Chapter 10

Halilhóóóó.Hoztam egy rövidke részt, mert pénteken utazunk el és nem tudom mikor lesz időm irni.De hétfőn már jövünk is haza...szóval olyan kedd..szerda körül jön a kövi.Jó olvasást és légyszi komizzatok, vagy szavazzatok a bejegyzés alján :D

Mikor megébredtem Zayn ölelt.Mozgást hallottam lentről.Talán Louis ért haza..Épp kimásznék az ágyból mikor Zayn elkapja a derekam és visszahúz.
-Hova mész?Nem végeztem veled.-mondta fenyegető hangon és megharapta a nyakam.
-De én végeztem veled!-csattantam fel és ellöktem magamtól.Ez feldühitette.
-Nem te döntesz.Hanem én.-mondta és a két kezem a fejem fölé szorította egy kézzel.
-Szállj le rólam, Zayn!-csattantam fel, de ő a kezével a bugyimba nyúlt.Bevillant valami...Louis nem tudhat a kapcsolatunkról...de ő hazajött...szóval Zayn nem csinálhat semmit.Úgy döntöttem jó ötlet ebbe a ténybe kapaszkodni, mielőtt még Zayn megujjaz.-Itthon van Louis.-Zayn kelletlenül kihúzta a kezét a bugyimból és mondta h ezt még bepótoljuk...
-Ne vegyél rá mérget.-morogtam az orrom alatt és lerohantam a konyhába.Azaz hogy lerohantam volna, elpanaszolni Louisnak hogy Zayn meg akar dugni, de Zayn elkapott.
-Ha elmondod Louisnak..ha csak utalsz is rá...-ez tud olvasni a gondolataimban?-...tudnod kell, hogy olyan büntetést kapsz tőlem, hogy egy hétig nem kelsz fel az ágyból.-mormogta félelmetesen vészjósló hangon a fülembe.Adott egy puszit az arcomra és elengedett.Én már kevésbé lelkesen, de lementem a konyhába, ahol Louis épp egy tányér levest eszegetett.
-Szia.-leültem szembe vele.
-Szia.Hogy vagy?
-Jól...Ma nem látogatjuk meg Petit?
-De...ha akarsz elmehetünk, de még nincs magánál.
-Oké..de én azért elmennék hozzá.-Zayn is leérkezett.
-Hova megyünk?-kérdezte és tett ki levest nekem is.
-Kórházba Petihez-mondta Louis és kanalazott tovább.Zayn rám nézett.Elmosolyodott.Annyira ellenállhatatlan volt, elfelejtettem, hogy milyen bunkó volt velem.Csak oda akartam menni hozzá, és megölelni..hozzábújni.De Louis miatt nem lehetett.Így csak én is mosolyogtam neki.Louis háta mögött volt és kacsintott egyet, majd intette, hogy kövessem.Én jó asszonyhoz illően mentem utána.
 Mikor már Louis láthatáron kívül volt, előbbre rohantam, hogy utol érjem és megfogtam a kezét.Ő összekulcsolta az ujjaink.Behúzott a szobájába.
-Ne haragudj hogy úgy bántam veled.-mondta halkan és magához húzott.
-Nem haragszom.-mondtam mosolyogva és megcsókoltam.Hosszúra sikeredett a csók, közben a hajam cirógatta és a derekamon tartotta az egyik karját.
-Néha...ilyen vagyok...olyankor próbálj észhez téríteni...ha ez lehetséges.-kivette a haj gumit a hajamból és beletúrt..majd elkezdte az ujjaival fésülni és igazgatni.Megfogta az arcom, és a szemembe nézett.-Gyönyörű vagy.Nem akarlak elveszíteni.
-Nem fogsz.-suttogtam az ajkaiba, majd kicsit hátraléptem.Ő rám mosolygott és még egyszer megsimogatta az arcom.
-Légy jó...ne hamiskodj Louisal.
-Úgy ismersz te engem?-kacagtam és kiléptem a szobából.Bementem az én szobámba, vagyis ahol Louisal aludtunk.Louis épp boxerben volt.A szemem azonnal a mellkas tetkójára tapadt.Ugyanaz a késztetés támadt fel bennem, mint reggel.Csak meg akarom érinteni...Észrevette, hogy a tetkóját nézem.
-Tetszik?-mosolygott rossz fiúsan és közelebb jött.Én távolodni akartam tőle, hisz most jöttem ki Zayn szobájából.Falnak ütköztem, ő meg nagyon közel került hozzám.-Érintsd meg.-suttogta az izgalomtól kicsit rekedtes hangon.Én elbűvölten néztem Louis szemébe majd vissza a tetkóra.Megérintettem...az ujjammal végighúztam lassan a körvonalat.Visszanéztem Louis arcára.Becsukott szemmel állt.Közelebb hajoltam a tetkóhoz.Megpusziltam.Louis hátrahajtotta a fejét és nyögött egyet halkan.Ez észhez térített.
 Azonnal elhúzódtam tőle.Ő is észhez tért..hátrább tántorodott, majd felvette a pólóját.Szó nélkül öltözködött, én elpirultam.
-Nincsenek ruháim..haza kéne menjek értük.
-Tényleg...útközben beugrunk hozzád és te bepakolsz, jó?
-Okés...-sóhajtottam-Vajon Peti megébredt már?
-Nem tudom..lehet.De így nem jöhetsz ki.-fogta meg két ujjával a saját felsőjét amit rám adott.-Elugrok és veszek neked egy szép ruhát...és cipőt..meg fehérneműt is-mosolygott csábítóan.
-Nem szükséges..odaadom a lakáskulcsom és hozol otthonról.
-Nem....ragaszkodom hozzá...várj meg...fél óra és jövök.-fogta a kocsi kulcsokat és elrohant.Amint kilépett az ajtón Louis, Zayn már mellettem is termett.
-Végre elment.-mondta és megfogta a kezem.-Na most mit csináljunk?
-Hmmm..nem tudom...van fél óránk...az alatt semmit nem lehet csinálni.
-Oh, dehogy nem-kacagott és hátralökött az ágyon.-Gyere cica játszani-mormogta a fülembe.Rögtön tudtam, hogy most a rossz, szex mániás Zaynnel van dolgom.

