Chapter 7

Éééés itt a 7. fejezet!Köszön szépen a komikat, nagyon jól esnek.Sajnálom, hogy tegnap nem hoztam részt, a testvérem 8 éves lett, ezt ünnepeltük meg.Na nem is dumálok többet, jó olvasást :)

Ahogy kimondta, egyből tudtam hogy gond van.
-Peti??Mi van vele!!Beszélj már, Zayn, beszélj, vagy benyúlok a szádba és a torkodon keresztül tépem ki a töködet!-mondtam nagyon magas hangon, szinte sipákolva a félelemtől és az idegességtől.
-Gyere, inkább üljünk be a kocsiba, nyugodj meg...-kezdte Zayn, de velem nem lehet szórakozni mikor Petiről van szó.Megragadtam az ingét a gallérjánál és közelebb húztam magamhoz.
-Mondd el!-ordítottam az arcába.Zayn megfogta a kezem és leszedte magáról.
-Ülj a kocsiba!-parancsolta.Louis átkarolta a derekam és szó nélkül elkezdett húzni.A kocsiba érve jöttem rá, hogy nem is köszöntem el Nialltől, de cseppet sem érdekelt.Zayn is beült.
-Mondjátok már el, könyörgök!Valami baj van?Peti jól van?Mi lett?-kérdéseim sorozatával rohamoztam meg őket, szinte már sírva.Louis mellém ült, a hátsó ülésekre.
-Kórházban van!-mondta én meg bámultam rá.
-Mi történt?De jól lesz, ugye??-senki nem szólt egy szót sem-Fiúk..mondjatok valamit!-nem mondtak semmit.Én eddig bírtam, elkezdtem sírni.Mit sírni?!Zokogni!Louis mellkasának dőltem, ő szorosan megölelt.Miután a taknyomat a pólójába töröltem, ahogy a könnyeimet is, kicsit elhúzódtam.Aggódva nézett, majd a tekintetemet látván el kezdett mesélni.
-Miután kirohantál próbáltalak hívni, és SMSt is küldtem, nem reagáltál.Aztán megszólalt az iskola telefonja, a vezetékes, és én vettem fel, mert valamiért azt hittem hogy te hívsz...Édesanyád volt, téged keresett....mondtam hogy most mentél el, de nem hiszem, hogy hazafelé vetted volna az irányt, így elmondta nekem a...hírt.Mondta, hogy a kórházból hívták az otthoni telefonjukat, hogy a fia balesetet szenvedett, és most műtik....-újra könnyek gyűltek a szemembe.Észrevette és simogatni kezdte a hajam-Anyudnak nincs fia, így először azt hitte, hogy te vagy, de mikor mondtam, hogy te nemrég mentél el, tudta, hogy Peti lehet az...
-És...senki sincs most a kórházban?-kérdeztem remegő hangon.
-Én ott voltam, és egész nap hívogattalak.Még nem hozták ki a műtőből.
-Vigyetek a kórházba!-mondtam megint sírva.
-Így nem mehetsz oda.-jelentette ki Zayn.
-Te fogd be!Mert most is ott lennék ha nem lettél volna ekkora segg fej!-keltem ki magamból.
-Én vagyok a hibás, hogy elmentél a városból és nem vetted fel a telefont?!-védekezett.
-Bekaphatod!-mondtam nagyon dühösen.
-Te kaphatod be!-mondta hasonló hangnemben.
-Fejezzétek be!-mondta Louis-Zayn, menjünk a kórházba...hátha befejeződött a műtét.-ezzel a mondattal kicsit megnyugtatott.Szipogva dőltem vissza Louis mellkasára.Átöleltem a derekánál, mintha a plüss macim lenne, a fejem a vállára hajtottam.Átkarolt mindkét kezével és simogatott.Petire gondoltam és arra, hogy nehogy meg merjen halni.Imádkoztam, hogy ne legyen baja.Mást úgysem tudok mit tenni.Elálmosodtam.Fél álomban voltam mikor úgy éreztem, mintha Louis belepuszilt volna a hajamba, de nem vagyok benne biztos.Elaludtam.
 Arra ébredtem, hogy Louis simogat és szóllitgat.Nem akartam felkelni, még nem szembesültem a való élet szörnyű igazságaival, még az álom világ kellemes tudatlanságában akartam maradni.Lefejelem ayt, aki fel mer ébreszteni.
 Nem hagyta abba, valaki ma kitartóan küzd a lefejelésért.Kinyitottam a szemem.A kocsiban voltam, Louis ölébe kuporodva.Eszembe jutott, hogy mi volt az a szörnyű dolog, ami miatt nem állt szándékomban kinyitni a csipáimat.
-Kórház!-pattantam ki Louis öléből.
-Igen..itt vagyunk.-morogta Zayn.Én kimásztam a kocsiból, megvártam, hogy Louis is így tegyen, majd elindultunk hármasban a kórház fele.Úgy szorítottam Louis kezét, mintha az életem függött volna tőle.Egy nővér elmondta, hogy még tart a műtét, de még nem stabil az állapota.Én már eléggé ki voltam akadva, megint csak sírni kezdtem.
-Haza kéne vigyelek...-ajánlotta Louis.
-Nem..meg kell várjam, hogy...jobban legyen.-mondtam, de nem tudom mennyire értették.
-Most nem tudsz semmit sem tenni.Felhívnak ha vége van a műtétnek.
-Minek menjek haza?Senki sem vár otthon.
-Veled megyek...jó?Nem hagylak magadra.-ölelt meg szorosan Louis.
-Louis!Te még mindig az osztály főnöke vagy!Nem a bébiszittere!-kommentált Zayn.Nem volt erőm visszapofázni, de a legnagyobb meglepetésemre Louis megtette helyettem.
-Nem!Én a barátja vagyok, és most szüksége van rám!És rád is, csak te túl makacs vagy hogy észre vedd!-vágta Zayn fejéhez.
-Persze!-csattant fel-Menjen haza a szüleihez!Nem a te felelősséged ez a lány!-nagyon megbántott ezzel is.Zayn mostanában nagyon segg fej.Csak jobban elkezdtem sírni és ellöktem magamtól Louist.
-Igaza van, húzzatok el innen!Miért is vagytok még itt?!Van jobb dolgotok is.-leültem egy székre.Louis leült mellém és átkarolt de ellöktem-Menj el.Nincs szükségem rád...utállak.És Zaynt is.Bárcsak ő lenne most Peti helyén.-nem gondolkoztam, csak mondtam.A düh beszélt belőlem.
-Ribanc.-mondta Zayn és elment.Louis is felállt, kicsit tétovázott, majd Zayn után ment.
 Sikeresen ellöktem magamtól azokat az embereket, akik segíteni akartak nekem....nem is bántam hogy Zayn elment, de Louis...talán őt nem kellet volna lehordjam.Ültem ott egy darabig, az emberek furcsán néztek rám amikor siró görcsöt kaptam.Odajött hozzám egy orvos.
-Valami gond van, hölgyem?-nem mondtam semmit, csak félrenéztem-Bántotta valaki?-ráztam a fejem-A szerette van a műtőben?-mutatott az ajtóra.-bólintottam-Ne aggódjon..a kórház legjobb sebésze van bent, nem lesz gond...de nem maradhat itt, haza kell menjen, úgysem tud mit tenni most...menjen haza, pihenje ki magát, aztán holnap jöjjön be, addigra már biztos jól lesz a szerette.-felsegített a székről majd kikísért az épületből.Hívott nekem taxit, még ki is fizette.Beszélt is hozzám, de nem figyeltem...arra lettem figyelmes, hogy a házam előtti padon ülök és bámulok meredten magam elé.
-Nem fázol?-ismerős hang törte meg a csendet.
-Louis?-néztem fel a hang tulajdonosára.Ő elmosolyodott.
-Ki más?-leült mellém és levette a kabátját, a hátamra tette és a kezét ott hagyta, dörzsölgette a hátam.Megnyugtató volt és fel is melegített kicsit.Most vettem észre, hogy reszketek, annyira fázok.
-Ne...nem haragszol rám?-kérdeztem kicsit akadozva, mert vacogtam.Közelebb húzódott hozzám, így is melegítve engem.
-Ki voltál akadva...megértem, hogy ilyeneket mondtál.Nem haragszom.De nem hagyhattam Zaynt ilyen állapotban vezetni, te meg nem hagytad, hogy vigasztaljalak.-nehezen fogtam fel miket mond.-Mióta vagy itt?
-Nem tudom.-dőltem a mellkasának.
-Valaki elhozott?vagy elsétáltál?
-Nem emlékszem.-suttogtam.
-Sokkos állapotban vagy...be kel vigyelek a házba..gyere.-felállt és a derekamat átfogva engem is magával húzott.Az egyik karom áttette a nyakán.-Kapaszkodj.-mondta és elindultunk.Én teljesen nekidőltem és próbáltam koncentrálni és nem elesni.Valahogy bejutottunk.
-Készítek neked egy meleg fürdőt, jó?-kérdezte és leültetett a kanapéra.Bólintottam.Adott egy puszit a homlokomra és a fülembe súgta, hogy nem lesz baja Petinek.Jó kezekben van.A fürdőviz elkészült, de dög voltam vetkőzni...és nagyon fáradt is voltam, már félig aludtam.Hallottam, hogy Louis próbál kommunikálni velem, de nem nagyon megy neki, így elkezdett vetkőztetni.Először a kabátját vette le rólam, majd a hanorákom, aztán a cipőmet, majd felkapott és a fürdőbe vitt.Én nem szóltam semmit.
-Nessi...nem kéne elaludj......a meleg fürdő most jót tesz neked.......teljesen át vagy fagyva.......miért nem jöttél be a házba?-ilyeneket mondott miközben hámozta le rólam a farmerem, a zoknim, meg a pólóm.Ott ültem a mosogatógépen fehérneműben előtte.-Most kimegyek.-jelentette ki-De vetkőzz le és mássz be a kádba!-bólintottam, ő kiment.Levettem a maradék ruhámat és befeküdtem a jó meleg vízbe.
Tényleg felébredtem tőle...jól esett, átmelegített.Nem is akartam kiszállni, de az ajtó másik feléről nagyon jó illatok kezdtek el szállingózni a fürdőbe, és megéheztem.Megmosakodtam és hajat is mostam.Kimásztam, felvettem a fürdőköpenyem, a hajam egy törülközőbe csavartam.Beálltam a tükör elé.Egészen máshogy nézek ki így, megmosakodva.Visszatért az életkedvem is.Letrappoltam a konyhába.Louis már terítette az asztalt.
-Mi a kaja?-kérdeztem az ajtóból.Louis rám emelte tekintetét.
-Eddmeg étel.-vigyorgott-De menj és öltözz fel, mert megfázol.-durcisan felcammogtam a szobámba, felöltöztem majd rohantam le, enni.Leültünk és nekiláttunk.
-Jobban vagy?-kérdezte miután jóllaktam.
-Igen..sokkal jobban...köszönöm.

