
 Otthon Zaynnel a nappaliban összebújva tévéztünk és a mai napot beszéltük meg.Estefele készültem tusolni, épp másztam volna be a tusolóba, mikor valaki besurrant a fürdőbe.Ijedten pördültem meg, de csak Zayn volt.
-Basszus Zayn, nem lehet kopogni?
-Bocsi...-megölelt, majd kicsit eltolt, hogy végignézzen rajtam-Gyönyörű vagy.-suttogta és megcsókolt.
-Tusolunk együtt?-vetettem fel az ötletet.
-Hisz azért jöttem.-mosolygott, majd elkezdett vetkőzni.Pimasz vigyorral az arcomon néztem végig a műsort.
-Mi az?-kérdezte kicsit zavarban, mikor már meztelen állt előttem.Egyszerűen hihetetlen, milyen szexisten az én pasim..Izmos, barna bőre, macsós tetkók itt-ott, belőtt fekete séró, gyönyörű nagy szempillák, amit még én is elirigylek, tökéletes arc, sanda mosoly...
-És mindez az enyém.-motyogtam halkan, mire csak elmosolyodott és átölelt szorosan.Nyomott egy hosszú puszit a számra, majd beálltunk a tus alá.
 Két tenyerem a mellkasára tettem és simogattam kicsit...Jól esett a kockáin végigsimítani az ujjaim.
-Tetszenek neked?-kérdezte vigyorogva és a mellkasán az izmokat ugráltatta.Az ajkamba haraptam és felnéztem az arcába.
-Igen...
-Nekem is ezek.-markolta meg a melleim vigyorogva.A kezeit a hátamra csúsztatta és a mellkasára rántott.-Az enyém vagy.-suttogta a fülembe és szívni kezdte a nyakam-Senki másé..-a merevedését a hasamnak nyomta, de még dolgozott a folton a nyakamon.
 Én sem álltam tétlenül, kézzel kényeztetni kezdtem a szerszámát.Mély, férfias morgás hagyta el az ajkait, miután elhúzódott a nyakamtól.
-Meghalnék ha elveszítenélek.-mormogta és puszit nyomott a számra.
-Nem fogsz elveszíteni...sosem hagynálak magadra.-suttogtam, de nem hagytam abba a kényeztetését.Apró sóhajok hagyták el a száját miközben forró puszikat nyomott a nyakamra és a kulccsontomra a vállamig, majd vissza, közben lassan maszírozta a mellem.Hangos nyögés csúszott ki a számon, mikor szívni kezdte a nyakam alatti kis gödröcskémet.Felmordult és nekilökött a falnak.Ujjaival izgatni kezdett lent, néha egy-egy ujját belémcsúsztatta.Az egész testem megremegett mikor két ujjával pumpálni kezdett, mindkét kezemmel a hajába túrtam és kélyesen nyögtem.A nyögésem betett neki.Kihúzta az ujjait és lassan belémnyomta magát.Hangos nyögés hagyta el a számat.Megkapaszkodtam a vállába, ő azonnal vette a lapott, kicsit elhúzódott tőlem, így fel tudtam ugrani a csípőjére.Szorosan átkulcsoltam a lábaimmal a feneke fölött, így teljes hossza belém került, egy újabb hangos nyögéssel díjaztam a dolgot.
 Lassan fel-le mozogtam a merevedésén, nyakát átkarolva kapaszkodtam, ő a bőröm puszilta ahol csak érte.Újra nekipréselt a falhoz és csípőjét gyorsabban mozgatni kezdte, minden lökésével érte a G pontom, a fájdalom szinte teljesen megszűnt és már csak élveztem a tolásait.Lökött pár mélyet rajtam, és megharapta a nyakam, én nem tudtam tovább tartani magam, egy hangos nyögéssel elélveztem, ennek hatására ő is belém élvezett.Éreztem, ahogy a meleg nedve szétárad bennem, becsuktam a szemem és a nevét motyogtam.Pár levezető lökés után kicsúszott belőlem és megcsókolt.
-Te vagy a legjobb.-suttogta a fülembe és megint megcsókolt.
 Ezek után csak a tényleges mosakodásra volt erőm.Zayn készségesen törölt meg engem is, és csavart be egy törülközőbe, hogy aztán az ágyba tehessen.Már az izmoktól dagadó karjaiban képes lettem volna elaludnai, ha fél szemmel nem láttam volna meg Louist hazajönni sáros ruhában.
 Volt egy olyan sanda gyanúm, hogy valami rosszban sántikál.Még ma beszélnem kell vele...ha el nem alszom.Zayn betett az ágyba és egy homlokpuszit adott mielőtt ő is bebújt volna.
-Jó éjt, szépségem.
-Jó éjt.-motyogtam és becsuktam a szemem.Közelebb húzódtam a mellkasához, hogy figyelni tudjam a légzését.Kis idő múlva lelassult és egyenletessé vállt, ahogy elnyomta az álom.Tudtam, ha elkezd halkan durmogni, akkor már olyan mélyen alszik, hogy semmi sem ébresztheti fel.Ez így is történt.Kibújtam a karjaiból és felvettem az egyik ingét, ami elég hosszú volt ahhoz, hogy ne kelljen bugyit is vegyek.Louis ajtaja előtt kicsit tétováztam.A kezem már a kilincsen volt, épp lenyomtam volna, mikor meghallottam.

