Chapter 13

Köszi a komikat, és a visszajelzéseket, nagyon megörültem nekik, szóval meg is írtam a részt.Nem is húzom tovább az időt.

Korán szólt az ébresztő..túl korán.Zayn fel sem akart ébredni, de én azért felkeltem, kimentem a konyhába, készítettem kávét meg reggelit.Louis is, mint egy szellem, megjelent a konyhában és leült az asztalhoz.
-Jó reggelt.
-He.-rövid de velős válasz.
-Esetleg kérsz reggelit, vagy nyissam ki az ablakot, hátha berepül egy-két sült kacsacomb.
-Kávé és reggeli....-nézett rám komolyan-És a kacsacombok nem repülnek, főleg ha meg vannak sülve.
-Köszönöm tanárúr, pedig én azt hittem...-mosolyogtam és elé raktam a kávét meg a reggelit, majd vettem Zayn kávéját és reggelijét azaz egy szál cigit, majd felvittem neki.
-Jó reggelt szerelmem.-mondta reggeli reszelős hangon Zayn.
-Jó reggelt.-odaadtam a cigit és leültem az ágyba a kávéjával..neki is láttam a kávé elpusztításának, mikor megragadta a derekam és megemelt.Jobbnak láttam lerakni a csészét.Magára húzott és úgy kezdett el cigizni, közben engem figyelt mosolyogva.

-Tanultál?-kérdezte végül.
-Nem...még be se pótoltam.
-Anyádnak megígértem hogy helyreteszlek..ezt be akarom tartani.
-Nyugi...ma megkérem Liamet hogy adja le a leckéket.
-Mi?!Liamet ne..meg ne lássalak azzal a fasszal!-mondta szigorúan de láttam az arcán hogy csak féltékeny.
-Nyugi..nem csallak meg..igazából a büntetésed elég hatásos.-nyöszörögtem és vágtam egy fancsali képet, mire ő felnevetett.
-Nem hatásos, mert ezzel magamat is büntetem.-sóhajtott és megfogta a kezem.
-Mindegy..a lényeg, hogy Liam az egyetlen ismerősöm, aki le tudná adni az anyagot.
-És Louis?
-Louis csak egy tantárgyból tanit, de Liam minden órán ott volt.
-És....Harry?
-Komolyan?Harry?Inkább azt a piperkőcöt varrnád a nyakamba?
-Tudom, hogy köztetek úgysem történne semmi.-mondta magabiztosan.Ez sértőn hatott rám, kicsit ráncoltam az orrom.
-Miért?Nem vagyok elég szép a iskola sztárjának?
-De...túlságosan is szép vagy és okos...Egy olyannal, mint ő, sosem feküdnél le.
-Én is valahogy így értettem.-mosolyodtam el büszkén és odahajoltam egy csókért.Elég cigi ízű volt, de nem panaszkodom.Elmentem mosakodni és készülődni suliba.

***

-Elvigyelek?-kérdezte Louis mikor húztam a cipőmet.

-Ne...feltűnő lenne ha az oszi vinne be.

-Ja igaz...-mondta és visszadőlt a fotelbe.

-Jó legyél a suliban!-csókolt meg Zayn búcsúzás képpen.

-Jó leszek..

-És tanítás után gyere be az irodába.-kacsintott én meg viszonoztam aztán rohantam is a Liammel megbeszélt találka helyre.

***

-Jól emlékszem, az igazgató úr vitt ki téged a buliból?-ezzel fogadott Liam.Pedig reméltem hogy elfelejtette.

-Igen..jól.-mondtam savanyú képpel.

-Mégis....hogy lehet ez?Pedig...olyan jó buli volt.-pirult el egy kicsit.

-Ne is kérdezd..hosszú sztori, aminek se eleje se vége...a lényeg az, hogy anyám haverja és ő kérte, hogy tartson szemmel.

-Oh...remek...gondolod, hogy egyszer majd ki tudjuk játszani anyád haverját?-karolta át a derekam és húzott szorosan magához-Mert tudod...van egy dolog amit az éjjel nem tudtunk befejezni.-puszilta meg az arcom.

-Hát..Liam...nem szívesen mondom ezt de...-Jézusom, mit mondjak, hogy lekopjon?Nincs arra szükség, hogy Zayn kirúgja, csak mert nem bírta a farkát a gatyájában tartani.-..jobb ha nem hergeljük a halakat.

-Ohh...-mondta kicsit csalódottan és elhúzódott-Hát..ahogy gondolod..Megvannak a leckék?

-Harrytől kértem el.-hazudtam.Liam felhorkantott.

-Harrytől?Azt hittem hogy őt utálod.

-Attól még a leckét elkérhetem.

-Hát persze.-mondta gúnyosan.

 Csendben sétáltunk egymás mellett, feltűnt, hogy Liam nagyon ügyelt arra, hogy hozzám ne érjen.Kellemetlenül éreztem magam, hisz..tényleg kedvelem a srácod, de szigorúan csak barátilag.Habár igazán vonzó...le tudnék feküdni vele...és ha nem lenne Zayn a pasim...és ha nem vettem volna a fejembe, hogy megváltozom, nem leszek az a kurva aki eddig is voltam, akkor már rég meg is tettem volna.

 Elértünk a sulihoz, lassan vánszorogtam fel a lépcsőn, Liam nem várt, ő előre sietett és bement az osztályba.Én direkt lassan mentem, hogy ha véletlenül meglátom Harryt, tudjam letámadni az elmaradt leckéimmel.És ahogy terveztem, Harry kint állt a folyosón a többi idióta haverjával.Épp egy szőke libát fűzögetett, a "csatlósok" meg körülötte legyeskedtek.

 Nem tudtam, hogyan mehetnék oda hozzá, hisz elég furcsán váltunk el a legutóbb.Ő az egyetlen, aki látott Zayn és Louis házában.Nem kéne elkotyogja mindenkinek....Muszáj beszéljek vele erről is.Sóhajtottam egy nagyot majd odaléptem hozzájuk.Nem sűrűn vettek észre.Én meg csak arra vártam, hogy Harry szóljon vagy valami, hogy félre tudjam hívni.

 A folyosó végéből megláttam Louis.Ő Harryre nézett, aki épp a lány mellét tapizta, majd rám nézett és vágott egy grimaszt, mire elnevettem magam.

Harry rám kapta a tekintetét.

-Bradford!-mosolyodott el.-Hát te itt vagy?És min nevetsz?Rajtam?Te kinevetsz engem?-kérdezte és elindult felém.Volt valami a testtartásában, amitől kirázott a hideg.

-Igen.Röhejes, ahogy egy üresfejű tyúkot próbálsz az ágyadba csábítani.-mosolyogtam, közben sandán oldalra pillantottam, ahol Louis egy naplóval a kezében komoly arckifejezéssel figyelt minket.Mint egy vadászkutya, aki az áldozatát lesi...lesi, hogy egy rossz lépést tegyen és elkaphassa.