Chapter 9

Bocsika a késésért megint.Most zárnak le mindenből, beindult az élet a suliban.De nyáron rendszeresen fogom hozni a részeket.Légyszi komoizzatok...köszi :D

Louis szemszöge

-Harry?Mi az istent keresel itt?!
-Nessihez jöttem!Mi történt vele?-kérdezte és hívás nélkül bejött.
-Beteg...mi meg vigyázunk rá.-jelentette ki Zayn és Harry elé állt, hogy ne mehessen tovább.
-Aha...persze...mit csináltak vele?!És mióta vigyáz egy diákra az igazgató úr vagy az osztály főnöke?Hmm??Mit tettek?Hívjam a rendőrséget, ők majd kiderítik?-fenyegetőzött.Zayn begurult...gyakran csinál hülyeségeket.Elkapta Harry karját és megrázta.
-Ébredj fel köjök!Nem a te dolgod!Húzz el innen!
-Nessi nélkül nem!-ordította és ellökte magától Zaynt-Hol van?!-makacskodott-Mit tettek?
-Semmit..semmit nem tettünk..egyszerűen csak...lázas.
-Persze!Akkor miért maguk vigyáznak rá?!Miért nincs kórházban?!Vagy az anyjánál?
-Mert csak ránk számíthat.-mondtam higgadtan.Zayn dühös volt még.
-Kis hülye!-mondta Harrynek és elindult a szobám fele, ahol Nessi aludt.
-Minek nevezet?!-csattant fel Harry és nekiszökött Zaynnek.Zayn forrófejű...nem tűri meg a mitugrászokat.Behúzott egyet Harrynek, én próbáltam szétválasztani őket.De nem sikerült.

Nessi szemszöge

Zajt hallottam.Megébredtem..csörömpölés, meg dulakodás hallatszik kintről.Nem tetszik ez nekem.

-Hagyjátok abba!-ordítja kintről valaki..ismerős hang.

-Louis?-kérdeztem fennhangon..de mintha nem is én beszéltem volna.Megköszörültem a torkom és felkeltem az ágyból.Kitántorogtam a szobából.Lementem a lépcsőn és lent az előtérben megláttam a zaj forrását.Zayn és Harry verekedtek, Louis meg...hol egyiket, hol másikat próbálta csillapítani.

-Mi folyik itt?-kérdeztem tátott szájjal.A verekedés megállt.Lefagytak úgy ahogy voltak.Louis szólalt meg előbb.