 Louis minden egyes nyögése egy dárdaszúrás a szívembe.Egy nő hangja is hallatszott, egy-egy sikkantás vagy nyögés.Éreztem, hogy a szemem megtelik könnyel, ahogy lassan elért a tudatomig, hogy tulajdon képpen mit hallok.

Chapter 18

Haliii.Köszi a komikat és a szavazatokat, mindent!!Imádlak titeket.Hoztam egy rövidebb részt a megszokottnál, de ha holnap nem megyünk sehova, írom a kövi részt :)

Liam szemszöge

 A kintről bejövő fényt nem takarta semmilyen sötétítő.Pedig meg lennék esküdve rá, hogy este elhúztam, mielőtt Nessi....oh Nessi!Az emlékek hidegvízkén söpörtek át az agyamon.Szemeim kipattantak, a hirtelen jött izgatottságtól felültem.

-Ohh..Jó reggelt.-hallottam meg az Ő hangját.Megdörzsöltem a szemem és a hang fele néztem.Hunyorítottam kicsit, mert épp az ablak előtt állt, két bögre gőzölgő teával a kezében-Nem találtam a kávét, úgyhogy teát készítettem.-Mosolygott édesen és az egyiket a kezembe adta.

-Köszi...-kicsit megköszörültem a torkom.

-Hogy aludtál?-leült mellém az ágyra és szürcsölte a teáját, közben az arcomat vizsgálta.Egyik fehér ingemet vette fel, és egy bugyi volt rajta, megvillantotta hosszú, vékony lábait.

-Jól...jó mélyen..-ittam bele a teámba én is.Csendben ittuk a teánkat, még nagyon korán volt.
-Éhes vagyok.-jelentette ki Nessi  és letette a bögréjét.
-Gyere összedobok valamit.-megfogtam a kezét és lementünk.Boobs...azaz Barbie...az asztalnál ült, itta a kávéját.A nagy melleit kipakolta az asztalra...már így is épp elég kínos a reggeli merevedés, hát még most.Nessi vetett rá egy gunyoros pillantást és a pulthoz lépett.
-Ohh Liam!-szólalt meg Barbie-Látom a reggeli merevedés nálad több mint a legtöbb férfinál.Vagy..véletlenül rásegítettem?-kihúzta magát, és feldobta a melleit.Fülig vörösödtem, fél szemmel Nessire néztem, háttal állt, de láttam a testtartásán, hogy mindjárt felrobban.

Nessi szemszöge

Az a hülye ribanc!Kommentál a két nagy bolygóval a mellkasán.Fogadni mernék, ha egy tűvel megszúrnám, mindkettő kipukkadna.Agyaltam egy szép kis beszóláson, mikor Liam a hátam mögé lépett és átkarolt.

-Hagyd..-suttogta a fülembe és megpuszilta az arcom.Olyan szorosan tartott, hogy a merevedése nyomta a csípőmet.Sóhajtottam egyet és elkészítettem a reggelit Liamnek és magamnak.Kitettem az asztalra, majd leültem.
 Reggeli után hazamentem az iskolatáskámért.Megbeszéltük Liammel, hogy a suliban találkozunk.Gyalog mentem haza, élveztem a kis hideget, meg a csendes tájat.Az utcákon kevés ember járkált...néhányan a postáért dugták ki az orrukat, van aki dolgozni indult.Látszik a lelkesedés az arcukon.

 Fél órás séta után befordultam az udvarunkba, épp nyitottam volna ki az ajtót, mikor észrevettem, hogy valami van a lábtörlő alatt.Egy boríték.Rá volt írva a nevem.Kinyitottam, és a vér megfagyott bennem.Egy kép csúszott ki belőle, a földre esett, de úgy, hogy tökéletesen láttam mi van rajta.Én és Zayn, ahogy meztelen öleljük egymást az igazgatói iroda kanapéján.Egy ideig csak álltam és bámultam a képet majd felkaptam és megfordítottam.Egy üzenet volt írva: Több is van ott, ahonnan ez jött.

visszatettem a borítékba és falfehér arccal léptem be a házba.Még mindenki aludt.Idegesen szorongattam a borítékot.A tenyerem izzadt, de a papír jó anyagú volt, csak összegyűrődött kicsit.Ledobtam a  cipőimet és felrohantam.Meg kell mutassam Zaynnek.

Zayn még békésen aludt az ágyában.Folyt a nyála, a paplan le volt csúszva róla.Normális esetben hagytam volna aludni de most nem.Ez sürgős.