-Röhejesnek tartod?Vagy csak inkább féltékeny vagy a buta libára?-a falnak ütköztem, közben magabiztosan néztem Harry szemébe.

-Félreérted a dolgot.Igazából már rég az osztályban lennék, ha nem kellene elkérnem a füzeteidet, hogy lemásolhassam a leckét.

-Oh..és miért tőlem kéred el?-állt meg közvetlen előttem.Túl közel volt.Éreztem a reggeli kávéja és samponjának meg a tusfürdőjének kellemes gyümölcs illatát.

-Mert neked megvannak.Leadod, vagy nem?

-Hát ha így kéred, akkor biztos nem....-mereven bámultam az arcába.Megfigyeltem, hogy vonásai nagyon erőteljesek, férfiasak.A szája szélén ott bujkált a kis gödröcske, ami kisfiúsan hatott az összképre.

-Akkor ez egy rejtett nem volt vagy egy bizonytalan igen?-kérdeztem.

-Eddig a nem fele hajlasz...motiválj, hátha változik.

-Kérlek..-mondtam kelletlenül.

-Hmmm nem egyértelmű, de megelégszem vele..de nekem is szükségem van rájuk, szóval átmegyek hozzád és megvárom, hogy leírd...és el is magyarázom neked.-mosolyogott büszkén.

-Jó.-így legalább megbeszélhetjük a másik dolgot is az új otthonom kapcsán.

-Akkor suli után, új lány.-kacsintott mire forgattam a szemem és megvártam míg Harry és a csatlósai elmennek.Louis irányába néztem, de Louis már nem volt ott.Bementem az osztályba, ahol Liam már várt.Leültem, de ő elhúzódott tőlem.

-Ne csináld már...most miért sértődtél be?!
-Nessi!Én a barátod vagyok!Mert egyértelműen nem akarsz többet a barátságnál.-morogta sértetten.
-Ez a gond?-leesett-De Liam...én...
-Miért?Nem tetszem neked?Pedig naponta gyúrok.-emelte meg a karját és megfeszítette az izmait és tényleg....Elkerekedett szemmel nyúltam felé és megtapiztam.
-Hűha.-mondtam elámulva.
-Látod?Akkor?Egyértelműen nem ez a bajod.Mi a gond?Még a leckéket sem tőlem kéred el...és mi ez az ügy az igazgatóval?Semmit nem tudok rólad.
-De én sem rólad!Miért támadsz így le?Két napja ismerjük egymást, de te már rám mozdultál.
-Jó, bocs, de férfiból vagyok és te...csinos vagy.
-Cöhh.Szóval dugni akarsz.
-Igen!-csattant fel.
-Jó!Miért nem ezzel kezdted?!
-Aha, hogyne "Szia, Liam vagyok, jól nézel ki jössz dugni a suli raktárában?".
-Érdekes kezdés.-kacagtam-Lehet hogy meglepődnél a válaszon.-kacsintottam, mire ő elpirult.

***

 Bejött a tanár és nagy lett a csend.Liammel unalmunkban akasztó fáztunk és X-0ztunk.Lassan telt a nap, az egyetlen izgalmas óra Louisé volt.Eszembe jutott, mikor azt mondtam neki, hogy ha a padban ülök ő meztelen fog látni..gondoltam jó ötlet provokálni.

Megfigyeltem, hogy én vagyok az első személy, akire ránéz mikor belép és most, mikor rám nézett én megnyaltam az ajkam.Az arcára mély döbbenet ült ki, de rájöhetett, hogy szívatom, mert megjelent az a jól ismert huncut mosoly is.Nagyon szeretem ezt a mosolyt, azok a gödröcskék az arcán, meg a kis ráncok a szeme sarkában...teljesen elveszi az eszem.
Az óra jól telt.Látványosan kipakoltam neki a melleim néha, és ő meg látványosan bámulta is őket.Mikor ment ki az osztályból több osztálytársamnak is feltűnt, hogy a  tanárúrnak látványosan púpos a nadrágja.Alig ment ki, pár perc múlva jött egy SMS tőle.Rövid volt, de ütős.

Ezért még számolunk! 

                   Louis

Chapter 12

Sziasztok!Végre kész vagyok ezzel a résszel is...Légyszi komizzatok, vagy szavazzatok, sokat jelentene nekem.És fel lehet iratkozni a blogra...Jó olvasást, puszi.

-Igen..készen.-vigyorogtam, mint a tejbe tök és úgy fordultam, hogy megcsókolhassam.A csók elnyúlt, a kezével a bugyim szegélyét babrálta, én meg egyre mohóbban túrtam a hajába, mikor valaki megragadta a karom.És csak úgy megrántotta, ezzel gyakorlatilag letépett Liamról.Fogaink összekoccantak, eléggé fájt, ő is feljajdult.