-Ugyan..ez a barátok dolga.-kicsit elgondolkoztam.
-Szóval..mégis a barátom vagy?
-Az vagyok..Eddig is az voltam.
-De...akkor mire volt jó az a...."szakítás"?
-Arról én nem tudtam.Zayn irt SMSt, hogy menjek az irodájába, mert rájött, hogy mit kell tenni.Én is kiakadtam, mikor mondta, hogy felejts el minket.
-Szóval...te nem akarod, hogy elfelejtselek?
-Nem....a barátod akarok maradni.-elmosolyodtam-De persze titokban kell maradjon....-komolyodott el egy pillanatra.-én látványosan bezipzároztam a számat és lakatott tettem rá.Ő kacagott és eltette a tányérokat a kagylóba.-És ízlett a kaja?
-Igen, nagyon jó volt..-ásítottam egy nagyot.
-Menj aludni, én elmosogatok.Holnap korán kelsz, mert egy napot így is kihagytál a suliból.
-Igaz...-mondtam letörten és felmentem az emeletre, átvedlettem pizsamába és bebújtam az ágyamba.Hamar elaludtam.Kis idő múlva arra ébredtem hogy valaki bebújik mellém és szorosan átölel.Louis volt az...Most nem úgy ölelt, mint a múlt éjjel.Most szorosan magához húzott, nem félt hozzám érni.Ez nagyon jól esett.Visszaaludtam.

Másnap reggel

 Louis mellett ébredtem, még édesen aludt.Nem akartam felébreszteni azzal, hogy kimászok az ágyból.Kicsit élveztem, hogy ölel.Unalmamban vettem a telefonom, hogy játszodjak rajta, de erre nem került sor, mert rengeteg SMS és nem fogadott hívás volt rajta.Amiket Louis irt, még tegnap, mind elolvastam, majd kitöröltem őket, nehogy valaki el tudja olvasni őket.Nem csak Louis irt.Liamtől is volt pár, és a legnagyobb meglepetésemre Harrytől is.

"Jó reggelt, miért nem jöttél suliba?" "Miért nem vagy suliba?" "Minden oké?" "Hazaértél?Amint tudsz, hívjál fel" "Sajnálom, hogy nem vittelek haza az éjjel, kérlek hívj, hogy tudjam, jól vagy-e." "Ne szívass, Nessi, nagyon aggódom, hivj már fel!" 

 Harry rájött, hogy elengedett egyedül, a jéghideg éjszakában, hogy menjek haza, amikor az út hazáig kocsival fél óra, minimum.Nem érdekel, hadd aggódjon...Épp írtam volna Liamnek SMSt, hogy menjünk együtt suliba, mikor prüsszögni kezdtem.Ezzel persze Louis is felkeltettem.Prüsszögtem még egyet, majd még egyet.Aztán rohantam a budira, hogy kifújjam az orrom.

-Jól vagy?-jött utánam Louis, de az orra előtt becsaptam az ajtót.

-Igen!-kiabáltam ki, miután megmostam az arcom.Kimentem Louishoz, aki boxerben toporgott az ajtóban.Megint állt neki a szerszáma, de nem nagyon zavartatta magát.

-Jézusom!-kapott a szájához.Én is megijedtem.

-Mi van?-mondtam kicsit dünnyögve.

-Te lázas vagy?-vállat vontam és épp mentem volna vissza a szobába, mikor a falnak nyomott és el kezdett közeledni.A meglepettségtől köpni nyelni nem tudtam.Lassan közeledett, végig a szemembe nézett.A száját a homlokomhoz nyomta.Én becsuktam a szemem.Kis idő múlva elhúzódott.A szemeim felpattantak.

-Lázad van-jelentette ki.Teljesen elvörösödtem és elszégyelltem magam.Csalódtam is, mert titokban reméltem, hogy.....de ez hülyeség!Nem is szerethet egy ilyen pasi!Én csak egy kis taknyos vagyok a szemében...és most szó szerint, mert meghűltem.A szobám fele vettem az irányt.
-Nessi, így nem mehetsz suliba!
-Tudom, hogy nem...de nem akarok egyedül maradni...inkább bemegyek.
-De megfertőzheted az osztályt, de ez nem is lenne gond, te is csak betegebb lennél.Maradnod kell.
-Nem akarok egyedül maradni.-kezdtem el sírni.Úgy látszik a hormon háztartásom felborult azzal, hogy Peti a kórházba került.Louis szorosan megölelt.
-Maradnék veled, de muszáj bemennem, ma inspekcióm lesz (a tanárokat is szokták ellenőrizni, felmérni az óráján, ez az inspekció).-lehajtottam a fejem, mire ő kis gondolkozás után megszólalt-Gyere be, de ne hozz táskát.Addig Zayn irodájában leszel, jó?
-Inkább maradnék...-Zayn kiharcolta magának az ellenszenvem.-Úgy érzem, hogy nem jövünk ki túl jól az utóbbi időben.-finoman fogalmaztam.
-Ne bohóckodj.Zayn csak....Zayn...
-Ezzel nem győztél meg.-morogtam az orrom alatt, de azért elkezdtem öltözködni.Újra elkezdtem törni a fejem Zaynen és Petin, hogy megfeledkeztem Louis jelenlétéről.Ledobtam a pizsi felsőm, és fél pucéran kezdtem el kotorászni a ruhás szekrényemben.Aztán Louis fele fordultam egy melltartóval és egy pólóval a kezemben, ő meg meredten nézte a bájaim.Vagyis majd' felfalta szemeivel a mellem.Én észbe kaptam és elpirultam.A pólómmal rejtettem el a felsőtestem, ő meg szintén pirulva kihátrált a szobából.Először az ajtófélfának ment neki, de végül sikerült kimennie.Én meg mosolyogva folytattam az öltözködést.
 Lementem a konyhába, Louis vörös fejétől és álló szerszámától tudtam következtetni, hogy nagy sikerem volt és azóta észrevette, hogy nem lankad a kicsi Louis.
-Készítettem reggelit, megyek öltözni.-hadarta és felrohant.Én leültem kajálni, de szép lassan én is elkezdtem érezni a láz hatását.Egyre rosszabbul voltam, Louis kénytelen volt kocsival bevinni a suliba.
-Ahh remek, a tegnapi ruháim vannak rajtam.-motyogta, mikor már a kocsiba ültünk.
-Megvárlak a kocsiban amíg hazamész felöltözni.-ajánlottam fel.
-Nem szükséges.A suliban van egy rend ruhám.
-Hát az meg minek?-csodálkoztam.
-Nem fontos.-pirult el megint.Én csak kacagtam, vicces, ha sikerül zavarba hozni a tanárod.Megérkeztünk az iskolába, már be volt csengetve, Louis rohant az első órájára, de előtte még a lelkemre kötötte, hogy bármit is mond Zayn, én  ne menjek el, maradjak az irodájában.Ezt nem ígérhettem meg, de nem lehetett annak a kék szem párnak nemet mondani.
Elindultam az iroda fele, a titkár nő már tettre készen ült az asztalnál.
-Jó reggelt.-dünnyögtem.Ő csak felnézett rám, majd unottan vissza a körmére.Szó nélkül bementem az irodába.Zayn az íróasztal mögött ült.
-Nessi!-csodálkozott el.-Micsoda...meglepetés.
-Nem túl kellemes, ugye?-leültem a kanapéra.
-Hát...-sikerült megint megbántania ezzel a "hát"-tal.
-Jól van na!-csattantam fel-Én sem önszántamból jöttem ide...de máshova nem mehetek...-elmagyaráztam, hogy miért itt dekkolok, mikor padban kéne legyek.
-Maradhatsz de ne zavarj.-mondta mogorván.Bólintottam és néztem ahogy írogat.Kis idő múlva felnézett rám.-Miért nézel?
-Csak..azon gondolkoztam, hogy ezelőtt pár nappal...milyen más voltál...rendes..vicces...akkor is, ha megpróbáltalak megölni a csipkelődő beszédemmel-mosolyogtam el egy pillanatra az emlékek hatására.-...és most...most, hogy én szeretnék közelebb kerülni hozzád....csak ellöksz.-csuklott el a hangom az utolsó szónál.Nem ezt akartam neki mondani, csak a fejéhez akartam vágni, hogy mekkora paraszt, bunkó, segg fej, erre megmutattam neki, hogy mennyire megbántott és fáj nekem, ahogy viselkedik.Zayn arca a rideg távoltatróból átvált meglepetté, majd bánatossá.Felállt a helyéről, odajött hozzám, megsimogatta az arcom, és figyelmeztetés nélkül megcsókolt.

Chapter 6

Tudom, hogy rég nem volt rész, és nem tudom, hogy mikor lesz időm a kövire...lehet hogy csak pénteken, szóval ez egy hosszabb rész....remélem bejövős.Jó olvasást!!És kérlek komizzatok.Nagyon örülök a komiknak.Nagyon nagyon :)

Kis csend következett be.Már majdnem elaludtam mikor valaki megsimogatja az arcom.A szemem egy pillanatra se nyitottam ki...eddig.Louis volt az.Letérdelt a kanapé mellé.Zayn ölében volt a fejem, ő a hajam simogatta.
-Kezdek félni tőletek.-mondtam, kicsit kellemetlen helyzetben voltam.Olyan kiszolgáltatottnak éreztem magam a két pasi közt, főleg, hogy pár másodperccel ez előtt vallották be hogy megdugnának.Louis csak kacagott.
-Nincs mitől félj.De kéne menj órára.-mondta és feltápázkodott, én is felültem.
-Ja tényleg...-mondtam kábultan.
-De...órák után...kéne beszélgessünk.-mondta Zayn.Nagyon zavarban volt.Én bólintottam vigyorogva majd kimentem.Felmentem az osztályba, be akartam volna menni, de az egyik srác, aki mellesleg nem is osztály társam, előttem neki támaszkodott a falnak fél kézzel, ezzel elállva az utamat.
-Szia új lány.-mosolygott elbűvölően.
-Szia....göndörke.-mást nem tudtam mit mondani, a göndör haja elég szembetűnő volt, így ezt a jelzőt kapta.
-Harry vagyok.-mosolygott tovább.
-Ki kérdezte?-néztem rá fapofával.Kicsit megütközött a kérdésemen.Én -kihasználva ezt-megkerültem és elindultam az osztály fele.
-Várj...-jött utánam-Te új vagy, szóval nem tudhatod, itt én vagyok a menő srác..
-Ja, de pont leszarom.-mondtam és közben valahogy bejutottam az osztályba.A helyem felé vettem az irányt.
-Figyelj, új lány, még találkozunk, és aztán érdekelni fog!
-Ez fenyegetőzés, göndörke?!-fordultam meg idegesen.Ő megtorpant.Egymással szemben álltunk-Te fenyegetsz egy lányt?-kérdeztem megint.Ő szó nélkül maradt-És még te hívod magadat a suli nagymenőjének?!Miközben megfenyegetsz egy lányt?-kérdeztem fenyegető hangon.Ő csak dadogott, nagyon zavarban volt.Tényleg ő lehetett itt a góré, mert mindenki minket nézett, még más osztályból is átjöttek páran.Talán egy tanár is megállt bámészkodni.
-Hát én....-mondta tök zavarban.
-Na menjél szépen vissza a helyedre, te szőke herceg.-forgattam a szemem.Nem kedvelem az ilyen...cica fiúkat.Életük fény pontja a gimi, és otthon órákon keresztül a hajukat csinálják, meg a mell szőrzetüket daeroltatják be.Ez nem férfi, ez egy szánalmas pincsi nagy zöld szemekkel.
-Mi folyik itt?-jött be nagy bőszen a fizika tanár.Ő már nem volt olyan fiatal, mint Louis, vagy Zayn.Persze,. az egyik okostojás rögtön elmondta hogy balhé van köztem, és Harry közt.-Hop hop hop...az új lány nem bír magával?-nézett rám önelégülten.Hát akkor mi megneveljük.Órák után bennmaradsz!-mondta szigorúan.Én már el is fogadtam volna a büntetésemet, de Harry elkezdett röhögni.-Te is, fiatalember!-mutatott a bütykös ujjával Harryre.-Együtt fogtok bent maradni, délután 4 óráig, tanári felügyelettel.-Harrynek elment a kedve a röhögéstől.Mindenki kivonult, én lecsaptam magam a helyemre.
-Szép volt.-hallottam mellőlem a kommentációt.Meglepődtem.Eddig még nem tátotta ki a száját a pad társam.
-Most ironizáltál?-csodálkoztam volna, ha beszól.
-Úgy hangzott?
-Nem...-mondtam bizonytalanul.
-Akkor mi a kérdés?-én vállat vontam.Ez már nekem bonyolult.A srác elmosolyodott és kinyújtotta felém a kezét.-Amúgy Liam Payne vagyok.