-Zayn!Ébredj!!-suttogtam a fülébe és rázogattam a karjánál.

-Mmmm..mmm.-morgott valamit, nem volt hajlandó felébredni.

-Gyerünk Zayn, ez nagyon nagyon fontos!-hirtelen kinyíltak a szemei.

-Terhes vagy?-kérdezte és felült.

-Mi?Nem!Honnan veszed ezt?

-Nem tudom...csak azt álmodtam...

-Jah, még az hiányozna nekünk.-kacagtam, és ő is csatlakozott.

-Aha..amúgy mi olyan fontos, hogy nem várhatott még fél órát?-kérdezte kicsit rosszallóan.Elkomolyodtam és a kezébe nyomtam a borítékot-Mi ez?-forgatta-Hűha..egy papír rajta a neveddel..szép.-mondja kicsit csalódottan.

-Nyisd ki, te hülye!-csattantam fel.Kinyitotta és kivette a képet.Amint meglátta, lefagyott.

-Ez...ez nem lehet.-mondta elhűlve.Nagy, ijedt szemekkel nézett rám.-Nekünk annyi.-suttogta.-Honnan van ez?valaki átadta?Bántott?Mondott valamit?Ez...ez mégis mit jelent?
-A lábtörlő alatt volt...és még nem írta oda hogy mit akar...-hirtelen megcsókolt.
-Bármit is akart, nem szakítok veled.Ki kell derítenünk hogy ki lehetett.
-Hát..bárki aki a suliban volt...hisz...a kép az irodádban készül, szex után...az ajtó be volt zárva?
-Igen...automatikusan záródott.-sóhajtott.
-Kinek van kulcsa hozzá?
-Csak a titkárnőnek, a takarítóknak, pár osztályfelelősnek...Louisnak....tulajdon képpen az összes tanárnak.
-Hát ezzel sokra nem mentünk..de legalább szűkítettük a kört.
-Vigyáznunk kell....nem mutatkozhatunk együtt....-megcsókolt.
-Ez azt jelenti, hogy nem viszel el suliba?-kérdeztem ajakbiggyesztve.
-Azt...és azt is, hogy szüneteken nem jöhetsz le...és nem vihetlek randizni...-sóhajtott egy nagyot a végén.
-Hát..akkor a szüleiddel a találka elmarad?
-El...-nem tehetek róla, de megkönnyebbültem.-Aztán, ha végeztél a sulival...onnantól kezdve az enyém vagy...teljes mértékben.-vigyorodott el és felém hajolt egy csókra.Nyomtam egy hosszú puszit Zayn ajkaira, majd kicsit visszabújtunk az ágyba.
-Szeretlek.-durmogta a fülembe és puhán simogatta a hajam.
-Én is téged....-sóhajtottam egy nagyot-És imádom a tetkóid.
 Zayn felkuncogott és lerántotta rólunk a takarót.
-Le a pólót, látni akarom az összeset!-kacagtam és felültem a csípőjére.
-Igen?Akkor le a pólót, játszani akarok a melleiddel.-mosolygott huncutul és húzta fel pólóm sarkát.
-Ne légy mohó, babám, van időnk.-kuncogtam és levettem a felsőm meg a melltartóm, majd nyúltam az ő pólója után, de nem hagyta.Bal kezével megmarkolta a jobb mellem és felült, rácuppant a bal mellemre.
-Ez nem fer...-nyafogtam, mire felmordult.Az asszony szava nem számít.Beletúrtam a hajába és csak élveztem, hogy munkálkodik.Lent valami nyomta a combom.Kicsit megmozgattam a csípőm, helyezkedtem, mire Zayn újra felmordult.Megnyaltam az ajkam.Kezdtem türelmetlen lenni, szóval a kezem a vállára csúsztattam és durván hátra löktem.Nagyon meglepődött, és mikor elvált a mellbimbómtól cuppanós hangot hallatott.Nem tudok betelni Zayn kidolgozott felsőtestén, a tetkóin, meg a barna szemein, hosszú szempilláin.
-Olyan szerencsés vagyok.-mondtam ki hangosan.Zayn csak megrázta a fejét.
-Nem..én vagyok a szerencsés.-hátrasimította a hajam az arcomból és lehajoltam a csókra.
-Jaj de cukik vagytok.-ribogott Louis az ajtóból-De megmagyaráznátok nekem ezt?-a képünkbe nyomta a telóját.Meg volt nyitva egy SMS:Tudod mi folyik a szomszéd szobában?Hozzá csatolva egy kép, amin Zayn ölében ülök félmeztelen, ő meg "dolgozik" rajtam.
-Mutasd a telefont!SMSt nem lehet rejtett számról írni!-kikaptam Louis kezéből a telefont.Zaynnel összedugtuk a fejünket.
-Ismerős a szám?-kérdeztem tőle.
-Nem.
-Nekem sem...de legalább megvan a barátunk telefonszáma.-motyogtam és már pötyögtem neki a választ.