-Mi a...?!-csattant fel Liam.Én még nem tu
dtam megfigyelni a támadómat, mert erősen a mellkasához csapódtam-Malik igazgató úr?-hunyorított Liam.Az ütő megállt bennem.Zayn?Basszus..tényleg...nekem pasim van.Felnéztem az arcába.Dühösen méregette Liamet és egy szó nélkül elindult velem.Páran a tömegben felismerték...köszöntek, vagy elbújtak, de Zayn nem foglalkozott velük, engem rángatott ki a buliból.
-Tudtam, hogy nem engedhetlek el.-nagyon erősen szorította a karom.
-Zayn, ez fáj!!-kiabáltam.Páran felénk kapták a fejüket.
-Kussolj!Fogd be a szád, vagy én fogom be!-megrázott a karomtól fogva.
-Engedj!!Engedj!!-kiabáltam-Segítség!El akar rabolni, segístéééééég!-ordítottam, pár srác elindult felénk.
-Hé..haver...engedd el a csajt..nem akar elmenni veled.-mondta nehezen pörgő nyelvvel az egyik srác.
-Te ne szólj bele, vagy elverlek, és a földbe taposlak, mint egy férget.-mondta Zayn fenyegetően, én megszeppenve figyeltem a fiúkat, ahogy felvesznek egy botot.
-Nézd már, kis csávó kéri a verést.-röhögött az izom agy.Zayn lökött egyet rajtam, így nekiestem az autónak.Olyan részegen nem nagyon tudtam mit csinálni.
-Ülj be!-parancsolt rám.Tettem amit mond, majd az ablakra tapadva figyeltem az eseményeket.Zayn kitépte a részeg csávó kezéből a botot és eltörte az izom agy karján.A részegebbik be akart húzni egyet Zaynnek, de ő csak megragadta a kezét és visszatörte, így térdre kényszerítve a fiút.Az izom agy bemosott egy jó isteneset Zaynnek, aki elkábult.Majd még egyet kapott és földre került.Addigra a részeg srác is feltápászkodott és rúgott egyet Zayn hasába, aki össze görnyedt.A "megmentőim" röhögve mentek el, Zayn meg próbált felállni.
 Kipattantam a kocsiból, vagyis kipattantam volna könnyedén, ha nem lettem volna segg részeg, így csak sikeresen megfejeltem a kocsi tetejét.Fejemet fogva mentem oda Zaynhez és lehuppantam mellé.Átöleltem és a nyakába fúrtam az arcom.
-Ne síííírj....-motyogtam neki.
-Nem is sírok.-mondta.Tényleg nem sírt.
-Akkor sírjál...-mondtam megint és még szorosabban öleltem.
-Itt nincs szó sírásról.Te fogsz sírni mikor hazaértünk.-felállt és engem is magával húzott.Besegített a hátsó ülésre, elfektetett.Majd hazavitt.Útközben kezdett kitisztulni a fejem.Rájöttem, hogy mit követtem el.Megcsaltam Zaynt, és meg is verődött ma miattam.
 Mikor hazaértünk, Louis már aludt.
-Menj tusolj le!-parancsolt rám.Érzelem nem volt a hangjában.Én bementem a fürdőbe, letusoltam...és azon agyaltam, hogy hogyan békíthetem ki az én kedvenc igazgatómat..Fogat is mostam, hogy ne legyen kellemetlen a leheletem, majd magamra csavartam egy törülközőt.Kiléptem a fürdőből és bementem Zayn szobájába.Zayn unottan nézte a tévét, csak egy pillanatra nézett rám, majd vissza a tévére.Hűvös, nemtörődöm tekintete nagyon nem tetszett nekem.Muszáj magamra vonjam a figyelmét, hogy tudjon megbocsátani...
 Egy hirtelen jött ötletből ledobtam a törcsimet.Hagytam, hogy a földre hulljon.Zayn felém kapta a fejét, az arca hűvös maradt,de a szemével nem tud hazudni..úgy csillogtak, hogy szinte csak az világította meg az egész szobát.Lassú léptekkel közeledtem fele.Ő figyelt, de mikor odaértem, a fejét a tévé fele fordította.Bebújtam a paplan alá, mellé és hozzásimultam, egyik lábamat két lába közé tettem és a mellkasára fordultam, átkaroltam a nyakát és elkezdtem apró puszikat adni rá.A tenyerem a szívéhez közel tartottam, éreztem, hogy egyre gyorsabban ver, de az arc kifejezése nem változott.Gondoltam kicsit besegítek, finoman megharaptam a nyakát és kicsit szívni kezdtem, majd miután végeztem a folttal, megpusziltam és haladtam felfele.
-Sajnálom.-súgtam a fülébe majd megpusziltam az arcát-kérlek bocsáss meg-súgtam megint és megharaptam a fülcimpáját, mire felsóhajtott.Kezével átkarolt, végighúzta az ujját a gerincemen, majd a fenekembe markolt.
-Te aztán értesz az engeszteléshez.-mosolygott és magára húzott.
-Tudod mihez értek még nagyon?A békülős szexhez.-megcsókoltam.
-Hmmmm....ugye tudod, hogy ha mi ketten lefekszünk egymással, akkor én tulajdon képpen megrontalak?-ezen csak kacagni tudtam.
-Akkor rontsál meg.-megcsókoltam, ő fordult egyet és alulra kerültem.
 Zayn levette a felsőjét, a kezemet végigsimítottam a kidolgozott felsőtestén.Ő felsóhajtott és megcsókolt megint.Már nem volt visszaút.Akartam őt, és ő is engem.Az arca egészen közel volt az enyémhez.Engem nézett.Megemelte a jobb kezét és egy haj tincsem a fülem mögé simította.
-Tényleg nagyon szép vagy-mondta csillogó szemekkel.Éreztem, hogy az arcomat elönti a pír...de általában nem vagyok ilyen érzékeny.Megcsókolt megint és apró puszikkal hintette be az egész arcom, majd a nyakamra tért.A keze szorgalmasan vándorolt a testemen, simogatott, néha megállapodott a melleimen, maszirozni kezdte azokat, aztán még lennebb csúszott.Kicsit simogatott ott is, majd belém vezette 2 ujját.Testem megfeszült, egy apró nyögés kicsúszott a számon.Zayn megpuszilta az alsó ajkam, majd meg is csókolt, közben lassan elkezdte mozgatni bennem az ujjait.A testem a vágytól ívbe feszült, ennél többet akartam.Zayn még egy ujját belém csúsztatta és gyorsabban pumpált én csak nyögdécseltem, vártam hogy többet adjon, de nem tette.Kihúzta az ujjait és megcsókolt.
-Késő van.-suttogta a fülembe.-Aludnunk kell..-befészkelte magát mellém, én még kicsit ziháltam.A csípőmnél éreztem, hogy Zayn szerszáma rendesen keményedik.
-De....csak nem akarsz így itt hagyni...
-Vedd úgy, hogy ez a büntetésed, amiért egy csitrivel megcsaltál.-suttogta a fülembe és megcsókolt.
-Nem tetszik ez a büntetés.-mondtam morcosan, akárcsak egy gyerek.
-Hmmm...ha jó lány leszel, holnap még beszélhetünk erről.-megcsókolt, de én elfordítottam a fejem, durván megszakítva a csókot.Ő csak kuncogott a makacsságom láttán.Magunkra húzta a takarót, a fejét a vállamba fúrta, megpuszilta az arcom majd szép lassan elaludt.
 Én így, felizgatva nem tudtam aludni.Kellet egy pohár tej, vagy altató.Lassan kicsúsztam Zayn karjai közül és felvettem a pólóját.Elég hosszú volt ahhoz, hogy a seggem ne játszódjon ki.Nem is fárasztottam magam a bugyim keresésével.Kimentem a konyhába, kinyitottam a hűtő szekrény ajtaját, de nem volt tej.Mindegy, jó a tea is.A vizet odatettem melegedni, amíg a tea füvet kerestem.Épp az egyik fali szekrény felső polcán kutatgattam, amikor a villany felgyúlt.Ijedtemben kapkodni kezdtem és levertem pár dobozt, ami elég nagy zajt csapott.Hevesen dobogó szívvel fordultam meg, Louis állt az ajtóban fáradt szemekkel.
-Nincs rajtad bugyi.-mondta nemes egyszerűséggel, mire én elpirultam.
-Őő..igen, nem számítottam rá, hogy az éjjel közepén halálra ijeszt valaki.-mondtam kicsit akadozva, de megkönnyebbülve.Louis odalépett hozzám és leguggolt.Én nagyon zavarban voltam, mert tényleg nem volt rajtam bugyi és Louis épp a lábamnál motoszkált.A dobozok tartalmát pakolta vissza a helyükre.
-Tea!-nyilallt belém a felismerés.Letérdeltem Louis mellé és kivettem a kezéből egy pikket.
-Az fekete tea!Attól nem fogsz tudni aludni!-figyelmeztetett majd a kezembe adott két tea füvet-Én is kérek, de inkább igyunk mentát.-mosolygott rám.
-Oké..akkor két menta tea rendel.-komótosan nekiálltam a teának, amíg Louis visszapakolt a szekrénybe.
-Miért vagy fent ilyenkor?Holnap suli...
-Tudom...nem tudtam aludni..hamar megiszom a teám és visszafekszem.-kitöltöttem a teákat, kimentünk a nappaliba és ott iszogattunk, mígnem észrevettem, hogy a póló nem takar mindent, mikor ülök.
-Ahh remek!-csattantam fel bosszankodva és egy közeli párnát az ölembe húztam.Louis csak mosolygós arccal, ártatlan szemekkel nézett rám.
-Mi a gond?
-Már másodszor rakom ki a tanáromnak azt, amit ebben a korban senkinek sem kéne!-fortyogtam és egyben pirultam is rendesen.Ő csak kacagott.
-Nincs mit szégyellj...felnőtt ember vagyok..láttam már női mellet..sőt..akár hiszed akár..-gyilkos pillantást vetettem rá, ami belé folytatta a szót.
-Igen, de nem a diákodét..nem az enyémet.Most ha az órán rám nézel, meztelen fogok ülni előtted!               
-Hát..nem bánnám.-mosolyodott el pimaszan.-én erre csak letettem az üres teás bögrém a kávés asztalra, majd szép úriasan felálltam a kanapéról, a párnát a seggemhez szorítottam és kivonultam a szobából.Hallottam Louis visszafolytot nevetését, de nem foglalkoztam vele.Mikor beértem Zayn szobájába, félredobtam a párnát és bebújtam a helyemre.Amint a fejem a párnámhoz ért, Zayn átölelt és magához húzott.Csukott szemmel nyomott egy puszit a számra és aludtunk is.