Liam Payne

-Örvendek.-nem ráztam vele kezet.Visszafordultam a füzetemhez.Ő felkönyökölt.
-Szóval te Nessi vagy?
-Beszédes kedvedben vagy?-kérdeztem, kicsit utalva arra hogy fogja be.
-Igen...-mondta, és látszott rajta, hogy nagyon élvezi a beszélgetésünket.
-Eddig miért nem voltál?
-Eddig nem szóltál be az iskola nagymenőjének.
-Hmm...a kis csávó meglepődött.
-Igen.Ritkán szólnak be neki.-én vállat vontam.Ideje volt, hogy valaki leültesse.

Tanítás után, a büntető teremben

Liammel sokat beszélgettünk szüneteken.Jó fej...csak elég csendes.Mondta, hogy a büntetés az egy óra semmit tevést jelent, még házit sem szabad írni, se zenét hallgatni.Csak ülni kell és lehetőleg kussolni.Megmutatta, hogy hol van a terem és sok sikert kívánt, majd elment.

 Én beléptem a terembe, Harry már ott volt, az utolsó padban ült, hintázott.Amikor meglátott, kajánul elmosolyodott.A tanár a katedra előtt volt, olvasott valamit.Épp hogy felpillantott a szemüvege felett, hümmögött és kérte, hogy foglaljak helyet.Így tettem.Próbáltam minél messzebb ülni Harrytől úgy, hogy a tanárhoz se legyek közel.hátradőltem a székemen és körülnéztem.Unalmas egy hely volt az.Nem kaptam semmit, amin érdemes elrágódni.Harry is nagyon unhatta, mert végül rajtam akadt meg a szeme és elkezdett bámulni.Ez engem nagyon idegesített.Fogta magát és leült mellém.
-Menj vissza.-súgtam oda neki, ő meg mosolyogva megrázta a fejét.A göndör fürtjei rugalmasan táncikáltak a fején.Elővette a telefonját és irt valamit, majd a kezembe adta.
"Nem akartalak megfenyegetni."
 Kicsit gondolkoztam, hogy megéri visszaírni neki?De határozottan megéri, ilyen unalmas helyen ez is megteszi figyelem elterelésnek.
"Annak hangzott."
Visszaadtam a telefont, ő mosolyogva olvasta, majd hamar pötyögtette is a választ.
"Miért nem kedvelsz?"
Kicsit elgondolkoztam, hogy mit írjak neki.
"Mert nagyképű vagy."
Kuncogott miután elolvasta.A tanár köhintett.
"Nem is ismersz."
"Ismerem a fajtád.Én vagyok a suli sztárja, az a buzi gyerek, aki után nyalják a csajok a földet, de még a fiúk is."
Erre felnevetett.
-Csend legyen!-csattant fel a tanár.Harry elhallgatott és szorgalmasan pötyögtette a mondandóját.
"Mind az előbb is mondtam, nem ismersz.Nem tudhatod."
"Először is egy kurva szót nem szóltál, csak reggel, és annyi elég volt, hogy rájöjjek milyen báj gúnár vagy."
Kezdett nagyon idegesíteni a kölyök.
"Oké.És hogyan tegyem jóvá?"
"Inkább ne tedd jóvá.Hagyj békén.Nem leszek a talpnyalód."
"Inkább mást nyalnál, ugye?"
Láttam a perverzséget a szemében, ha azt egyáltalán lehet látni.
"Miért?!Mid van neked amit nyalni lehet?"
"Tudni akarod?"
"Nem igazán."
"Hmmm.De azért megismernél?"
"Azt se sűrűn."
"De pedig muszáj lesz."
"Miért is?"
"Mert...én megismernélek.Adj egy esélyt."
"Ezt még átgondolnám..."
"Mit szólnál, ha egy pizza fölött gondolnád át?"
"Jól hangzik..."
 Ekkor valaki kopogott az ajtón és bedugta a fejét.Az a valaki Zayn volt.
-Igazgató úr.-állt fel a tanár a katedra mögül.
-Jó napot.Elkérném Nessit...és akkor már a másikat is engedje el.Ha nem gond.
-Nem gond..-mondta.Én büszkén mosolyogva vettem a táskám és kimentem.Harry még utánam kapott, maga fele fordított.
-A suli előtt megvárlak.-majd elengedett, én meg mentem Zayn után.
-Ki ez a srác?-kérdezte Zayn bosszankodva mikor az igazgatói elé értünk.
-A suli nagymenője.Ma kicsit hajba kaptunk.
-Cöhh.-kinyitotta nekem az irodája ajtaját és betessékelt.Louis már a helyén volt, a kanapén elterülve vigyorgott ránk.
-Na mizu?-kérdezte Louis és megpaskolta maga mellett a helyet.Leültem mellé, Zayn meg a másik oldalamra.
-Semmi különös.
-Büntiben volt.-mondta Zayn a szavamba vágva.
-Naaaa.-kacagott Louis-Sokáig bírtad balhé nélkül.
-Kussolsz!-csaptam a vállára.
-Komolyodjatok el!Beszélnünk kell...-mondta Zayn.
-Oké...-mondtam kelletlenül.
-Figyelj Nessi..mi...a tanáraid vagyunk és...nem úgy viselkedtünk mostanában...ez nem helyes, mi nem a barátaid vagyunk, nem viszonylhatsz úgy hozzánk..-kezdte a mondandóját, látszott hogy próbálja inkább körbeírni azt, amit igazából akar.
-Mire akarsz kilyukadni?-kérdeztem mosolyogva.
-Arra hogy...többet nem tegezhetsz..soha.Louist sem...és nem is hívhatod át csak úgy éjszakára, meg amúgy sehogy sem.Én az igazgató vagyok, ő az osztály főnököd, és úgy is kell viselkedj velünk.-a mosoly lefagyott az arcomról.Felálltam, kicsit megbántottan.
-Úgy csináltok, mintha az én hibám lenne....ti sem vagytok jobbak nálam!-mondtam szomorúan, és dühösen is.Ők csak ültek a kanapén.Vettem a táskámat-Jó, ha ezt akarjátok, akkor többet nem viselkedek így veletek.Önökkel.Ha nem muszáj, nem is szólok Önökhöz, és végképp nem találkozom Önökkel az iskolán kívül, vagy ha igen, akkor is csak véletlenül és nagy ívben kikerülöm ÖNÖKET!-mondtam egy nagy gombóccal a torkomon, idegesen és kimentem az ajtón, jól bevágtam magam mögött.Rám jött a sírás.
 Tulajdon képpen ők most...dobtak engem.Arra kértek, hogy felejtsem el, hogy ők a "barátaim" voltak.Nagyon fájt, hogy ezt mondták.Alig értem ki a suliból, már könnyeztem.Meg is feledkeztem Harryről, aki hűségesen várt kint a kapuban.El akartam menni mellette, de megragadta a karom.
-Mi történt?-kérdezte aggódva és nem engedett el.

Harry Styles

-Semmi.-nyögtem ki valahogy, a nélkül hogy elsírjam magam.Mert ő az utolsó ember, aki előtt sírni akarok.
-Látom az arcodon, hogy nem semmi.Mi lett?Kirúgtak?vagy valami baj van?
-Nem...semmi ilyesmi.
-Na...mondd el, bennem megbízhatsz.-én intettem a fejemmel, hogy nem fogja belőlem kiszedni.-Na jó...de azért eljössz pizzázni?Hátha attól jobb kedved lesz.
-Nem vagyok abban a hangulatban.-de jó lenne új barátokat szerezni...
-Gyere na!Tudod mit?Nem megyünk nyilvános helyre, csak otthon, oké?Rendelünk pizzát.Gyere, anyámék ilyenkor nincsenek otthon.-nem tűrt nemleges v
álaszt.Elhúzott a kocsijáig.
-Te tudsz vezetni?-csodálkoztam-Hány éves is vagy?
-19.-mosolygott angyalian és kinyitotta nekem az anyós ülés felőli ajtót.Én beültem.Szép kocsija volt, ilyet nem vehet akárki.Biztos nagyon gazdag.Beült a kormány elé-Szóval..nem mondod el, hogy mi történt?
-Nem.Semmi közöd hozzá.-mondtam kicsit bunkón.Jött egy SMS, megnéztem, Louistól jött.Nem olvastam el.
-Hát ahogy gondolod.-felvette a napszemüvegét és vezetett....már elég régóta megyünk, már a városból is kivitt.
-Hova viszel?!-kaptam észbe.
-Hozzám..kicsit messze lakunk....
-Szólhattál volna.
-Vár otthon valaki?Anyudék?A...pasid?-kérdezte félve.
-Nem, senki...de azért....ne rabolj el csak úgy, legalább én tudjak róla.
-Nyugi,cica, épségben hazaviszlek.-vakított el a mosolyával.Ha így folytatja, nekem is kelleni fog egy napszemüveg.

Harryék házánál

-Aztakurva de nagy ez a ház!-ámultam el mikor megérkeztünk.

-Köszi.-vigyorgott nagyképűen.

-Már értem, hogy miért vagy te a suli sztárja...mindenkit lefizettél....vagy elhoztál ide...legalább is a csajokat biztos.Már azt is értem, hogy én mit keresek itt.

-Na na na.-mondta és az ujját fenyegetően rázta az orrom előtt.

-Hát hogy neked mekkora lapát kezeid vannak.-ámultam el megint.-Hogy ezt eddig észre se vettem!

-Igen..szép, hosszú ujjaim vannak, ami minden téren nagyon hasznos.-mondta kétértelműen.

-Mind pl?

-Zongoránál, konyhában, meg az ágyban.

-Úúúúú Harry, kicsit messzire mentél.-kacagtam.Beértünk a házba...belül is nagy volt, és biztos, hogy sok sok pénzbe került minden egyes bútor-Te, itt még a porcicák is aranyból vannak.-Ő csak kacagott.

-Gyere a szobámba, rendelünk pizzát és filmezünk.Mit szólsz?