-Menj, bújj vissza...meg fogsz fázni.-elindult felém, de nem foglalkoztam vele.Elhajoltam tőle, hogy lássam Harryéket.

-Mit keresel itt, Harry?

-Téged...mi történt veled?Bántottak?-kérdezte aggódóan.

-Nem...csak meghűltem...miattad...mert magamra hagytál az éjjel...emlékszel, seggfej?-csak halkan tudtam beszélni, így nem olyan szemrehányó a hangom...de Harryt szíven ütötte.

-Én...én csak...te akartál elmenni.-dadogott.
-Milyen lovagias.-morogta Zayn és elkapta Harry karját, kiráncigálta a házból.Harry hagyta magát.Louis átkarolt.
-Hogy vagy?-kérdezte és a fejét a nyakamba fúrta.
-Hogy van Peti?
-Ő....jobban...de te hogy vagy?
-Én is jobban...fürödhetek?-mocskosnak és izzadtnak éreztem magam.
-Persze.-mondta Zayn, és Louist elküldte a fürdőbe rendet rakni és fürdő vizet készíteni.Ketten maradtunk.Megfogta a kezem és a nappaliba húzott.Leült, majd az ölébe ültetett.
-Jobban vagy?-kérdezte miközben a nyakam puszilgatta.
-Igen...szerintem már nincs lázam...
-Gyakran vagy beteg?-megharapott egy helyen.Nehezen tudtam koncentrálni.
-Nem..ritkán..de akkor nagyon.-mondtam akadozva és a hajába túrtam.Felmordult, megemelte a fejét és megcsókolt.Mikor elhúzódott újra a nyakamra tapadt, de nem harapott.Apró puszikat hagyott maga után.
-Amíg Peti fel nem épül, nálunk fogsz lakni...Senki sem tudhatja meg...és...Louis sem tudhatja, hogy együtt vagyunk.-suttogta a fülembe.
-Oh...oké.-lecsúsztatott finoman az öléből és a karom is levette a nyakáról.
-Louis ritkán van itthon...amikor ő csajozik...mi együtt lehetünk.-mondta egy hamiskás fél mosollyal az arcán.Én erőltettem egy mosolyt az arcomra, ekkor megjelent Louis, hogy kész a fürdő víz.Én bevonultam a fürdőbe.Jól esett elmerülni az enyhén forró vízbe.Sóhajtottam is egy nagyot, és nyakig becsúsztam a víz alá.Az izmaim elernyedtek, és jobban is éreztem magam.Volt egy ember nagyságú tükör a káddal szemben.Felfedeztem egy lilás foltot a nyakamnál..biztos Zayn csinálta.Ezt hiába dörzsölöm, nem fog lejönni.De most ez sem érdekelt...becsuktam a szemem, a fejem hátradőltöttem és csak lebegtem a semmiben.El is szundíthattam, mert arra eszméltem fel, hogy valaki az ajtót döngeti.
-Nessiiii....nem hideg a víz?Késő van, ki kéne szálljál.
-Jól van, megyek már-odritottam ki bosszankodva és kelletlenül kiszálltam a kádból.Leengedtem a vizet, megtörölköztem, és egy nagyobb törülközőt magamra csavartam.Nem akartam a mocskos ruháim visszavenni.Ahhoz túl tisztának éreztem magam.Kiléptem a fürdőből, Louis állt előttem.Nagy szemekkel mért végig.
-Nincs valami ruha amit kölcsön tudnátok adni?-kérdeztem, de nem reagált.-Louis.....LOUIS!-felcsaptam az állát, mert enyhén tátva volt.
-Őőő...bocs mi?
-Adjál ruhát....-csattantam fel türelmetlenül.Ő zavarában azt sem tudta merre menjen, előbb bement e konyhába, onnan hamar kifordult és a szobájába vette az irányt.Én követtem.Kivett egy boxert és egy nagy pólót.
-Ezek jók lesznek?
-Estére meg felelnek..köszi.-téptem ki a kezéből és ledobtam őket az ágyra.Ő a szekrényének támaszkodva figyelt.Én megálltam és néztem őt.-Kimennél?
-Őő..Ja persze..igen..ki...-és vörös fejjel távozott.Én nyugodtan beálltam egy tükör elé, a törülközőt ledobtam magamról.Megnyújtóztattam magam...a magas láztól az izmaim is elgémberedtek.Miután ezzel is meg voltam, felvettem a boxert és a pólót.A hajam kontyba kötöttem és megemeltem a paplant, majd bekúsztam alája.Kis idő után valaki kopogott.