Chapter 11

FIGYELEM!

A blogban kicsit szabadjára engedem a perverz fantáziámat is, szóval lesznek benne +18 részek.Nem kell nagy dolgokra számítani, csak, néha néha beszúrok egy-egy szex jelenetet, vagy hasonlót.Szóval ez egy olyan figyelmeztetés azoknak, akik nem kedvelik az efféle tartalmakat.Az oldal bal oldalán fel lehet iratkozni, így értesítéseket kaphattok az új részekről.Légyszi komizzatok és szavazzatok.

Nessi szemszöge

Zayn megcsókolt, mielőtt bármit is mondhattam volna.Ezzel a csókkal elérte, hogy ne akarjak ellenkezni.Előszeretettel simogatta a pólóm alatt a hasam és rátért a melleimre is, majd egy pillanat alatt megszabadított az ideiglenes felsőmtől.

-Csak fél óránk van.-suttogta a nyakamba és megharapott.Fájt is rendesen, Zayn nem kímélt.

-Talán nem kéne belevágjunk most, nem gondolod....?

-Nem gondolom...nem fogsz megmenekülni.-benyúlt a bugyimba is, én meg hirtelen bepánikolva próbáltam kicsúszni a karmai közül, de nem ment.Belém vezette 2 ujját, én meg sikítottam-bár nem fájt, de hátha valaki meghallja, hogy ideje közbelépni.Irtó nagy szerencsémre az ajtó felcsapódott és Louis rontott be rajta.

-ZAYN!-ordította magán kívül és megfogta a nyakánál, egyszerűen lerángatva rólam.Eddig fel se tűnt milyen kis izmos valaki...Louis a szoba egyik sarkába hajította Zaynt, majd átkarolt a hónom alatt és talpra segített.

-Louis..-morogta a sarokból Zayn-Ne rontsd el folyton a játékomat, egyszer nagyon megbánod.

-Hallgass Zayn, vagy szétrugdoslak, hogy egy hétig nem fogsz tudni felkelni a földről.-átkarolta a derekam és kihúzott a szobába, jó erősen becsapva maga mögött az ajtót.

 Rájöttem, hogy meztelen vagyok...csak egy bugyi van rajtam, vagyis egy boxer, Louis boxere.Nem tudtam nem észrevenni, hogy Louis nem tudja levenni a szemeit a melleimről.

-Louis....hoztál ruhát..?

-Mi..?

-Ruhát...-takartam el magam.

-Ja...igen...hoztam.-behúzott a nappaliba.A kanapéra elő volt készítve minden.Én felkaptam a ruhákat és bementem velük a fürdőbe.Nem az én stílusom ez a rózsaszín, barbie baba kollekció, de úgy látszik az osztály főnökömet ez indítja be.Már...nem mintha...azt akarom, hogy beinduljon, vagy ilyesmi...Mert nem..nem erről van szó.

Hamar felkaptam magamra a ruhákat, a hajam csak lazán hagytam, szabadon garázdálkodni.Kölcsönvettem egy fogkefét-tudom, hogy nem higiénikus, de az én esetemben most nem érdekel-, fogat mostam, majd kimentem a fürdőből.Louis kint várt, belém karolt.

-Mehetünk?

-Igen!-gyalog mentünk a kórházba...Az agyfasz belém állt, mikor megláttam Petit az ágyon fekve...minden honnan csövek lógtak ki, még a seggéből is, bár ezt nem tudhatom biztosan.Viszont ébren volt.Bár elég nehezen mozgott.

-Nézzenek oda.-mondta nehézkesen-Az én Nessim és a tanárja...mit rosszalkodsz Nessi?Bűnbe viszed a tanár urat?-kérdezte gagyin vigyorogva.

-Látom már teljesen meggyógyultál...a humorod a régi.-kacagtam megkönnyebbülten és finoman megöleltem.

-Vigyázzon Nessire tanárbácsi....mert ha felépülök és megtudom, hogy megbántotta...annak nem lesz jó vége.-Louis csak mosolygott és leült az ágy melletti székre.

-Szerintem te félreérted.-fogtam meg Petpet kezét-Nem járok a tanárommal.

-Khmm.És az igazgató?-kérdezte Louis.

-Ő nem a tanárom.-csattantam fel-Mellesleg...nem hiszem, hogy ezek után még velem akarna lenni.

-Akkor még nem ismered eléggé...Mostantól a nap 24 órájában figyelnem kell téged, mert egy óvatlan pillanatban elkaphat.

-Oh..Zayn ilyen vadállat?

-Nem mindig....de néha....van mikor nem önmaga, olyankor óvni kell a szép lányokat tőle.