-Mit szólok?Semmit...csak remélem, hogy a pizza amit rendelsz, nem aranyból lesz.-Harry felvezetett a szobájába, rendeltünk pizzát és befeküdtünk az óriás francia ágyba.Film közben észrevettem, hogy Harry valahogy egyre közelebb és közelebb kerül.Végül befészkelte magát alám, a fejem a vállán volt...Harry nagy élvezettel nézte a filmet, én viszont bealudtam már a közepénél.
 Kis idő múlva arra ébredtem, hogy valaki lehúzza a gatyámat, majd kicsit megemel fennebb tesz, betakar, aztán kis csend után mellém mászik.Nem zavartattam magamat, aludtam tovább.
 Éjjel megint megébredtem, mert nem az én ágyamban voltam.Kicsit meglepett, hogy Harry alszik mellettem.Kimásztam mellőle és megkerestem a telefonom, láttam, hogy van 5 SMS Louistól, és jó pár nem fogadott hívás is.Eltettem a telefonom, vettem a gatyám és a cipőm, majd rájöttem, hogy egyedül innen nem jutok ki, eltévednék, így felráztam Harryt.
-Mi a'?-kérdezte fél álomban.
-Vigyél ki innen, Harry.
-Há oszt mé'?-Nézd már a szájber gyereket, fél álomban úgy beszél, mint egy paraszt.
-Haza akarok menni.
-Miért nem alszol itt?-ül fel, dörzsölgeti a szemét.
-Mert...én otthon szeretnék aludni.-kicsit még magyaráztam neki, de szedte magát, és kivezetett a házból.Amint kijutottam, rájöttem hogy ez szar ötlet volt, mert nem is vagyok a városban, és ilyenkor buszok már nincsenek, Harry meg már visszaaludt, szóval...elkezdtem sétálni hazafelé, közben szidtam Harryt, hogy mekkora barom.Eszembe jutott Louis.Mikor utoljára hívtam az éjszaka közepén, rohant át pizsamában és répás pampóban, hogy elaltasson.Igaz, hogy már nem hívogathatom csak úgy, de ez sürgős.Szóval felhívtam.
-Nessii!-ordított a telefonba.
-Louis!Mi van?
-Csak már vártam hogy hívj.
-Az éjjel közepén?
-Nem olvastad az SMSeimet, igaz?
-Hát...igen...miért, mi történt?
-Őő....miért hívtál?
-Mert....itt vagyok valahol a városon kívül, és nem tudok hazajutni..
-De mit kerese...-félbehagyta a mondatot-Oké, mondd, hogy hol, és megyek.-megmondtam hogy hol vagyok-Menj be egy melegebb helyre, ha van annyi pénzed, vegyél ki egy szobát, hogy ne fázz meg-Adta ki az utasításokat.

Niall Horan

-Oké...köszi...de...miért vártad a hívásom..?-de már letette.Elolvastam az SMSeim.Csak annyi volt, hogy aggódik, vegyem fel a telefont, ne haragudjak, és hogy ne akadjak ki, meg ilyesmi.Nem tudom, hogy azért volt ez az egész, mert megbántottak, vagy más az oka...de inkább megnéztem, hogy mennyi pénz van nálam.Hát nem sok...de megláttam egy Non Stop gyors éttermet és bementem.A srác a pultnál mosolygott rám bájosan, odamentem.
-Hello...-köszönt.
-Hali..-köszöntem bizonytalanul.
-Miben segíthetek?
-Ha veszek itt valamit, akkor elülhetek kb. fél órát amíg értem jönnek?
-Őőő..igen.-kacagott.-Nem muszáj vásárolj, ha nem akarsz...
-De éhes vagyok.-nyafogtam és kitettem a pultra a pénzem, rendeltem valami kaját, majd leültem egy magasított székre és kajáltam.Senki más nem volt az étteremben, csak én és a Niall nevű pultos.Jóképű fiú, nagyon aranyos pofija van, szőke, kék szemű és sokat mosolyog.Nagyon unatkozhat itt egyedül.
-És mi járatban egy ilyen szép hölgy ilyenkor a semmi közepén?-hát gondoltam megszívatom a csávót.
-Luxus kurva vagyok, Styles családhoz szoktam járni.-Niall szemei elkerekedtek.Köpni nyelni nem tudott.Én elnevettem magam-Nyugi, csak szívattalak, suliba járok még...csak egyik..haveromhoz jöttem, aki kitett az éjjel közepén....ne is kérdezd, én akartam kijönni, csak...reméltem hogy egy taxit hív, és ha már annyi pénze van, ki is fizeti.
-Jah értem...akarod, hogy hívjak neked egyet?Ha kell kifizetem.
-Nem szükséges..már hívtam egyik...-nem mondhatom, hogy barátom, mert mert leszögezte, hogy nem vagyunk azok-őőő..ismerősöm, aki hazavisz.
-Értem....és hol laksz?
-A városban....
-Az jó hely...én is ott lakok bentlakásban, de ide járok dolgozni.....reggel meg egyetemre megyek.
-Ingázol?
-Igen....de csak hetente 3x jövök be dolgozni.
-És a hétvégéidet mivel töltöd?
-Háát...ha nem dolgozok, akkor...tanulok.
-ÁÁáá, szóval ilyen jó tanuló vagy?Aki nem bulizni jár?
-Miért, te rosszlány vagy?
-Valami olyasmi.-pirultam el.Ő kacagott.Elbeszélgettünk, mikor jön egy SMS Louistól, hogy hol vagyok, mert már a faluban van.Visszaírtam, hogy merre talál meg, kis idő múlva már tépte fel a gyors étterem ajtaját.Odajött hozzám és szorosan megölelt.
-Jólvagyúgyaggódtunkazthittükbajbanvagynagyonsajnáljuk!!!-hadarta el az egészet, időbe telt mire összeraktam, hogy mit akar.
-Miért beszélsz többes számban?-csodálkoztam.Ekkor vettem észre, hogy Zayn is itt van, kicsit a háttérbe szorult és bűnbánóan nézi a cipője orrát.
-Megint beszélnünk kell.-mondta komoly hangon, Louis képéről is eltűnt megkönnyebbülés.
az aggodalom, és a
-Mikor utoljára beszéltünk azt mondtad, hogy ne beszéljünk többet.
-De most ez nagyon fontos..-suttogta Louis.
-Petiről van szó.-mondta Zayn, én egyből tudtam hogy gond van.

Chapter 5

Hali!Itt az 5. rész, köszönöm a komikat, további 2 komi után jön a 6. rész is.Jó olvasást!

Egy diszkóban vagyok.Pia van a kezemben, rajtam meg az a piszi, amiben lefeküdtem.Nem tudom miért vagyok itt, vagy hogy hogyan kerültem ide, de a világ legtermészetesebb dolgának tűnik.Próbálok utat törni magamnak a tömegben.Ahogy próbálom átpréselni magam a sok vonagló, izzadt test között, valaki erősen a seggemre csap, ami fáj egy kicsit, de nem érdekel, nyomulok tovább.Közben ordítok "Petiiii...Petpeeet!!Válaszolj már!!" Egyre gyorsabban megyek, és kétségbe esetten nézek körbe.Meglátok egy srácot, hasonló haja van, mint Petinek, a vállára teszem a kezem és magam felé fordítom. "Peti?" Nem ő az.Ő elmosolyodik, és a fogai vértől vöröslenek, a szeme tiszta fehér, nincs se pupilla, semmi, én meg erősen émelyegni kezdtem. "Petiiiiiii!" ordítottam magamon kívül.Éreztem hogy meg kell találnom.Bajban van.A srác utánam nyúlt, én meg elrohantam onnan.Megláttam, hogy Peti két lány kíséretében megy be a szobába."Peti ne menj!!Azok ott nem lányok!!Szörnyetegek" ordítottam, de nem hallotta meg.Elindultam felé, de nagyon lassan haladtam, és hiába próbáltam sietni, nem ment.Mire beértem, Peti a földön feküdt, vérbe fagyva, a lányok meg a hasa felé görnyedve, fehér, üres szemekkel néztek fel rám, és elvigyorodtak.A szájukból hús cafatok lógtak ki, az álluk és a foguk véres volt, és csak mosolyogtak.Én kiabáltam rájuk "Hagyjátok abba!Engedjétek el őt!Petiiii" Peti feje megmozdult, rám nézett és elmosolyodott.A szemei kifordultak, szája véres volt "Gyere és bulizz velünk" hörrögte, én meg felsikítottam "Neeeeeeee!"
Felültem az ágyon.Izzadt voltam, a hajam az arcomba hullott.Kint még zuhogott, így már értem, hogy honnan a rém álom.Petire akartam nézni, hogy megbizonyosodjak róla, hogy jól van.De nem Peti volt mellettem.Louis volt az.Ő is felült.
-Csak álom volt.-mondta és finoman kiseperte az arcomból a hajam és simogatta a hátam.
-Csak....álom...?-ismételtem meg lassan, mint egy retardált.
-Igen...semmi gond nincs...senki nem bánthat.-mondta és átkarolt, a mellem alatt összekulcsolta a kezét és hátradőlt, engem is magára húzva.-Megvédlek.-motyogta mély, búgó hangon és simogatta a hátam.Én a mellkasára feküdtem, az arcom a szívéhez közel volt.Visszaidéztem amit álmodtam.
-De...Petit ki védi meg.
-Petiről álmodtál?-bólogattam.Elkezdte a hajam simogatni, összeszedte és kicsit félredobta, hogy jobban hozzáférhessen a hátamhoz.
-Igen....fel kéne hívjam.-motyogtam már fél álomban.Kábult voltam nagyon.
-Túl késő van.Peti nagyfiú, tud magára vigyázni...aludjál.-hallottam még hogy mondja, aztán újra álomba merültem.

Másnap reggel

Korábban megébredtem, mint Louis.Nem hibáztatom, nehéz  éjszakája lehetett.Az éjjel közepén felhívom, hogy rohanjon át, rendes ágyat nem tudok neki szolgáltatni, ketten gyúródunk ezen a kis ágyban, aztán mikor végre elalszik, én felülök és nyugtatnia kel, hogy újra elalkudhassak.

Ezeket végiggondolva rájövök, hogy Louis a tanárom, az oszim, és a barátom is.Lehetséges ez egyáltalán?Hát szabad ezt?

Miután kicsit jobban megébredtem, feltűnt, hogy Tomlinson "tanár úr" a kezét a fenekemen tartja, a másikkal a derekamnál ölel.Kicsit kellemetlen helyzet abból a szempontból, hogy ő a tanárom...de egészen bejön a dolog, mert...hát akárhogy is próbálom tagadni, nagyon vonzódom hozzá.

Elmélkedtem még pár percet az éjjel folyamán történt eseményeken, mikor Louis megmozdul.Először a szemhéja rebbent meg, aztán a fenekemet markolta meg egy egészen kicsit, de érezhetően.Kis idő múlva már a csipáit nyitotta ki.

Hagytam, hogy kicsit magához térjen.A kezét lehúzta a seggemről, de nem tudta hogy ébren vagyok.Feltűnt, hogy nem siette el a dolgot.Mintha csak simogatta volna.Nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni, így eljátszottam, hogy megébredek.Petinek sokszor adtam be ezt a "felébredés" dolgot, így tudtam hogyan kell jól csinálni.

 Először megmozgattam a szemhéjam alatt a szemem, hunyorítottam egyet, mintha a hirtelen fény zavart volna meg.Majd szép lassan egy nyújtózkodást is levágtam.Kb úgy nézhettem ki mint egy nyújtózkodó macska a gazdája ölében.Csak én Louison feküdtem.Kicsit elhúzódtam.Ő már reggel korán mosolygott.

-Jó reggelt.-köszönt a reggeli, rekedtes hangján.

-Neked is.-mormogtam.

-Hogy aludtál?

-Szarul.

-Naa...ilyen rossz háló társ vagyok?-kérdezte.Látszott hogy nagyon élvezi a dolgot.Felkönyököltem a mellkasára.