-Bejöhetek?-Louis volt az.
-Igen...-Mikor belépett már pizsiben volt.
-Veled alszom-jelentette ki és bebújt az ágy másik felére.
-Oké...-nem kommentáltam, csak befordultam.Szinte azonnal elaludtam.
 Louis meztelen mellkasán ébredtem.A keze a fenekemen pihent, ez kezd lassan szokássá válni.A másik keze a derekamon volt.Lassan vette a levegőt, még aludt.A mellkasán felfedeztem egy tetkót.Nem tudom eddig hogy nem tűnt fel...Nagyon csábító volt....erős késztetést éreztem arra, hogy az ujjammal végigsimítsam.Felnéztem Louis arcára...mosolyogva aludt.Akkor nem bánja, ha egy kicsit...tapizom.
 A mutatóujjam az írás elé tettem, nagyon finoman, nehogy megébredjen..majd lassan, puhán végighúztam a kacskaringókon, és egy képzeletbeli pontot is tettem a végére.
-Mit csinálsz?-összerezzentem Louis reggeli rekedt hangjától.
-Semmit!-vágtam rá azonnal és magam alá akartam húzni a kezem, de elkapta.
-Még.-csak ennyit mondott és az írás elé vezette a kezem.Felnéztem az arcára, ő engem nézett.Visszapillantottam a tetkóra.És újra végigsimítottam..csak lassabban.Louis sóhajtott és köröket rajzolt a hátamon.Mikor végeztem, felnéztem az arcára.Ő becsukott szemmel, mosolyogva élvezte, ahogy rajzolgattam az ujjammal a mellkasán.De vége volt.Többet nem csináltam.
-Éhes vagyok.-felültem.
-Ma én kell suliba menjek...de szerintem te maradj és pihenj.-mondta és kimászott alólam.
-Egyedül hagytok?-kérdeztem kicsit kétségbe esetten.Kinéztem az ablakon, elég sötét volt...esett az eső.
-Nem.-jelent meg Zayn az ajtóban.-Maradok veled.-álmosnak tűnt.Odajött hozzám és bemászott az ágyba.
-Remek...akkor ma csak én dolgozom.-morgolódott Louis.Elment készülni.Én csak fáradt voltam és aludni akartam..nem pihentem ki magam.Zayn engem figyelt, várta, hogy Louis elhordja magát, ami meg is történt.Zayn közelebb húzott magához és megcsókolt.
-Miért kell te vele aludj?-kérdezte a rekedtes hangján.
-Nem én döntöttem így.
-Tudom..-mondta és rám feküdt.A lábaim szét tette, hogy közel férkőzzön.-Szar úgy aludni, hogy tudom, te a másik szobában alszol egy másik férfival.-mondta és felhúzta a pólóm, egészen a nyakamig.Nem számítottam rá, hogy ilyen rámenős az igazgató úr.Elkezdte puszilgatni a mellkasom, egyre közeledett a mellemig.
-Zayn...-kicsit kellemetlenül éreztem magam.Nem reagált.-Zayn.-mondtam kicsit hangosabban.
-Sssss kicsi lány.-a számra tette két ujját.-Most meg kéne vigasztalj.-mondta és mohón maszirozni kezdte a melleim.-De mivel nem vagy olyan állapotban hogy bármit is tegyél...én elintézem.-mosolygott elbűvölőn, és felhúzta magát, hogy megcsókoljon.
-Ne most Zayn..várd meg, hogy meggyógyuljak.-nyöszörögtem.Bevallom, kicsit megijedtem a szemében lapuló nyugodtságtól.
-De kívánlak, Nessi...nem tudok várni.-mondta és szájával rácuppant az egyik mellemre.Én csak csukott szemmel tűrtem...féltem tőle.Nem számítottam erre.Szerencsémre ne durvult nagyon.Néha megharapott, de kis idő után visszahúzta a pólóm a helyére és végigsimított rajta, majd egy sóhaj kíséretében visszafeküdt mellém.
-El sem tudod képzelni, milyen jól el fogunk mi szórakozni együtt.-mondta elégedetten és simogatta a hajam.Én vágtam egy fintort felé, majd befordultam.Mibe keveredtem már megint?