-Ohhh, szóval szépnek tartasz?-dobtam hátra a hajam és rebegtettem a szempillámat Louisnak, aki csak kacagott.

-Na jó, most magatokra hagylak..addig beszélek egy orvossal.-ezzel kiment, én meg leültem a helyére.

-Miről maradtam le, húgi?

-Óóóóó, sokminderől....elköltöztem Zayn és Louis házába, amíg rendbe nem jössz...Zaynnel járni kezdtünk...de elég agresszív néha...félek tőle.

-Szakíts vele, intézd el, ne én kelljen elintéznem.-mondta enyhén dühösen.Rájöttem, hogy nem kéne felzaklassam.

-Jó, nyugi, Louis elintézi.Te pihenj csak.

***

-Holnap suliba kell menned.-mondta Louis hazafelé menet.Már megjártuk a lakásomat, most az új otthonom fele visszük a holmimat.

-Ahhh...okés...

-Ne lógj...próbálj meg haverokat szerezni.De ne tudják meg, hogy velem élsz.

-Hmmm...oké.Nyugi..Megoldom.Amúgy meg szereztem haver magamnak.

-Igen?Kit?

-Liam...

-Ohhh-könnyebbült meg-Egy pillanatra azt hittem, hogy Harryt mondod.

-Nem...őt nem kedvelem.

-Nekem úgy tűnt, hogy ő igen is kedvel téged.

-Nem érdekel. 

 Megérkeztünk a házhoz.Zayn otthon volt.A konyhában várt.

-Beszélhetünk?-kérdezte tőlem.

-Persze.-válaszolt helyettem Louis és leült egy székre.-Mondd csak, figyelünk.

-Négy szem közt!-pattant fel Zayn és megfogta a kezem.Én kihúztam a kezem a szorításából.

-Beszélhetünk.De ne érj hozzám.-az arcán láttam, hogy megbántódott.Felmentünk az emeletre.

-Ne haragudj...kérlek.-mondta bűnbánóan.

-Hogy ne haragudnék?Egy vadállat vagy!Szakítani akarok!

-Ne!Nessi!Kérlek-megölelt szorosan-Én tényleg kedvellek...nagyon.Segíts nekem, jó?Sosem volt..igazi barát nőm, mindig elcsesztem és szakítottak velem..

-Ki hinné?-ironizáltam.

-Kérlek Nessi...mutasd meg nekem, milyen járni valakivel.-közben simogatta a hátam és megpuszilta a nyakam.

-Félek tőled Zayn...

-Kérlek Ne félj...kérlek.-nagyon kétségbe esett hangja volt.

-Okés-sóhajtottam megadóan-De a következő ilyennél nincs mese..szakítunk!-ő mosolygott és megcsókolt.

-Menjünk enni.-ahogy megfordultam, hogy lemenjek a konyhába, a seggemre csapott.

-Zayn!-mordultam fel.

-Jó jó...bocsi.-kacagott és lementünk.

 Ebéd után a tévé előtt ültünk, mindhárman.Zayn ölében voltam, cirógatta a hajam, néha egy-egy puszit nyomott az arcomra, vagy a számra.A telefonom megszólalt.A kijelzőre néztem....SMS jött.

Szia Nessi.Miért nem voltál suliba?Remélem, hogy csak lógtál és nincs komoly bajod.Buli lesz egyik haverom házánál, nem jössz el?A fél suli ott lesz, így legalább ismerkedhetsz.Ha jössz csak írd meg a címed és én ott leszek, elviszlek.

Liam

-Jeeee, buli lesz az éjjel és holnap isbuli, vágood?Elmehetek?-kérdeztem angyali pofival Zayntől és már meg is nyomtam a "Válasz küldése" gombot.
-Hát..igen...de...holnap suli..szóval..normális időben, normális állapotba gyere haza!-én nem is figyeltem, hogy mit mond....megírtam Liamnek, hogy hova menjen-persze nem Zaynék címét adtam le-és izgatottan mentem készülődni.Imádom a házibulikat...INGYEN PIAAA.

***

Kimentem a találka helyre, Liam már ott várt, egy kocsinak támaszkodva.Háttal volt nekem, mögé léptem.

-Te tudsz vezetni?-összerezzent és megfordul.

-Neked is szia.És nem, egyik
haverom fog...-megpuszilta az arcom majd elhúzódott.-Nagyon csini vagy-mondta mosolyogva és a végigsimított a csípőmön, majd egy röpke pillanatra a keze megállapodott a fenekemen.

-Köszi.-pirultam el és beültünk a kocsiba.Hátra ültünk, elől egy szőke fejet láttam csak.A visszapillantó tükörben, viszont egy arcot is fűzhettem a szőke hajhoz.

-Niall!-kiáltottam fel meglepődve.

-Szia Nessi.-mosolyodott el.

-Ti..ti ismeritek egymást?-ráncolta a homlokát Liam.

-Igen..találkoztunk...a munka helyemen.-mondta Niall, de közben az útra figyelt.

-Én mondtam, hogy összefutunk még.-vigyorogtam büszkén.

-Nem hittem, mert olyan hirtelen léptél le..mi történt?

-Bonyolult.

-Tényleg...miért nem voltál suliban?-kérdezte Liam.

-Beteg voltam, de jobban vagyok...

-Oké.Akkor partyzzunk!-Niall megállt a kocsival.A ház, ahova megérkeztünk, már javában fel van dúlva, részeg emberek itt-ott kifeküdve..szóval no para, nem fogok unatkozni.Megcéloztam a piás asztalt, töltöttek is nekem, kérés nélkül.Liam is ivott, ahogy Niall is, jól berúgtunk.

***

Hangos zene, pia szag van, táncoló, vagyis vonagló testek préselődnek össze a táncparketnek kialakított nagyszobában.Én is táncolok, Liammel.A kis szőke elkeveredett egy..vagy két lánnyal egyik szoba irányába.

-Figyelj Nessi.-Liam nagyon belejött a táncba.Igazából csak összesimulva és gabalyodva mozogtunk a zenére-ma nagyon....-megnyalta az ajkát-..jól nézel ki...-nehezen pörgő nyelvvel beszélt, de én megértettem.

-Még elpirulok.-kacagtam és felkapaszkodtam a nyakába.A kezeit a derekamról a fenekemre csúsztatta és megmarkolta istenesen.

-Tetszik, hogy ilyen rövid a szoknyád.-suttogta a nyakamba és elkezdett húzni valamerre.Ő lehuppant egy fotelbe, így magára húzott.Felültem, hogy mégse terüljek el, mint egy darab szar.

-Még kell pia..-néztem körül egy megmentőt keresve, és akadt is egy fiú, aki épp meghallotta a kérésem és a kezembe adott egy pohárral, amit egyhuzamban megittam.

-Tetszik a buli?-simogatta a combom Liam.