-Vitatkozhatnánk, hogy melyikünk rosszabb.-dörzsöltem ki a csipáimat a szememből.Ő mosolyogva nézett.Pislogtam párat, mire kitisztult a kép, és észrevettem, hogy nem épp az arcom nézi.Ahogy felkönyököltem rá, a lenge majóm épp hogy csak takart valamit.De amúgy jól kipakoltam neki.Elpirultam és felültem, hamar kiszálltam az ágyból és bevonultam a fürdőbe.A mosakodás után felfrissülve léphettem ki a fürdőből.Visszamentem a szobámba, és felháborító látvány fogadott: Louis elszenderült az ágyamban.Gondoltam egye és felugrottam rá, lovagló pózban ültem a csípőjén.

-Kelj fel és készíts reggelit, asszony!!!-ordítottam a fülébe.A szemei felpattantak.

-Kusssss.-fordult egyet, így alulra kerültem, és megpróbáltam az arcába mászni, de lefogta a kezem.-Kit nevezel te asszonynak?Már rég a konyhában kéne lenned.-hajolt felém, közben a felsőteste az enyémnek szorult, az ágyékát a lábam közé nyomta.Eléggé fájt, de ne hiszem hogy tudatosan csinálta volna.Megszeppenve figyeltem ahogy fenyegető pillantásokat vet rám, és gonoszul mosolyog az arcomba.De tudtam hogyan kell visszavágni.

-Na de tanár úúúúúúúr.-vonyítottam a fülébe.Ez észhez térítette és leszállt rólam.Végigmértem, ahogy felveszi a papucsát.A macinaci nem nagyon fogta vissza a dudorodó szerszámát.Próbáltam nem perverz dolgokra gondolni, de még tini vagyok, nekem ez megengedett.Ő gyorsan bevonult a fürdőbe, én lementem reggelit készíteni.

Becsengetés előtt a suliban

Louis reggeli után hazament.Én suliba menet jöttem rá, hogy valami papírokat kellett volna kitöltsek Zaynnek.Nem baj, majd az irodája előtt kitöltöm.Lecsüccsentem a kis váró padra, és a papírt elkezdtem kitölteni.A legtöbbet szülő kellett volna kitöltse.

-Melinda, ha lenne szíves, ma viselkedjen felnőtt módjára!-hallottam Zayn hangját az irodából.Kinyílt az ajtó, és kitipegett onnan a titkár nő/Melinda/ aki hát..elég kihívó ruhát vett fel.Zayn szigorú arcáról leolvastam, hogy Melinda épp felajánlotta magát az igazgatónak.Én csak egy kaján vigyort eresztettem a titkár nő fele, aki kedvetlenül kiviharzott.Zayn észrevett és intette, hogy menjek be.Én felálltam és bementem az ajtón.

-Gondoltam, hogy nem fogod kitölteni.-mondta és leült a kanapéra.Megpaskolta a maga melletti helyet.Én leültem.A papírral idétlenkedtem egy ideig,  de Zayn kivette a kezemből és elkezdte kitölteni.Nem szóltam, csak néztem.Zayn eltette a lapot, majd hátradőlt.
-És hogy aludtál?
-Őőő...szarul..-dőltem én is hátra fáradtan.
-Még van fél órád.Akarsz aludni a kanapén?-én nem mondtam semmit csak eldőltem.Elakadtam Zayn ölében.Kb abban a mp-ben elaludtam.Egy szép kis párbeszédre ébredtem.
-Akkor te hol is voltál az éjjel?-Zayn.
-Nessinél aludtam.-mondta halkabban Louis.
-Milyen Nessinél?
-Annál, aki épp az öledben alszik.-rövid szünet.
-Te megdugtad a diákodat?
-Te nem dugnád meg?
-De...de az már, én nem tettem meg.
-Én sem.Csak ott aludtam.
-De mégis miért?
-Mert...-Jaj el ne mondd-Áthívott....nem fontos.A lényeg hogy ott aludtam.
-De legalább külön ágyban?
-Nem.Együtt aludtunk..
-De ha aludtatok akkor miért ilyen fáradt?
-Rosszul aludt.Sokat forgolódott, meg nyögött nagyokat.És beszélt is....én meg fél álomban voltam és arra ébredtem hogy rácsapok a seggére.-kacag.Bevillant az álom, mikor az a majom a seggemre csapott.Zayn nem kacagott.
-Ő a diákod.-mondta komolyan.
-Igen?A tiéd is.Azt hiszed, nem láttam hogy a mellét fogod, mikor bejöttem?!-Atya ég, hova kerültem én?
-Oké....jó, inkább most váltsunk témát, nehogy felébredjen és meghallja a beszélgetést.
-Ezzel már elkéstetek.-motyogtam még becsukott szemmel.Éreztem hogy Zayn lefagy alattam.Louis felől is nagy a csend.

Chapter 4

-Beteg vagy?-jelent meg Peti egy nagy tál szalma krumplival a kezében.-Én nem vagyok buzi.

-Jó, de tudod hogy értem...akkor a tanár nődbe?

-Igen...még főiskolán volt egy sexy professzor nőnk...fiatal volt, szingli, és szeleburdi.

-És sikerült ágyba vinned?

-Miután elvégeztem az egyetemet, az év záró bulin történt egy s más.De miért kérdezel ilyesmiket?Belezúgtál valakibe?A tanárodba?

-Hát...nem tudom....vicces, jóképű, sexy...de..nem hiszem hogy szerelmes lennék..csak bevállalnám.-vigyorogtam magamnak.

-Ki az?Az igazgató?

-Nem...nem vagyok szerelmes egyik tanáromban sem..csak...nyugi.De ha az lennék baj lenne?
-Hát...eléggé nagy baj lenne...a tanár...elveszíthetné az állását, és téged is kidobnának, és törvénytelen is lenne a kapcsolat, még nem vagy 18, szóval...akár megbírságolhatnak téged is, őt is.Ne légy hülye.
-Oké, értem.Csak egy kérdés volt.
-Egy nagyon bizarr kérdés.-elkezdtünk zabálni.Zabálás után Petpettel elmentünk bevásárolni.A Tescoba mentünk, és mint mindig, most is kiviseltük magunkat.Én beültem a szekérbe, ő meg rohant velem végig az üzleten, amíg ránk nem szóltak.Kénytelen voltam kiszállni.
-Hihi...innen is ki fognak dobni.-mondta vigyorogva Petpet, mire én megdobtam egy doboz óvszerrel.Erre ő csak jobban kacagott.-Kösz, ez pont az én méretem.-és bedobta a bevásárló szekérbe.
-Túl sok információ, drága Peti.Amúgy új csajt szereztél be?
-Épp ellenkezőleg.Szingli vagyok, és ma éjjel bulizni megyek.-kacsintott.
-Remek.Akkor egyedül leszek...a sötétben....tök egyedül...-szenvedem látványosan, közben haladtunk tovább.
-Vegyek neked pelust?-mutatott egy Pampersre.
-Nem, kösz.-duzzogtam és bedobtam két haj sampont a kosárba.
-Naaa, ne légy ilyen szomorú..Tudod mit?Veszek neked egy plüss macit.Fájdalom díjként.
-Persze.Milyen nagylelkű vagy.Te elmész egy egész éjszakára, aludjak egy plüss macival.-Petpet bólogatott és belökött egy halom plüss maci közé.
-Válassz.-röhögött és továbbsietett.Én próbáltam kiverekedni magam az óriás macik közül.Ahogy ott kapálózok és ordítok Peti után, hogy szedjen ki, valaki elkapja a kezem és felhúz.Én meg borzos fejjel, egy macival a kezemben állok, mint egy szerencsétlen.És nézek a megmentőm szemébe.
-Szia Nessi.-mosolygott bohókásan Louis.Vagyis Tomlinson tanárúr.
-Őőőő...jó napot.
-Tegezz sulin kívül, nem akarok olyan idősnek látszani.-kacagott.
-Akkor szia.
-Maci vásárlás?-mutatott a macira, amit még mindig ideg beteg módjára szorongatok.
-Hát...inkább nagy bevásárlás...A maci az csak...Peti ajándéka.-kezdtem eligazítani a hajam.
-Mire fel?Név nap, szülinap?
-Egyik sem...-nem akartam elmondani hogy halálosan félek a sötétben.
-Nessi fél a sötétben, vettem neked pelust.-ordít Pet Louis fülébe és bedob egy Pamperst a kosárba.Louis csak kacag.
-Nem kell, már nem vagyok gyerek!-csattantam fel Petre.
-De ez felnőtt pelus.-Louis halt meg a röhögéstől.
-Te ne kacagj!-dobtam meg a macimmal.
-Bocsi...-mondta és felvette a macit a földről.
-Petpet vagyok.-nyújtott kezet neki Peti.
-Louis...
-Hello Louis.Nessi osztály társa vagy?-kérdezte, miközben Louis betette a plüss macit a kosarunkba.
-Nem, osztály főnöke.-Peti kajánul elvigyorodott és kacsintott rám.
-Már értem.
-Mit értesz?-kérdezte Louis és rám kapta a tekintetét, én meg olyan zavarban voltam, hogy teljesen elpirultam.
-Hát Nessi kérdéseit...-mondta Pet, de nem hagytam hogy részletezze.
-Tessék, vidd ezt vissza.-nyomtam a kezébe a pelust.Ő elbúcsúzott Louistól és folytatta a bevásárlást.
-Milyen kérdések?-kérdezte Louis és az arcomat fürkészte.
-Semmilyen.Peti hülye.Ne hallgass rá.
-Értem...akkor az sem igaz, hogy félsz a sötétben?-kérdezte és elmosolyodott, gondolom azért, mert elpirultam.Éreztem hogy egyre csak forrósodik az arcom.
-Nem..az sem igaz.-próbáltam menteni a menthetőt, erre ő elnevette magát.
-Hazudsz.
-Nem is..-nyafogtam és a hajam birizgáltam.-Ez nem olyan dolog amit megosztok a tanárommal.
-És Peti miért vesz neked macit?
-Mert elmegy, ki tudja hány éjszakára és egyedül kell otthon aludjak..
-Ohh...babysitterre van szükséged?-újra az a féloldalas mosoly az arcán.Éreztem, hogy elönti a pír az arcomat.
-Nem vicces.Kicsi korom óta félek, és számomra ez nem vicces.-mondtam kellemetlenül.Louis abbahagyta a szívatásom.
-Ha tényleg nagyon félsz, felhívhatsz telefonon.Átugrok ha kell.
-Kösz, de ott van a maci nekem...-morogtam magamban.
-Azért megvan a számom?-kérdezte újra mosolyogva.
-Igen...leadtad még osziórán.
-Ja igen...Akkor jó bevásárlást..és ha támadnak a mumusok, csak hívj.-ment el kacagva.Én kinyújtottam rá a nyelvem, bár ezt ő már nem láthatta.Odamentem Petihez, aki már fizetett.
-Miről dumáltatok?
-Arról, hogy ha félek a sötétben, ő átjön..
-Húha...Ez az a tanár, aki....tetszik neked?-suttogta az utolsó szót.
-Kussolsz.-suttogtam neki, mintha csak bizalmas információkat adnánk át egymásnak.

Otthon, este, már egyedül

 Sötét van kint....már az ágyamban fekszem.Nincsen sötétítő az ablakomon, az orromig be vagyok takarózva és fülelek.Én ilyen ijedős vagyok...egy horrort sem láttam még életemben, és nem is akarok látni.Félek.Az ablakban különböző árnyékok látszódnak...talán valami mozgást hallok kint...a konyhában?Meg kéne nézni...nem...lehet hogy tényleg van kint valaki.Ahh félek nagyon.

