Chapter 3

Helló.Itt a 3. fejezet.Köszi a komikat, a kövi 2 komi után jön a 4 rész...csak ez után kezdődnek el az igazi izgalmak ;)

Még mindig suliban -.-"

 Lassan teltek az órák, és unalmasan.A padtársam nem szólt hozzám, ahogy senki sem, de nem is adtam lehetőséget nekik, mert Petpet minden szüneten hívott telefonon.Matek óra közepén jön egy SMS hogy kint van a kapuba, menjek ki.Hát jól van...Mivel ez a második matek óra, és ezeket már felvettük a másik suliban, kikéreztem a vécére, és el is engedett a tanár.

 Rohantam le a folyosón, és már előre vigyorogtam magamnak, hogy Petikém meglátogatott.Leugráltam a lépcsőkön, és épp bevettem volna a kanyart mikor nekiütköztem valakinek.Nem számítottam rá hogy ilyenkor bárki is a folyosón legyen.Szépen seggre ültem és meglepetten néztem fel a "támadómra"/habár ebben az esetben én vagyok a támadó is és a szenvedő alany is/Zayn volt az...vagyis Mr.Malik.Aggódó fejet vágott és letérdelt elém.

-Jól vagy?

-Aha...kérdezd ezt a seggemtől, lássuk ő mit mondd.-mondtam durcisan.

-Ne haragudj....nem érzékeltem hogy jössz..vagyis rohansz.

-Pedig illett volna...-vágtam savanyú képet.Teljesen kiment a fejemből hogy miért is siettem annyira.Aztán beugrott.

-Petpet.-kiáltottam boldogan és felpattantam, elkezdtem rohanni a kijárat fele.

-Álljon csak meg, kisasszony!-mondta szigorúan Zayn és elkapta a kezem-Hova mész?Nem kéne órán legyél?!

-De...de kérlek most engedj el, eljött Petike hogy meglátogasson és már nagyon Peti hiányom van.-nyafogtam, de ő csak nézett szigorúan.

-Mondtam hogy ne tegezz és ne lógj

-Ne már...kérlek Za...Malik..Mr.Malik.Engedjen ki csak 5 percre.

-Persze, és örvendek ha látlak 5 hét múlva.Szólt anyád hogy el szoktál tűnni.Vigyáznom kell rád.

-Miért nem bújsz a seggembe?!

-Na ebből elég.-kezdte nagyon szorítani a kezem.-Tűnés vissza órára!-parancsolta.A hangja fenyegető volt, és kicsit meg is ijedtem.

-Zayn..-mondtam elképedve.

-Semmi Zayn.Mr.Malik.Vagy tanárúr.Azt hiszed, hogy úgy viselkedhetsz velem, mint a taknyos barátaiddal, csak mert fiatalnak nézek ki?!Attól itt még én vagyok az igazgató, és te a diák és te most szépen felmész órára, vagy kirúglak én is, és mehetsz csövezni a te Petiddel együtt!!!-a végén már ordítozott velem.Pár arra lézengő diák megállt bámészkodni de tisztes távolból.Én nagyon megbántódtam, mert erre nem számítottam és nagyon rosszul esett.Éreztem hogy a könnyek gyűlnek a szemembe, Zayn csak szigorúan nézett az arcomba.Rájött hogy nagyon megbántott, az arca ellágyult, a keze szorítása is enyhült, én meg-hogy ne előtte törjek ki a sírásból-kaptam az alkalmon és kirántottam a karom a keze közül és elrohantam, ki az udvarra.

 Kb. eddig bírtam, itt már elkezdtem sírni.Petpet egy padon ült, mikor meglátta hogy sírok felpattant és odajött hozzám.

-Miért sírsz?-kérdezte és megölelt.Én csak hüppögni tudtam-Menjünk haza?megbántott valaki?-bólogattam-ki?Új osztálytárs?-intettem a fejem hogy nem-Esetleg tanár?-bólogattam-Ki volt??

-Zayn.-nyögtem ki végül.

-Az igazgató?Beszéljek vele?

-Ne...megoldom.-töröltem meg az arcom Petpet pólójába.

-Jó csak ne rúgasd ki magad.