-Olyan jó elengedni magam-hátrahajtottam a fejem és becsuktam a szemem...csak élveztem az érintését.

-Oké, szépségem..engedd el magad..-egyre fennebb simogatott, én meg az élvezettől totál nedves lettem.Elért a bugyimig, ott is simogatott.

-Hmm..valaki már készen áll.-kuncogott és megpuszilt.

Chapter 10

Halilhóóóó.Hoztam egy rövidke részt, mert pénteken utazunk el és nem tudom mikor lesz időm irni.De hétfőn már jövünk is haza...szóval olyan kedd..szerda körül jön a kövi.Jó olvasást és légyszi komizzatok, vagy szavazzatok a bejegyzés alján :D

Mikor megébredtem Zayn ölelt.Mozgást hallottam lentről.Talán Louis ért haza..Épp kimásznék az ágyból mikor Zayn elkapja a derekam és visszahúz.
-Hova mész?Nem végeztem veled.-mondta fenyegető hangon és megharapta a nyakam.
-De én végeztem veled!-csattantam fel és ellöktem magamtól.Ez feldühitette.
-Nem te döntesz.Hanem én.-mondta és a két kezem a fejem fölé szorította egy kézzel.
-Szállj le rólam, Zayn!-csattantam fel, de ő a kezével a bugyimba nyúlt.Bevillant valami...Louis nem tudhat a kapcsolatunkról...de ő hazajött...szóval Zayn nem csinálhat semmit.Úgy döntöttem jó ötlet ebbe a ténybe kapaszkodni, mielőtt még Zayn megujjaz.-Itthon van Louis.-Zayn kelletlenül kihúzta a kezét a bugyimból és mondta h ezt még bepótoljuk...
-Ne vegyél rá mérget.-morogtam az orrom alatt és lerohantam a konyhába.Azaz hogy lerohantam volna, elpanaszolni Louisnak hogy Zayn meg akar dugni, de Zayn elkapott.
-Ha elmondod Louisnak..ha csak utalsz is rá...-ez tud olvasni a gondolataimban?-...tudnod kell, hogy olyan büntetést kapsz tőlem, hogy egy hétig nem kelsz fel az ágyból.-mormogta félelmetesen vészjósló hangon a fülembe.Adott egy puszit az arcomra és elengedett.Én már kevésbé lelkesen, de lementem a konyhába, ahol Louis épp egy tányér levest eszegetett.
-Szia.-leültem szembe vele.
-Szia.Hogy vagy?
-Jól...Ma nem látogatjuk meg Petit?
-De...ha akarsz elmehetünk, de még nincs magánál.
-Oké..de én azért elmennék hozzá.-Zayn is leérkezett.
-Hova megyünk?-kérdezte és tett ki levest nekem is.
-Kórházba Petihez-mondta Louis és kanalazott tovább.Zayn rám nézett.Elmosolyodott.Annyira ellenállhatatlan volt, elfelejtettem, hogy milyen bunkó volt velem.Csak oda akartam menni hozzá, és megölelni..hozzábújni.De Louis miatt nem lehetett.Így csak én is mosolyogtam neki.Louis háta mögött volt és kacsintott egyet, majd intette, hogy kövessem.Én jó asszonyhoz illően mentem utána.
 Mikor már Louis láthatáron kívül volt, előbbre rohantam, hogy utol érjem és megfogtam a kezét.Ő összekulcsolta az ujjaink.Behúzott a szobájába.
-Ne haragudj hogy úgy bántam veled.-mondta halkan és magához húzott.
-Nem haragszom.-mondtam mosolyogva és megcsókoltam.Hosszúra sikeredett a csók, közben a hajam cirógatta és a derekamon tartotta az egyik karját.
-Néha...ilyen vagyok...olyankor próbálj észhez téríteni...ha ez lehetséges.-kivette a haj gumit a hajamból és beletúrt..majd elkezdte az ujjaival fésülni és igazgatni.Megfogta az arcom, és a szemembe nézett.-Gyönyörű vagy.Nem akarlak elveszíteni.
-Nem fogsz.-suttogtam az ajkaiba, majd kicsit hátraléptem.Ő rám mosolygott és még egyszer megsimogatta az arcom.
-Légy jó...ne hamiskodj Louisal.
-Úgy ismersz te engem?-kacagtam és kiléptem a szobából.Bementem az én szobámba, vagyis ahol Louisal aludtunk.Louis épp boxerben volt.A szemem azonnal a mellkas tetkójára tapadt.Ugyanaz a késztetés támadt fel bennem, mint reggel.Csak meg akarom érinteni...Észrevette, hogy a tetkóját nézem.
-Tetszik?-mosolygott rossz fiúsan és közelebb jött.Én távolodni akartam tőle, hisz most jöttem ki Zayn szobájából.Falnak ütköztem, ő meg nagyon közel került hozzám.-Érintsd meg.-suttogta az izgalomtól kicsit rekedtes hangon.Én elbűvölten néztem Louis szemébe majd vissza a tetkóra.Megérintettem...az ujjammal végighúztam lassan a körvonalat.Visszanéztem Louis arcára.Becsukott szemmel állt.Közelebb hajoltam a tetkóhoz.Megpusziltam.Louis hátrahajtotta a fejét és nyögött egyet halkan.Ez észhez térített.
 Azonnal elhúzódtam tőle.Ő is észhez tért..hátrább tántorodott, majd felvette a pólóját.Szó nélkül öltözködött, én elpirultam.
-Nincsenek ruháim..haza kéne menjek értük.
-Tényleg...útközben beugrunk hozzád és te bepakolsz, jó?
-Okés...-sóhajtottam-Vajon Peti megébredt már?
-Nem tudom..lehet.De így nem jöhetsz ki.-fogta meg két ujjával a saját felsőjét amit rám adott.-Elugrok és veszek neked egy szép ruhát...és cipőt..meg fehérneműt is-mosolygott csábítóan.
-Nem szükséges..odaadom a lakáskulcsom és hozol otthonról.
-Nem....ragaszkodom hozzá...várj meg...fél óra és jövök.-fogta a kocsi kulcsokat és elrohant.Amint kilépett az ajtón Louis, Zayn már mellettem is termett.
-Végre elment.-mondta és megfogta a kezem.-Na most mit csináljunk?
-Hmmm..nem tudom...van fél óránk...az alatt semmit nem lehet csinálni.
-Oh, dehogy nem-kacagott és hátralökött az ágyon.-Gyere cica játszani-mormogta a fülembe.Rögtön tudtam, hogy most a rossz, szex mániás Zaynnel van dolgom.