 Próbáltam énekelni, hogy ne halljak semmit, Pet mindig énekel ha rám jön a pánik.Hirtelen elkezdett esni az eső.A kis esőből nagyon hamar nagy vihar lett, villámlás, jégeső, minden.Egyszer akkorát dörgött az ég, hogy felsikítottam, és gondolkodás nélkül hívtam az oszit.A takarót felhúztam a fejem búbjáig.

-Hallo?-szólalt bele pár kicsengés után.A hangja rekedtes volt és álmos.Felébresztettem.

-Féleeek.-ennyit tudtam kinyögni.Azt is nagyon halkan.Ekkor dörgött megint, és annyira meglepődtem h kicsúszott egy sikkantás is a számon.

-Valami baj van?Mondj valamit!!-hallottam, hogy teljesen felébredt már.A háttér zajok alapján öltözködik.

-Félek nagyon, kérlek gyere át....kérlek.-az utolsó szót már ember feletti magas hangon mondtam.

-Megyek!Sietek..csak mondd meg hogy hol laksz.-megmondtam a címet.-Akarod, hogy ne tegyem le a telefont?-kérdezte.Hallottam egy motor zúgását, most indíthatta el a kocsit.

-Az utat figyeld és siess.-letettem, vettem a takaróm, lementem a nappaliba, és minden lámpát útközben felgyújtottam.Leültem a kanapéra és magamra húztam a takaróm.A telefonom a kezemben volt.Bekapcsoltam a tévét és felhúztam a hangját, hogy ne halljam a dörgést, de így is nagyon jól hallottam.Egy kis idő múlva csengettek az ajtón.Fogtam magam és odarohantam, feltapadtam az ajtóra, kikucskáltam.Louis volt az, álmos szemekkel, kócos hajjal, pizsiben.Kinyitottam az ajtót, megragadtam a kezét és behúztam.

-Szia.-jelent meg a bohókás mosoly az arcát.Azért látszott rajta hogy fáradt.

-Szia...-Végignéztem rajta.Papucsban volt, egy maci naciban és egy kicsit kikopott, lyukas, nyúzott pólóban.Közben ő is végigmért.Boxer volt rajtam és egy majó.Nem szoktam túlzásba vinni az alvó ruhámat.-Gyere be.-bementem a nappaliba.Ő körülnézett.

-Minden villany ég, a tévé hangos...te tényleg nagyon féltél.-állapította meg.

-Szerinted kamuztam?

-Nem gondoltam volna hogy ennyire félsz...

-Nagyon féltem..de...most hogy itt vagy aludhatok.-mondtam elégedetten és elindultam fel a szobámba.

-Én hol alszok?-kérdezte és lekapcsolta a tévét, meg pár villanyt.

-Hát csak mellettem tudsz-pirultam-Mert a kanapé az kicsi, és más ágy nincs...remélem nem gond...

-Nem..-mondta kicsit bizonytalanul és követett.Én befeküdtem az ágyamba, ő lekapcsolta az utolsó villanyt és bebújt mellém.Elég kicsi ágyam van, nem tudtunk nem egymáshoz érni.Kis kifli-nagy kifli pózban feküdtünk, hogy a takaró is legyen elég.Az ágyéka hozzányomódott a fenekemhez, a combja érintette a combomat.A mellkasa a hátamhoz simult, éreztem ahogy emelkedik, majd összehúzódik.A kezét nem akarta áttenni a derekamon, hisz az kicsit bizarr lenne, vagyis ennél is bizarrabb.A feje közel volt az enyémhez, éreztem ahogy lélegzik...egyre lassabban és egyenletesebben...inkább erre kezdtem el koncentrálni, nem a kinti csetepatéra.A lehellettét a tarkómon éreztem.

 Felvettem én is a ritmust, ő hamarabb elaludt mint én, elkezdett horkolni.Nem volt túl hangos, de ez a kis hang is felőle megnyugtatott.Én is elaludtam.

Chapter 3

Helló.Itt a 3. fejezet.Köszi a komikat, a kövi 2 komi után jön a 4 rész...csak ez után kezdődnek el az igazi izgalmak ;)

Még mindig suliban -.-"

 Lassan teltek az órák, és unalmasan.A padtársam nem szólt hozzám, ahogy senki sem, de nem is adtam lehetőséget nekik, mert Petpet minden szüneten hívott telefonon.Matek óra közepén jön egy SMS hogy kint van a kapuba, menjek ki.Hát jól van...Mivel ez a második matek óra, és ezeket már felvettük a másik suliban, kikéreztem a vécére, és el is engedett a tanár.

 Rohantam le a folyosón, és már előre vigyorogtam magamnak, hogy Petikém meglátogatott.Leugráltam a lépcsőkön, és épp bevettem volna a kanyart mikor nekiütköztem valakinek.Nem számítottam rá hogy ilyenkor bárki is a folyosón legyen.Szépen seggre ültem és meglepetten néztem fel a "támadómra"/habár ebben az esetben én vagyok a támadó is és a szenvedő alany is/Zayn volt az...vagyis Mr.Malik.Aggódó fejet vágott és letérdelt elém.

-Jól vagy?

-Aha...kérdezd ezt a seggemtől, lássuk ő mit mondd.-mondtam durcisan.

-Ne haragudj....nem érzékeltem hogy jössz..vagyis rohansz.

-Pedig illett volna...-vágtam savanyú képet.Teljesen kiment a fejemből hogy miért is siettem annyira.Aztán beugrott.

-Petpet.-kiáltottam boldogan és felpattantam, elkezdtem rohanni a kijárat fele.

-Álljon csak meg, kisasszony!-mondta szigorúan Zayn és elkapta a kezem-Hova mész?Nem kéne órán legyél?!

-De...de kérlek most engedj el, eljött Petike hogy meglátogasson és már nagyon Peti hiányom van.-nyafogtam, de ő csak nézett szigorúan.

-Mondtam hogy ne tegezz és ne lógj

-Ne már...kérlek Za...Malik..Mr.Malik.Engedjen ki csak 5 percre.

-Persze, és örvendek ha látlak 5 hét múlva.Szólt anyád hogy el szoktál tűnni.Vigyáznom kell rád.

-Miért nem bújsz a seggembe?!

-Na ebből elég.-kezdte nagyon szorítani a kezem.-Tűnés vissza órára!-parancsolta.A hangja fenyegető volt, és kicsit meg is ijedtem.

-Zayn..-mondtam elképedve.

-Semmi Zayn.Mr.Malik.Vagy tanárúr.Azt hiszed, hogy úgy viselkedhetsz velem, mint a taknyos barátaiddal, csak mert fiatalnak nézek ki?!Attól itt még én vagyok az igazgató, és te a diák és te most szépen felmész órára, vagy kirúglak én is, és mehetsz csövezni a te Petiddel együtt!!!-a végén már ordítozott velem.Pár arra lézengő diák megállt bámészkodni de tisztes távolból.Én nagyon megbántódtam, mert erre nem számítottam és nagyon rosszul esett.Éreztem hogy a könnyek gyűlnek a szemembe, Zayn csak szigorúan nézett az arcomba.Rájött hogy nagyon megbántott, az arca ellágyult, a keze szorítása is enyhült, én meg-hogy ne előtte törjek ki a sírásból-kaptam az alkalmon és kirántottam a karom a keze közül és elrohantam, ki az udvarra.

 Kb. eddig bírtam, itt már elkezdtem sírni.Petpet egy padon ült, mikor meglátta hogy sírok felpattant és odajött hozzám.

-Miért sírsz?-kérdezte és megölelt.Én csak hüppögni tudtam-Menjünk haza?megbántott valaki?-bólogattam-ki?Új osztálytárs?-intettem a fejem hogy nem-Esetleg tanár?-bólogattam-Ki volt??

-Zayn.-nyögtem ki végül.

-Az igazgató?Beszéljek vele?

-Ne...megoldom.-töröltem meg az arcom Petpet pólójába.

-Jó csak ne rúgasd ki magad.

-Nem fog kirúgni...De miért nem dolgozol?

-Ebéd szünet.Hoztam neked is.-meglengette a kajával teli zacsit előttem.

-Köszii.-kivettem a kezéből és bezabáltunk.Aztán visszamentem órára.Valahogy leteltek az órák, én vettem a táskám és lebattyogtam az igazgatóihoz.Leültem a "váróterembe" és bambultam magam elé.Azon gondolkoztam, hogy miért kattant be Zayn?Nagyon megbántott, főleg a Petis dologgal.Duzzogtam egy darabig a széken, mikor megállt előttem Tomlinson tanárúr.

-Látom ma valakinek rossz kedve van.Nem tetszik a suli?-kérdezte és leült mellém.

-Nem...a suli király...az igazgatóval van gond.-morogtam az orrom alatt.

-Mi rosszat tettél?

-Miből gondolja hogy én tettem?-fura egy ilyen fiatal férfit nem tegezni.

-Talán az eddigi viselkedésedből.-Hát kösz -.-"

-Ne ítéljen el.És ne következtessen elhamarkodottan, mert nem tudhatja kit bánt meg vele.-mondtam teljesen lelombozva.

-Bocsánat.Nem akartalak megbántani.Megsértettelek?-kérdezte aggódva és a vállamra tette a kezét, kicsit behajolt, hogy láthassa az arcom.Én vállat vontam.-Ne haragudj...suli után meghívlak egy fagyira, jó?Fájdalom díjként.

-Oké....A fagyi jó.-vigyorogtam az arcába.Ekkor nyílt ki az igazgatói iroda ajtaja és lépett ki Zayn.

-Hát itt vagy.-mondta kicsit megkönnyebbülve.nem tudtam hogy nekem mondta vagy Tomlinson tanárúrnak, de nem érdekel, amúgy is haragszom rá.-Gyere be.-nem reagáltam, kicsit még gondolkoztam azon hogy haragudjak rá, vagy ne haragudjak.-Nessi...hahó...gyere be.-szó nélkül megemeltem a seggem és bementem.Ledobtam magam a bőr fotelbe, ami az ajtó melletti falnak volt lökve.A táskám a karfája mellé dobtam és hátradőltem.Zayn még beszélgetett egy keveset az oszimmal, majd bejött.Egy ideig nézett majd leült mellém, és a karját feltette a kanapé hát támlájára, így az ujjaival elérte a hajam.

-Ne haragudj.-mondta nemes egyszerűséggel.Nem válaszoltam.-Na...ne játszod a sértett Madonnát.Sajnálom hogy ordítoztam veled, és hogy megszorongattam a karod, talán kicsit túlreagáltam.

-Cöhhh.

-Nessi.Nem akartam hogy így teljen el az első napod a suliban.Reméltem hogy jól fogod érezni magad, erre megríkatlak..-felé kaptam a fejem.

-Honnan tudod...?-a rohadt életbe.

-Láttalak az ablakból.-elpirultam és lehajtottam a fejem, hagytam, hogy a hajam eltakarja az arcom.Remek, akkor most látta ahogy sírok, mint egy kisbaba.A szabad kezét az állam alá csúsztatta és megemelte a fejem, maga felé fordította-Nem kell szégyelld.A sírás nem szégyen.

-De, ha előtted...maga előtt sírok.