-Nem fog kirúgni...De miért nem dolgozol?

-Ebéd szünet.Hoztam neked is.-meglengette a kajával teli zacsit előttem.

-Köszii.-kivettem a kezéből és bezabáltunk.Aztán visszamentem órára.Valahogy leteltek az órák, én vettem a táskám és lebattyogtam az igazgatóihoz.Leültem a "váróterembe" és bambultam magam elé.Azon gondolkoztam, hogy miért kattant be Zayn?Nagyon megbántott, főleg a Petis dologgal.Duzzogtam egy darabig a széken, mikor megállt előttem Tomlinson tanárúr.

-Látom ma valakinek rossz kedve van.Nem tetszik a suli?-kérdezte és leült mellém.

-Nem...a suli király...az igazgatóval van gond.-morogtam az orrom alatt.

-Mi rosszat tettél?

-Miből gondolja hogy én tettem?-fura egy ilyen fiatal férfit nem tegezni.

-Talán az eddigi viselkedésedből.-Hát kösz -.-"

-Ne ítéljen el.És ne következtessen elhamarkodottan, mert nem tudhatja kit bánt meg vele.-mondtam teljesen lelombozva.

-Bocsánat.Nem akartalak megbántani.Megsértettelek?-kérdezte aggódva és a vállamra tette a kezét, kicsit behajolt, hogy láthassa az arcom.Én vállat vontam.-Ne haragudj...suli után meghívlak egy fagyira, jó?Fájdalom díjként.

-Oké....A fagyi jó.-vigyorogtam az arcába.Ekkor nyílt ki az igazgatói iroda ajtaja és lépett ki Zayn.

-Hát itt vagy.-mondta kicsit megkönnyebbülve.nem tudtam hogy nekem mondta vagy Tomlinson tanárúrnak, de nem érdekel, amúgy is haragszom rá.-Gyere be.-nem reagáltam, kicsit még gondolkoztam azon hogy haragudjak rá, vagy ne haragudjak.-Nessi...hahó...gyere be.-szó nélkül megemeltem a seggem és bementem.Ledobtam magam a bőr fotelbe, ami az ajtó melletti falnak volt lökve.A táskám a karfája mellé dobtam és hátradőltem.Zayn még beszélgetett egy keveset az oszimmal, majd bejött.Egy ideig nézett majd leült mellém, és a karját feltette a kanapé hát támlájára, így az ujjaival elérte a hajam.

-Ne haragudj.-mondta nemes egyszerűséggel.Nem válaszoltam.-Na...ne játszod a sértett Madonnát.Sajnálom hogy ordítoztam veled, és hogy megszorongattam a karod, talán kicsit túlreagáltam.

-Cöhhh.

-Nessi.Nem akartam hogy így teljen el az első napod a suliban.Reméltem hogy jól fogod érezni magad, erre megríkatlak..-felé kaptam a fejem.

-Honnan tudod...?-a rohadt életbe.

-Láttalak az ablakból.-elpirultam és lehajtottam a fejem, hagytam, hogy a hajam eltakarja az arcom.Remek, akkor most látta ahogy sírok, mint egy kisbaba.A szabad kezét az állam alá csúsztatta és megemelte a fejem, maga felé fordította-Nem kell szégyelld.A sírás nem szégyen.

-De, ha előtted...maga előtt sírok.

-Itt tegezhetsz, nem hall senki.-vállat vontam.-És miért baj ha előttem sírsz?-a kezét az arcomra simította/ami elég bizarr/majd a vállamra tette, és lassan lecsúsztatta a karomon, majd a kézfejemen, ami a lábamon pihent.Végül a térdemnél megállt.Pirultam mint a rák.

-Mert te vagy az oka annak hogy sírtam.-vallottam be.Igazából nem akartam, de nem tudtam befogni a szám.

-Mivel engesztelhetnélek ki?