Chapter 9

Bocsika a késésért megint.Most zárnak le mindenből, beindult az élet a suliban.De nyáron rendszeresen fogom hozni a részeket.Légyszi komoizzatok...köszi :D

Louis szemszöge

-Harry?Mi az istent keresel itt?!
-Nessihez jöttem!Mi történt vele?-kérdezte és hívás nélkül bejött.
-Beteg...mi meg vigyázunk rá.-jelentette ki Zayn és Harry elé állt, hogy ne mehessen tovább.
-Aha...persze...mit csináltak vele?!És mióta vigyáz egy diákra az igazgató úr vagy az osztály főnöke?Hmm??Mit tettek?Hívjam a rendőrséget, ők majd kiderítik?-fenyegetőzött.Zayn begurult...gyakran csinál hülyeségeket.Elkapta Harry karját és megrázta.
-Ébredj fel köjök!Nem a te dolgod!Húzz el innen!
-Nessi nélkül nem!-ordította és ellökte magától Zaynt-Hol van?!-makacskodott-Mit tettek?
-Semmit..semmit nem tettünk..egyszerűen csak...lázas.
-Persze!Akkor miért maguk vigyáznak rá?!Miért nincs kórházban?!Vagy az anyjánál?
-Mert csak ránk számíthat.-mondtam higgadtan.Zayn dühös volt még.
-Kis hülye!-mondta Harrynek és elindult a szobám fele, ahol Nessi aludt.
-Minek nevezet?!-csattant fel Harry és nekiszökött Zaynnek.Zayn forrófejű...nem tűri meg a mitugrászokat.Behúzott egyet Harrynek, én próbáltam szétválasztani őket.De nem sikerült.

Nessi szemszöge

Zajt hallottam.Megébredtem..csörömpölés, meg dulakodás hallatszik kintről.Nem tetszik ez nekem.

-Hagyjátok abba!-ordítja kintről valaki..ismerős hang.

-Louis?-kérdeztem fennhangon..de mintha nem is én beszéltem volna.Megköszörültem a torkom és felkeltem az ágyból.Kitántorogtam a szobából.Lementem a lépcsőn és lent az előtérben megláttam a zaj forrását.Zayn és Harry verekedtek, Louis meg...hol egyiket, hol másikat próbálta csillapítani.

-Mi folyik itt?-kérdeztem tátott szájjal.A verekedés megállt.Lefagytak úgy ahogy voltak.Louis szólalt meg előbb.

-Menj, bújj vissza...meg fogsz fázni.-elindult felém, de nem foglalkoztam vele.Elhajoltam tőle, hogy lássam Harryéket.

-Mit keresel itt, Harry?

-Téged...mi történt veled?Bántottak?-kérdezte aggódóan.

-Nem...csak meghűltem...miattad...mert magamra hagytál az éjjel...emlékszel, seggfej?-csak halkan tudtam beszélni, így nem olyan szemrehányó a hangom...de Harryt szíven ütötte.

-Én...én csak...te akartál elmenni.-dadogott.
-Milyen lovagias.-morogta Zayn és elkapta Harry karját, kiráncigálta a házból.Harry hagyta magát.Louis átkarolt.
-Hogy vagy?-kérdezte és a fejét a nyakamba fúrta.
-Hogy van Peti?
-Ő....jobban...de te hogy vagy?
-Én is jobban...fürödhetek?-mocskosnak és izzadtnak éreztem magam.
-Persze.-mondta Zayn, és Louist elküldte a fürdőbe rendet rakni és fürdő vizet készíteni.Ketten maradtunk.Megfogta a kezem és a nappaliba húzott.Leült, majd az ölébe ültetett.
-Jobban vagy?-kérdezte miközben a nyakam puszilgatta.
-Igen...szerintem már nincs lázam...
-Gyakran vagy beteg?-megharapott egy helyen.Nehezen tudtam koncentrálni.
-Nem..ritkán..de akkor nagyon.-mondtam akadozva és a hajába túrtam.Felmordult, megemelte a fejét és megcsókolt.Mikor elhúzódott újra a nyakamra tapadt, de nem harapott.Apró puszikat hagyott maga után.
-Amíg Peti fel nem épül, nálunk fogsz lakni...Senki sem tudhatja meg...és...Louis sem tudhatja, hogy együtt vagyunk.-suttogta a fülembe.
-Oh...oké.-lecsúsztatott finoman az öléből és a karom is levette a nyakáról.
-Louis ritkán van itthon...amikor ő csajozik...mi együtt lehetünk.-mondta egy hamiskás fél mosollyal az arcán.Én erőltettem egy mosolyt az arcomra, ekkor megjelent Louis, hogy kész a fürdő víz.Én bevonultam a fürdőbe.Jól esett elmerülni az enyhén forró vízbe.Sóhajtottam is egy nagyot, és nyakig becsúsztam a víz alá.Az izmaim elernyedtek, és jobban is éreztem magam.Volt egy ember nagyságú tükör a káddal szemben.Felfedeztem egy lilás foltot a nyakamnál..biztos Zayn csinálta.Ezt hiába dörzsölöm, nem fog lejönni.De most ez sem érdekelt...becsuktam a szemem, a fejem hátradőltöttem és csak lebegtem a semmiben.El is szundíthattam, mert arra eszméltem fel, hogy valaki az ajtót döngeti.
-Nessiiii....nem hideg a víz?Késő van, ki kéne szálljál.
-Jól van, megyek már-odritottam ki bosszankodva és kelletlenül kiszálltam a kádból.Leengedtem a vizet, megtörölköztem, és egy nagyobb törülközőt magamra csavartam.Nem akartam a mocskos ruháim visszavenni.Ahhoz túl tisztának éreztem magam.Kiléptem a fürdőből, Louis állt előttem.Nagy szemekkel mért végig.
-Nincs valami ruha amit kölcsön tudnátok adni?-kérdeztem, de nem reagált.-Louis.....LOUIS!-felcsaptam az állát, mert enyhén tátva volt.
-Őőő...bocs mi?
-Adjál ruhát....-csattantam fel türelmetlenül.Ő zavarában azt sem tudta merre menjen, előbb bement e konyhába, onnan hamar kifordult és a szobájába vette az irányt.Én követtem.Kivett egy boxert és egy nagy pólót.
-Ezek jók lesznek?
-Estére meg felelnek..köszi.-téptem ki a kezéből és ledobtam őket az ágyra.Ő a szekrényének támaszkodva figyelt.Én megálltam és néztem őt.-Kimennél?
-Őő..Ja persze..igen..ki...-és vörös fejjel távozott.Én nyugodtan beálltam egy tükör elé, a törülközőt ledobtam magamról.Megnyújtóztattam magam...a magas láztól az izmaim is elgémberedtek.Miután ezzel is meg voltam, felvettem a boxert és a pólót.A hajam kontyba kötöttem és megemeltem a paplant, majd bekúsztam alája.Kis idő után valaki kopogott.
-Bejöhetek?-Louis volt az.
-Igen...-Mikor belépett már pizsiben volt.
-Veled alszom-jelentette ki és bebújt az ágy másik felére.
-Oké...-nem kommentáltam, csak befordultam.Szinte azonnal elaludtam.
 Louis meztelen mellkasán ébredtem.A keze a fenekemen pihent, ez kezd lassan szokássá válni.A másik keze a derekamon volt.Lassan vette a levegőt, még aludt.A mellkasán felfedeztem egy tetkót.Nem tudom eddig hogy nem tűnt fel...Nagyon csábító volt....erős késztetést éreztem arra, hogy az ujjammal végigsimítsam.Felnéztem Louis arcára...mosolyogva aludt.Akkor nem bánja, ha egy kicsit...tapizom.
 A mutatóujjam az írás elé tettem, nagyon finoman, nehogy megébredjen..majd lassan, puhán végighúztam a kacskaringókon, és egy képzeletbeli pontot is tettem a végére.
-Mit csinálsz?-összerezzentem Louis reggeli rekedt hangjától.
-Semmit!-vágtam rá azonnal és magam alá akartam húzni a kezem, de elkapta.
-Még.-csak ennyit mondott és az írás elé vezette a kezem.Felnéztem az arcára, ő engem nézett.Visszapillantottam a tetkóra.És újra végigsimítottam..csak lassabban.Louis sóhajtott és köröket rajzolt a hátamon.Mikor végeztem, felnéztem az arcára.Ő becsukott szemmel, mosolyogva élvezte, ahogy rajzolgattam az ujjammal a mellkasán.De vége volt.Többet nem csináltam.
-Éhes vagyok.-felültem.
-Ma én kell suliba menjek...de szerintem te maradj és pihenj.-mondta és kimászott alólam.
-Egyedül hagytok?-kérdeztem kicsit kétségbe esetten.Kinéztem az ablakon, elég sötét volt...esett az eső.
-Nem.-jelent meg Zayn az ajtóban.-Maradok veled.-álmosnak tűnt.Odajött hozzám és bemászott az ágyba.
-Remek...akkor ma csak én dolgozom.-morgolódott Louis.Elment készülni.Én csak fáradt voltam és aludni akartam..nem pihentem ki magam.Zayn engem figyelt, várta, hogy Louis elhordja magát, ami meg is történt.Zayn közelebb húzott magához és megcsókolt.
-Miért kell te vele aludj?-kérdezte a rekedtes hangján.
-Nem én döntöttem így.
-Tudom..-mondta és rám feküdt.A lábaim szét tette, hogy közel férkőzzön.-Szar úgy aludni, hogy tudom, te a másik szobában alszol egy másik férfival.-mondta és felhúzta a pólóm, egészen a nyakamig.Nem számítottam rá, hogy ilyen rámenős az igazgató úr.Elkezdte puszilgatni a mellkasom, egyre közeledett a mellemig.
-Zayn...-kicsit kellemetlenül éreztem magam.Nem reagált.-Zayn.-mondtam kicsit hangosabban.
-Sssss kicsi lány.-a számra tette két ujját.-Most meg kéne vigasztalj.-mondta és mohón maszirozni kezdte a melleim.-De mivel nem vagy olyan állapotban hogy bármit is tegyél...én elintézem.-mosolygott elbűvölőn, és felhúzta magát, hogy megcsókoljon.
-Ne most Zayn..várd meg, hogy meggyógyuljak.-nyöszörögtem.Bevallom, kicsit megijedtem a szemében lapuló nyugodtságtól.
-De kívánlak, Nessi...nem tudok várni.-mondta és szájával rácuppant az egyik mellemre.Én csak csukott szemmel tűrtem...féltem tőle.Nem számítottam erre.Szerencsémre ne durvult nagyon.Néha megharapott, de kis idő után visszahúzta a pólóm a helyére és végigsimított rajta, majd egy sóhaj kíséretében visszafeküdt mellém.
-El sem tudod képzelni, milyen jól el fogunk mi szórakozni együtt.-mondta elégedetten és simogatta a hajam.Én vágtam egy fintort felé, majd befordultam.Mibe keveredtem már megint?