-Itt tegezhetsz, nem hall senki.-vállat vontam.-És miért baj ha előttem sírsz?-a kezét az arcomra simította/ami elég bizarr/majd a vállamra tette, és lassan lecsúsztatta a karomon, majd a kézfejemen, ami a lábamon pihent.Végül a térdemnél megállt.Pirultam mint a rák.

-Mert te vagy az oka annak hogy sírtam.-vallottam be.Igazából nem akartam, de nem tudtam befogni a szám.

-Mivel engesztelhetnélek ki?

-Igazold a matek órai hiányzásom...végül beirt a tanár, mert csak óra végén értem vissza.-Zayn először feszülten figyelt, de végül megadta magát és bólintott.Meredten bámultam a kezét, amit még a lábamon pihentetett, közben kicsit felcsúszott a combomon.A másik kezével a hajamat babrálta.Zavarba hozott, pedig az ritka nálam.Nem szoktam zavarba jönni, ez nem én vagyok.Ha Zaynnel vagyok, akkor...megváltozom.És én még nem tudom, hogy akarom-e ezt a változást.És az sem normális, hogy a suli igazgatója előszeretettel simogatja a combom.Na jó nem simogat, de a keze ott van.

-Igazolni fogom....de kérlek többet ne lógj...-a szemem forgattam, mire kacagott.Elmosolyodtam.

-Mehetek?Tomlinson tanárúr vesz nekem fagyit.-szívtam be az alsó ajkam izgatottságomban.Ha fagyiról van szó, mindig jobb kedvem lesz.Zayn már nem volt jókedvű.

-Miért?

-Mert elszólta magát, és megbántott vele.Úgy látszik, ti tanárok ehhez nagyon értetek.-mosolyogtam huncutul és felálltam, így lerázva magamról Zayn kezét.

-Igen mehetsz, csak adjak oda pár papírt, amit otthon ki kéne tölts és holnap hozd vissza őket...kitöltve.Ha lehet.

-Ja, okés.-megkaptam a papírokat, eltettem a táskámba és elindultam haza.Az iskola udvaránál rám dudált egy kocsi.Ugrottam egyet, és a szívemhez kaptam, majd megnéztem, hogy kit kell lebasszak a sárga földig.Tomlinson tanárúr volt, mosolygott a volán mögül és mikor mellém ért, lehajtotta az ablakát.

-Bocsi..megint.-vigyorgott-Akkor kell a fagyi?

-Hogy ne kéne?

-Akkor csücsi be.-paskolta meg maga mellett az anyós ülést.

-De csak ha nem hajt őrült állat módjára.

-Én tanár vagyok..viszonylag nyugodt ember.-mosolygott a bajsza alatt és megvárta, hogy megkerüljem a kocsit, és kinyitotta nekem az ajtót.Beültem.

-Köszi.-villantott felém egy mosolyt.

-Milyen volt az első napod a sulinkban?

-Szar....-kicsit meglepődött, egy pillanatra felém nézett, majd vissza az útra.

-Miért?-biggyezgette az alsó ajkát.

-Mert ma két tanár is megsértett, az egyik közülük ordítozott velem a folyosón...jól le is égetett.

-Ki volt az?

-Ááá, nem köpöm be.-kacagtam.

-De nekem elmondhatod.

-Za...őőő...Mr.Malik prof volt.-vigyorogtam magamnak.

-Zayn?Te tegezed az igazgatót?

-Igen....először azt hittem hogy diák, és letegeztem, és azóta sem tudok rá igazgatóként nézni.

-Sulin kívül engem is tegezhetsz...

-Amíg te veszed nekem a fagyit, addig te mondod a szabályokat.-kacagtam.

-Remek..jó tudni.-fél szemmel láttam hogy elereszt egy féloldalas mosolyt/ami nagyon sexyn áll neki..de miket mondok itt hisz a tanárom/-És szereztél barátokat?

-Ki vagy te?Az apám?

-Nem...az oszid...és tudni szeretném, hogy barátságosak veled?

-Nem adtam nekik lehető
séget, mert ahogy tudtam kirohantam és a szüneteket sulin kívül tartottam..

-Miért?

-Nem szeretem a bezártságot.Jobban örülnék, ha az órákat az udvaron tartanák.

-Hmmm...ezt megjegyzem-mosolygott.Közben megérkeztünk a fagyizóhoz.Megvette a fagyit, és sétáltunk egyet a város főterén, közben beszélgettünk.Nem tudtam nem észrevenni, hogy mennyire figyeli ahogy a fagyit nyalom.Értem én, hogy gazdag képzelő erővel rendelkezik, de furi, hogy épp a tanárom indulna be rám.De azért meg kell hagyni...jól néz ki a pasas.És humoros...fiatalos...izmos.Kell ennél több?Ja, hogy a tanárom is?Pech...

Fagyizás után, már otthon

-Petttiiiiii-ordítottam a tévé előtt.

-Mi az?-ordított a konyhából.

-Te voltál szerelmes a tanárodba?

Chapter 2

Üdvözletem :D Itt a kövi, mert kigyűlt a 2 hozzászólás.Köszönöm :) Újabb kető után hozom a következő részt.Ez hosszabbra sikeredett mint reméltem...jó olvasást.

Másnap reggel

 Petpet mellkasán ébredtem, mint ahogy minden reggel.Beálltam a tükör elé és végignéztem magamon.Még a tegnapi ruháim voltak rajtam, és a szemem fehérje enyhén piroslott.Annyira beszívtam tegnap hogy nem maradhat el a "másnaposság".Beszédültem a tusolóba és fél órán keresztül mosakodtam, hogy nézzek már ki valahogy az első napon.De ilyen szemmel akkor sem mehetek.Felvettem egy napszemüveget, hogy ne legyen olyan feltűnő.Mire kiértem a fürdőszobából, Petpet a reggelit készítette.Mondhatnak róla bármit, ő akkor is egy remek szakács lenne.

-Jó reggelt napfény./így szólít, ha jó kedve van/

-Jó reggelt Petikém.-én már kevésbé voltam jókedvű.

-Ma mész suliba?

-Aha...és te ma mész dolgozni?/Petpet egy tetkószelonban melózik, de néha vállal másodállásként babyszitterkedést, bár ezt senki sem nézi ki belőle, mégis a gyerekekkel remekül tud bánni/

-Igen, megyek...kell a pénz.Kéne neked lakbért fizessek, annyit lógok itt.

-Á, hagyd a fenébe, hisz te szoktad hozni a füvet.-hamar belapátoltam a reggelim.

-Légy...vagyis hát próbálj meg jó lenni az első nap a suliban.-mondta mosolyogva és megpuszilta az arcom.

-Oké.

-Mert...tudod..ha rossz vagy, akkor az igazgató bácsi elfenekel.-kacagott Petpet, mire én megdobtam egy sótartóval.Kiléptem a házból és az órámra néztem.

-Aztakurva!-csattantam fel-El fogok késni.-mondtam magamnak majd jót röhögtem-De mióta érdekel ez engem?-kérdeztem újra magamtól.A szomszéd, aki épp most ment ki az újságért furin nézett.Nem foglalkoztam vele.Amig ő nem zaklat, addig én sem őt.Szóval besétáltam a suliba és szépen leültem az igazgató irodája elé.Ő mondta hogy előbb hozzá lépjek be.Az ügyes kis titkárnő a frissen reszelt óriás műkörmével megnyomott egy gombot és szólt Mr.Maliknak hogy "a tegnapi csöves csaj megint itt van".Én csak kinyújtottam rá a nyelvem, mire ő gúnyosan mosolygott rám.Kinyílt az ajtó és kilépett az igazgató.A haja megint tökéletesre van belőve.Vajon hánykor kelhetett?Vagy le se feküdt?

-Jó reggelt, Nessi!

-Hát eddig jó volt.-mondtam és vágtam egy fancsali képet, de ő csak nevetett.

-Gyere be egy kicsit, most órák vannak, nem zavarhatjuk.-bementem, és a tükörből most is megfigyeltem ahogy a seggem stíröli.Hát egészségére.Leültem a bőr kanapéra, és felpakoltam a lábaim az asztalára.Ő csak mosolygott és leült velem szembe, a másik bőr kanapéra.

-Kérsz esetleg egy teát vagy kávét?-feltette a lábait ő is.

-Kávét.-mondtam és figyeltem az arcát.Ő is engem nézett, de mivel napszemüveget hordtam, így nem nézhetett a szemembe.Lazán a háta mögé mutatott.

-Szolgáld ki magad.

-Minek ha kiszolgálhatnak?-az asztala fele hajoltam és megnyomtam a gombot, ami épp olyan volt, mint a titkárnő asztalán levő.-Héj, pirított ribanc!Készíts egy kávét!Mr.Malik kéri.-hátradőltem.Zayn kicsit meglepődött.De a magabiztos mosoly sajna az arcán volt még.A nő belépett és elkészítette a kávét majd Zaynek adta és kiment.

-Megkaphatom a kávém?

-Persze..ha leveszed a szemüveget.Nem illendő hogy napszemüvegben légy mikor valakivel beszélsz.

-Oké, akkor ne beszéljünk, csak kérem szépen a kávém.

-Vedd le a szemüveged.-közben szépen, ráérősen belekortyolt a kávémba.Puffogtam egy sort, majd levettem a szemüvegem.Ő meg átnyújtotta a kávém.-Na látod...így is lehet.

-Vagy nem.-és visszavettem a szemüvegem, közben önelégülten kortyoltam a kávémba.Zayn mosolygott.

-Miért mosolyogsz?-kérdeztem bosszankodva és levettem a lábam az asztalról, hogy tudjak teljesen szembe fordulni vele.

-Mert...úgy viselkedsz velem mintha a barátod lennék...de tudom, hogy mire megy ki a játék.-mondta és ő is levette a lábait az asztalról.

-Valóban?Mire megy ki a játék?

-Ki akarsz hozni a sodromból.Látni akarod, hogy úgy viselkedek, mint egy igazgató.-nem válaszoltam.Sajna eltalálta.-Igazam van?-levettem a szemüvegem és a szemébe néztem.De a torkomon akadt a szó.Eddig nem tudtam megfigyelni, de most már látom...Nagyon szép szemei vannak.Úgy néz rám, mintha a szívembe látna.Megborzongtam.Szinte levetkőztet a tekintetével.Közelebb csúszott a székéről.

-Nessi...igazam van?

-Igen...Igazad van.-mondtam kicsit kábultam.Mit akar ez tőlem?

-Mi lett a szemeddel?-kérdezte mosolyogva.

-Csak...allergiás vagyok...

-És mire?

-Rád..-végre észhez tértem, egész eddig rabul ejtett a pillantásával.Kacagott egyet, és épp ekkor csengettek.

-Akkor...mehetünk?-kérdezte és felállt.

-Igen..-kezet nyújtott nekem, de nem fogadtam el.Kimentem az ajtón és kint megvártam.Ő mosolyogva követett.

-Uram, ez a lány zaklatja Önt?-kérdezte a titkárnő nyávogva.Én felháborodva néztem rá és azon tanakodtam hogy megéri most megütni, vagy nem.

-Nem, nem zaklat.-mondta Zayn kis kacagás után.

-Akarja hogy többet ne engedjem be?-ez kezd kihozni engem a sodromból.Tettem egy lépést felé, mire Zayn átkarolta a vállam és magához húzott, nehogy olyat tegyek amit még megbánnék.

-Nem, nem lesz rá szükség.-mondta illedelmesen mosolyogva és kivezetett az előtérből.Mikor már a folyosón voltunk leráztam magamról a kezét.