-Igazold a matek órai hiányzásom...végül beirt a tanár, mert csak óra végén értem vissza.-Zayn először feszülten figyelt, de végül megadta magát és bólintott.Meredten bámultam a kezét, amit még a lábamon pihentetett, közben kicsit felcsúszott a combomon.A másik kezével a hajamat babrálta.Zavarba hozott, pedig az ritka nálam.Nem szoktam zavarba jönni, ez nem én vagyok.Ha Zaynnel vagyok, akkor...megváltozom.És én még nem tudom, hogy akarom-e ezt a változást.És az sem normális, hogy a suli igazgatója előszeretettel simogatja a combom.Na jó nem simogat, de a keze ott van.

-Igazolni fogom....de kérlek többet ne lógj...-a szemem forgattam, mire kacagott.Elmosolyodtam.

-Mehetek?Tomlinson tanárúr vesz nekem fagyit.-szívtam be az alsó ajkam izgatottságomban.Ha fagyiról van szó, mindig jobb kedvem lesz.Zayn már nem volt jókedvű.

-Miért?

-Mert elszólta magát, és megbántott vele.Úgy látszik, ti tanárok ehhez nagyon értetek.-mosolyogtam huncutul és felálltam, így lerázva magamról Zayn kezét.

-Igen mehetsz, csak adjak oda pár papírt, amit otthon ki kéne tölts és holnap hozd vissza őket...kitöltve.Ha lehet.

-Ja, okés.-megkaptam a papírokat, eltettem a táskámba és elindultam haza.Az iskola udvaránál rám dudált egy kocsi.Ugrottam egyet, és a szívemhez kaptam, majd megnéztem, hogy kit kell lebasszak a sárga földig.Tomlinson tanárúr volt, mosolygott a volán mögül és mikor mellém ért, lehajtotta az ablakát.

-Bocsi..megint.-vigyorgott-Akkor kell a fagyi?

-Hogy ne kéne?

-Akkor csücsi be.-paskolta meg maga mellett az anyós ülést.

-De csak ha nem hajt őrült állat módjára.

-Én tanár vagyok..viszonylag nyugodt ember.-mosolygott a bajsza alatt és megvárta, hogy megkerüljem a kocsit, és kinyitotta nekem az ajtót.Beültem.

-Köszi.-villantott felém egy mosolyt.

-Milyen volt az első napod a sulinkban?

-Szar....-kicsit meglepődött, egy pillanatra felém nézett, majd vissza az útra.

-Miért?-biggyezgette az alsó ajkát.

-Mert ma két tanár is megsértett, az egyik közülük ordítozott velem a folyosón...jól le is égetett.

-Ki volt az?

-Ááá, nem köpöm be.-kacagtam.

-De nekem elmondhatod.

-Za...őőő...Mr.Malik prof volt.-vigyorogtam magamnak.

-Zayn?Te tegezed az igazgatót?

-Igen....először azt hittem hogy diák, és letegeztem, és azóta sem tudok rá igazgatóként nézni.

-Sulin kívül engem is tegezhetsz...

-Amíg te veszed nekem a fagyit, addig te mondod a szabályokat.-kacagtam.

-Remek..jó tudni.-fél szemmel láttam hogy elereszt egy féloldalas mosolyt/ami nagyon sexyn áll neki..de miket mondok itt hisz a tanárom/-És szereztél barátokat?

-Ki vagy te?Az apám?

-Nem...az oszid...és tudni szeretném, hogy barátságosak veled?

-Nem adtam nekik lehető
séget, mert ahogy tudtam kirohantam és a szüneteket sulin kívül tartottam..

-Miért?

-Nem szeretem a bezártságot.Jobban örülnék, ha az órákat az udvaron tartanák.

-Hmmm...ezt megjegyzem-mosolygott.Közben megérkeztünk a fagyizóhoz.Megvette a fagyit, és sétáltunk egyet a város főterén, közben beszélgettünk.Nem tudtam nem észrevenni, hogy mennyire figyeli ahogy a fagyit nyalom.Értem én, hogy gazdag képzelő erővel rendelkezik, de furi, hogy épp a tanárom indulna be rám.De azért meg kell hagyni...jól néz ki a pasas.És humoros...fiatalos...izmos.Kell ennél több?Ja, hogy a tanárom is?Pech...

Fagyizás után, már otthon

-Petttiiiiii-ordítottam a tévé előtt.

-Mi az?-ordított a konyhából.

-Te voltál szerelmes a tanárodba?