Chapter 8

 Ne haragudjatok a késésemért, nagyon sokat agyaltam ezen a részen...de végre itt van.Rövidke lett...jó olvasást :)

Puhán csókolt...érezhetően bizonytalan volt.Nem épp erre számítottam, de egy ilyen csókot senki sem utasíthat vissza.Nyelvével puhán tapogatózott az enyém után.Egy aprót sóhajtottam a csókunkba, a szemem megadóan lehunytam, és csak élveztem.
 Hosszan csókol, nem akartam, hogy vége legyen, de a levegőnk kezdet elfogyni..kicsit elhúzódott.A jól ismert kaján, büszke vigyor már az arcán ékeskedett.Elpirultam, végül is mégiscsak az igazgató torkán dugtam le a nyelvem.Zayn leült mellém és a derekamnál átkarolt.
-Most mi lesz?-kérdezte még mindig elégedetten mosolyogva.
-Nem tudom..te vagy a rangidős, mondd meg te.
-Én elhívnálak randira, de..nem lehetséges, hisz a diákom vagy...meghívnálak a házamba, de nem egyedül élek, és ezt titokban kell tartani.
-Gyere át hozzám.Én most...egyedül vagyok.-hajtottam le a fejem, mikor eszembe jutott Peti.Zayn az állam alá csúsztatta a kezét és megemelte a fejem.Közel hajolt.
-Nem lesz semmi gond.Felhívom a kórházat, jó?-kérdezte és nyomott egy puszit a számra.Én bólogattam.Zayn felhívta a kórházat, sétált körbe a szobába miközben beszélgetett.Én még elkábulva a csóktól hátradőltem a kanapén, a lábaimat feltettem a karfájára.Zayn még beszélt egy sort, majd letette a telefont.
-Azt mondják, hogy a műtét sikeres volt.-én megkönnyebbülten sóhajtottam.
-Hála a jó égnek!
-És...délután meg lehet látogatni, de még nincs eszméleténél.-én megint csak bólogattam.Nem volt erőm mást tenni, egyre csak elgyengültem a hűléstől és a láztól.Zayn mellém bújt, átkarolt.-Aludjál...hátha jobban leszel ha kipihented magad...már nem kell aggódj Peti miatt.-suttogta a fülembe és megpuszilta az arcom.Én elaludtam.

Ébredéskor

 Rém álmaim voltak...nagyrészt Petiről, de Zayn is megjelent...és Louis is.Amint kinyitottam a szemem el is felejtettem az álmaimat.Zayn már nem volt mellettem.Az íróasztalnál ült, papírokkal babrált.Felnézett rám.

-Megébredtél.-mosolyodott el.Levette az olvasó szemüvegét és az asztalt megkerülve odajött hozzám.Letérdelt a kanapé elé, és felém hajolt.Száját a homlokomra téve megállapította, hogy lázam van.Úgy is éreztem magam, a szemem alig tudtam nyitva tartani.

-Kéne hozzak gyógyszert...-mondta és simogatta a hajam.

-Azok nem hatnak.-alig tudtam kimondani.Jobb ha többet nem beszélek.

-Idehívom Louist, hogy figyeljen rád, és kimegyek a gyógyszer tárba...próbálj meg aludni még...-bólintottam.Megpuszilta a szám és felhívta Louist.Már nem emlékszem mi történt ez után, újra elaludtam.

Sokáig aludhattam, mert mikor megébredtem, mint a két fiú engem ápolgatott.Louis ölében volt a fejem, simogatott, a homlokomat nedves ronggyal törölgette, Zayn meg térdelt mellettem, fogta a kezem és telefonon beszélgetett.

-Hoztad a gyógyszert?-mindegy, hogy mit hozott, csak hasson.Nagyon rosszul voltam.

-Nessi...már beveted a gyógyszert...-suttogta Louis.

-Nem...Zayn ez előbb ment ki a gyógyszer tárba.-halkan beszéltem, nem tudtam hangosabban...hiába próbáltam, ment el a hangom.

-Sss..ne beszélj, pihenj...mindjárt jön egy orvos.-mondta Zayn és megszorította a kezem.Sóhajtottam egyet és becsuktam a szemem.Megint elaludhattam, mert kicsit később arra eszméltem, hogy az orvos vizsgál.

-Haza kell vinni...és ápolni...vagy bevinni a kórházba.-mondta Zaynnek, aki idegesen járt fel s alá a szobában.