-Mi baja van velem ennek a ribancnak?!-kérdeztem bosszankodva, miközben elindultunk a folyosón..

-Nem tudom...talán az, hogy le"pirított ribancoztad" és ugráltattad.

-De csövesnek nevezett.

-Annak hitt.-mondta vállat vonva.

-Úgy nézek ki?-kérdeztem, egyre jobban felemeltem a hangom, kezdtem nagyon ideges lenni.

-Nem, jól nézel ki.-mondta:elszólta magát.Az arcára néztem, enyhén elpirult.Kajánul elmosolyodtam.

-Na de igazgató úr...hát szabad ilyet?-kacagtam.Ő meg inkább témát váltott, és elkezdte az iskola bemutatását.Itt a biolabor, ott az infó terem, amott az kutyám füle...nem igazán figyeltem.Aztán megálltunk egy ajtó előtt.

-És itt leszel te...ez a te osztályod..vagyis az osztály főnököd osztályterme, ahova járni fogsz.

-Oké, felfogtam elsőre is, nem vagyok retardált.-morogtam a bajszom alatt.

-Remek.Épp osziórátok van, így be tudlak mutatni az osztályfőnöknek.

-Nagyon remek.-mondtam már kevésbé lelkesen.

-És kérlek ezentúl, ha az iskolában összefutsz velem, akkor Mr.Maliknak, vagy tanárúrnak szólíts..és ne tegezz.

-Oké....mélyen tisztelt, nagyságos, Mr.Malik úr, ahogy Ön óhajtja, méltóságos uram.-ő elnevette magát.

-Mit művelsz te velem?-kérdezte inkább magától mint tőlem.A választ meg sem várva benyitott az osztályba.Mindenki felált, a táblánál egy fiatal tanár állt és magyarázott.

-Itt mindenki ilyen fiatal?-súgtam alig hallhatóan Zaynnek, aki elnevette magát.A fiatal tanár érdeklődve nézett minket.

-Mi a gond?-kérdezte.

-Ő itt iskolánk új diákja, Nessi, mostantól az osztálytársatok-nézett a diákokra nagyon szigorúan.Így még nem láttam, szóval ilyen az ő "igazgató" arca.-Viselkedj normálisan.-nézett rám.

-Nem kell aggódni, minden tőlem telhetőt megteszek.-vigyorogtam féloldalasan, mire ő próbált visszafolytani egy mosolyt.

-Hát jó, akkor...folytassátok az órát.-és ő kiment.A fiatal tanár/aki nem mellesleg irtó jóképű/ odajött hozzám és kezet nyújtott.

Louis Tomlinson

-Louis Tomlinson vagyok, az új osztályfőnököd.Keress egy helyet, pakolj le és gyere ki a táblához, mutatkozz be.-körülnéztem, de nem kaptam olyan helyet, ahol senki sem ült.Egy lány mellett volt hely, aki úgy nézett ki, hogy mindjárt elátkoz, és egy fiú mellett, aki leghátul ült, szinte a sarokban, és zavarban volt, mert épp őt néztem.Hát odamentem hozzá és letettem a táskám, majd kivonszoltam a seggem a katedra mellé.Mindenki úgy nézett, mintha én lennék az egyetlen érdekes dolog ebben a suliban.De lehet ez így is van.Tomlinson tanár úr biztatóan nézett, és nekidőlt a katedrának, úgy, hogy velem szemben legyen, de ne is fordítson hátat az osztálynak.

-Hát...Agnes Bradford vagyok, de mindenki úgy szólít hogy Nessi.Eddig két suliból rúgtak ki.

-Miért?-kérdezte meglepődve az oszifőm.

-Hát...majd kipletykálják a tanáriban.

-Már értem.-mondta sejtelmesen mosolyogva-Szemtelen vagy, és igy kerültél ide.

-Nem épp de az is közrejátszott.

-Értem.Leülhetsz.-Én elindultam az asztalom fele.Ahogy mentem éreztem mindenki pillantását a hátamon..vállamon, karomon, meg mindenhol.Leültem a helyemre és hátradőltem, karba tett kézzel néztem a tanárra, aki zavartalanul folytatta a dumáját, isten tudja már miről.Aztán óra közepén jött egy SMS:

Órák után lépj be az igazgatói irodába.
                                      Mr.Malik

Hát ez meg mit akarhat?Vagy úgy gondolja hogy az első nap baj lesz velem és előre behívat?És mióta hívatnak az igazgatóhoz SMSben?Fura ez a suli.Hova kerültem én?

Chapter 1

Sziasztok!Ez az első fejezet, és remélem hogy tetszeni fog.Légyszi komizzatok :) 2 komi után jön a következő fejezet.A bejegyzés alján van tetszik/nem tetszik/elmegy, ott is jelezhetitek a véleményeteket a részről.


-Figyuzz már Nessi!!Nézd, nézd mit tudok.-Petpet /legjobb barátom/ épp beszívva próbál kézen állni.
-Ügyes vagy Peti drága, de ne törd ki a nyakad.-kacagtam és löktem egyet a lábán, ő meg a földre huppant.Ő csak kacagott, mint egy idióta.
-Te miért nem szivsz velem, Nessi?-kérdezte és az orrom alá dugta a csikket ami még maradt.
-Mert anyámmal megyünk új sulit látogatni.-újabb idióta röhögés hallatszódott Petpet részéről.
-Nem kellet volna kirúgasd magad a másik suliból.
-De utáltam azt a helyet..ott csak Shakespearet olvasni, meg virágot szedni lehetett.-mondtam énekelve és táncoltam mint egy kislány.
-És ez az új suli mitől jobb?!-néha azért tud okosakat mondani beszívva is-Meg hát..nem is nagyon jártál suliba.
-Igaz...de ez állítólag jobb.Nem sokat hallottam róla.
-Na jóóvvan.-mondta parasztosan és megpróbált feltápászkodni.-Akkor én most elmegyek...és ha visszajöttél akkor csengess meg, hogy jöjjek vissza.És akkor te is jól bebaszol.-vigyorgott.
-Nyugi Petpet.Ha felvesznek a suliba....ünnepelni fogunk.-kacagtam és a seggére csaptam.Ő kimászott az ablakon.

Anyámmal az igazgatói iroda előtt

-És...hogy vagy?-kérdezte Liza/az anyámat így szólítom/ megtörve a kínos csendet.

-Megvagyok...vagyis...tudod a szokásos.

-Igen.-mondta kicsit lenézően-Az a Péter még mindig a nyakadon él?

-Inkább velem mint a szüleivel...-mondtam gúnyosan célozgatva.

-Hahh.Igazán hazajöhetnél.Hagyd már ezt a szörnyű lázadó életet.-tudom hogy csak azért mondja hogy ne tűnjön olyan hárpiának, de ha elfogadnám az ajánlatát, megutálná magát.

-Ne aggódj, Liz, nem fogok visszaköltözni.

-Hát jó.-könnyebbült meg.Igen, elég rosszul esik, hogy a saját anyám utál, de így jártam.Ekkor hál istennek kinyílt az ajtó, és kilépett egy fiatal srác.Sérója be volt lőve, mintha csak a fodrász szalonból lépett volna ki.Biztos hogy ő a suli menője.Megállt előttünk, engem nézett.Oké, ez elég kínos.

-Őőő...félreállnál?Takarod a kilátás.-a srác elmosolyodik és a háta mögé néz.

-Miért, mit nézel épp?

Zayn Malik

-Őőő...bármit, csak ne téged.-mondtam flegmán.A srác csak elmosolyodott.

-Hát gondolom az igazgatóra várnak.-nézett anyámra, aki bólintott maga elé meredve, mint akit semmi és senki nem érdekel jelenleg.A srác kitartóan vakított el a mosolyával-Akkor jöhetnek.Épp ráérek.-mondta és kinyitotta nekünk az ajtót.

-Most szívatsz?-kérdeztem felállva hogy elhúzhassak innen de minél előbb.

-Nem.Én vagyok az igazgató.-mondta kicsit önelégülten.

-Én meg az angol királynő és a római pápa.

-Hát..akkor...felséges asszonyom..és atyám..Öné az elsőbbség.-Liz felállt és mondta h menjek be.Én meg csak néztem az állítólagos igazgatót, aki állta a tekintetem de végül bementem.Volt egy tükör épp velem szemben és láttam hogy a belőtt sérós "úriember" továbbra is mosolyog és eléggé feltűnően nézi a seggem.Miután mindenki elfoglalta a helyét az igazgató felkönyökölt az asztalára.

-Hát...nem volt alkalmam bemutatkozni..-nézett rám huncutul és kinyújtotta Liz felé a kezét-Zayn Malik vagyok, az iskola igazgatója.-az utolsó szónál rám nézett.

-Örvendek.Én Liza Bradford vagyok, ő meg itt a lányom, Agnes Bredford.

-Örvendek Agnes-fogott velem is kezet.Kicsit megszorította és nem engedte el egyből.Milyen kéz krémet használhat?Puha mint a baba popsi.

-Nessi.-javítottam ki és kihúztam a kezem az övéből.

-Hát jó....Nessi.Szóval te szeretnél ide járni?

-Nem...de muszáj.-Zayn elmosolyodott.

-Győzz meg hogy alkalmas vagy...ide illesz.

-Nem ismerem a sulit, nem tudhatom hogy ide illek-e.De gondolom átlapozta az önéletrajzom, szóval...ott minden megvan.

-Igen..fellapoztam...és 2x kirúgtak a suliból.Mesélnél erről?

-Az elsőnél füvezésen kaptak, a másodiknál pedig rajtakaptak hogy a raktárban az osztály társammal..."jól érezzük" magunkat.-Zayn erre csak huncutul nézett.

-Igen határozottan ide illesz.-Liz meglepődött.

-Én arra számítottam hogy itt helyrerakják a lányom.-mondta.Kicsit a végén felemelte a hangját.

-Igen...helyreteszem én a lányát.-mondta Zayn és hamisan mosolygott rám.-Megmutatom neki hogy hol a helye.-mondta kicsit sejtelmesen.Én meg csak bámultam rá.

-El akarok menni innen.-néztem anyámra.

-Nem fogsz.Ez az egyetlen hely ahova még be tudlak íratni.-Én megadóan sóhajtottam és visszatértem az igazgatóra.

-Akkor gratulálok, Nessi.Fel vagy véve.-én csak forgattam a szemem.Felálltam hogy elmehessek.Liz megelőzött.Kezet fogott Mr.Malikkal és elindult az ajtó fele.Én is mentem vele.Az igazgató mögém lépett.

-Holnap gyere be korábban hogy tudjalak körbevezetni.-ugrottam egyet, nem számítottam arra hogy ilyen közel hajol.Vállat vontam és gyorsan leléptem onnan.

-Vigyelek haza?-kérdezte Liz és a kocsija fele vette az irányt.

-Ne, hazatalálok egyedül is.

Otthon, Petpettel

-Na, hogy ment?-kérdezte és benézett a hűtőbe.

-Egész jól.Az igazgató kb egyidős velem, és egész végig úgy éreztem hogy flörtöl velem.

-Úúúúúú.-röhögött Pet-Akkor Nessit helyre rakja majd az igazgató úr.

-Valami ilyesmit mondott ő is.-mondtam, de én már nem röhögtem.

-Na nyugi Nessim, gyere lazítsunk egyet.-behúzott a szobámba és elővette a füves cigit.Én nem ellenkeztem.