-Nem akarok kórházba menni.-néztem kétségbeesetten Louisra, aki még mindig a homlokom áztatta.

-Nem fogsz...vigyázunk rád.-mosolygott rám.Kb. eddig bírtam ébren, megint becsuktam a szemem és elaludtam.

Zayn szemszöge

 Nessi csak néha volt ébren, de akkor sem mindig volt magánál.Olyanokat mondott, hogy ne engedjük a macskát ki az udvarból, meg hogy az apja tegnap meg akarta verni és leszúrta, félt hogy börtönbe kerül, meg ilyesmi.Semmi értelme nem volt annak amit mondott, egyre jobban aggódtam érte.Úgy döntöttünk, hogy hazavisszük, de nem hozzá haza, hanem a mi házunkba.Így persze a randit el kell halasztani.

 Az ölembe vettem és elindultam vele.Louis addig bezárta az irodát.Órák voltak még, de egy srác...Harry Styles a folyóson volt.Odajött hozzánk.

-Nessi!Mi történt vele?-kérdezte nagyon aggódva.

-Beteg...-Nessi megébredt.

-Szia Harry....-mosolygott a fiúra.

-Nessi....mi lett?

-Hogy érted ezt?Semmi nem lett.-mosolygott tovább.Most sem volt teljesen magánál.

-Kórházba viszik?Én is mehetek?-rohant utánam Harry.

-Nem jöhetsz...maradj a suliban!Amúgy sem a kórházba visszük, hanem haza.Menj vissza az órára!-parancsoltam rá, majd kimentem az épületből.Harry nem követett.Louis rohant előre és kinyitotta a kocsi ajtaját.Befektettem hátra Nessit, Louis ölébe.

-Vigyázz rá!-nem is figyelt rám, csak Nessivel foglalkozott.Próbáltam nem féltékeny lenni, még nem is járunk Nessivel, de ő az enyém, és ha Louis azt hiszi, hogy ezen változtathat, hát akkor téved.Beültem a kocsiba és becsaptam az ajtót.Haza vezettem.Gyorsan kipattantam a kocsiból, kivettem Louis kezéből Nessit és bementem a házba.Az én ágyamba fektettem.
-Miért nem a vendégszobát kapja?-kérdezte Louis félrelökve pár boxert és ruhadarabot az ágyamról.
-Azért, hogy szemmel tudjam tartani.
-Én is szemmel tudom tartani, miért nem aludhat nállam?
-Azért, mert...csak!
-Nem csak...én már aludtam vele...és te éjjel úgy alszol, hogy ha véletlenül valami gond adódna Nessivel, nem tudnál megébredni.-bevallom, van valami igazság abban amit mond.
-Na jó.-adtam meg magam.Louis örült a hülye fejének, és az ölébe vette Nessit.
-Megint hova megyünk?-kérdezte Nessi erőtlenül.
-Hozzám jössz, cicám.-mondta Louis, én meg nagyon vissza kellett fogjam magam, hogy ne üssem le azon nyomban.Átvitte a szobájába.Én követtem.
-Zayn...menj Petihez.-adta ki a parancsot Nessi.
-Miért én?-méltatlankodtam.
-Azért.-suttogta Nessi.Én dühösen vettem a kabátom és mentem a kórházba.

Louis szemszöge

 Ahogy kiment Zayn, én befeküdtem Nessi mellé és simogattam.

-Édesem....minden rendben lesz...mikor meggyógyulsz, ígérem, hogy elmondom neked a kis titkomat, csak gyógyulj meg.-simogattam a kipirult arcát, megszabadítva az izzadságtól odatapadt hajától.

-Louis...-motyogta alig hallghatóan.Én magamhoz öleltem.

-Itt vagyok.

-Ne hagyj el.

-Nem foglak.-nyomtam egy puszit a szájára, de nem hiszem, hogy érezte.

***

 Zayn megérkezett a kórházból, de nem hozott jó híreket.Peti még nincs eszméleténél, az orvosok szerint kómába is eshet, ha még nem tette meg.Nessi egyre rosszabbul van.Nagyon aggódom már.Zayn öt percenként rohangál a nedves ronggyal, hogy borogassa a homlokát.Estefele hallottuk hogy kopogtatnak.Én mentem ajtót nyitni.Nem hittem a szememnek.

-Harry?