Chapter 8

 Ne haragudjatok a késésemért, nagyon sokat agyaltam ezen a részen...de végre itt van.Rövidke lett...jó olvasást :)

Puhán csókolt...érezhetően bizonytalan volt.Nem épp erre számítottam, de egy ilyen csókot senki sem utasíthat vissza.Nyelvével puhán tapogatózott az enyém után.Egy aprót sóhajtottam a csókunkba, a szemem megadóan lehunytam, és csak élveztem.
 Hosszan csókol, nem akartam, hogy vége legyen, de a levegőnk kezdet elfogyni..kicsit elhúzódott.A jól ismert kaján, büszke vigyor már az arcán ékeskedett.Elpirultam, végül is mégiscsak az igazgató torkán dugtam le a nyelvem.Zayn leült mellém és a derekamnál átkarolt.
-Most mi lesz?-kérdezte még mindig elégedetten mosolyogva.
-Nem tudom..te vagy a rangidős, mondd meg te.
-Én elhívnálak randira, de..nem lehetséges, hisz a diákom vagy...meghívnálak a házamba, de nem egyedül élek, és ezt titokban kell tartani.
-Gyere át hozzám.Én most...egyedül vagyok.-hajtottam le a fejem, mikor eszembe jutott Peti.Zayn az állam alá csúsztatta a kezét és megemelte a fejem.Közel hajolt.
-Nem lesz semmi gond.Felhívom a kórházat, jó?-kérdezte és nyomott egy puszit a számra.Én bólogattam.Zayn felhívta a kórházat, sétált körbe a szobába miközben beszélgetett.Én még elkábulva a csóktól hátradőltem a kanapén, a lábaimat feltettem a karfájára.Zayn még beszélt egy sort, majd letette a telefont.
-Azt mondják, hogy a műtét sikeres volt.-én megkönnyebbülten sóhajtottam.
-Hála a jó égnek!
-És...délután meg lehet látogatni, de még nincs eszméleténél.-én megint csak bólogattam.Nem volt erőm mást tenni, egyre csak elgyengültem a hűléstől és a láztól.Zayn mellém bújt, átkarolt.-Aludjál...hátha jobban leszel ha kipihented magad...már nem kell aggódj Peti miatt.-suttogta a fülembe és megpuszilta az arcom.Én elaludtam.

Ébredéskor

 Rém álmaim voltak...nagyrészt Petiről, de Zayn is megjelent...és Louis is.Amint kinyitottam a szemem el is felejtettem az álmaimat.Zayn már nem volt mellettem.Az íróasztalnál ült, papírokkal babrált.Felnézett rám.

-Megébredtél.-mosolyodott el.Levette az olvasó szemüvegét és az asztalt megkerülve odajött hozzám.Letérdelt a kanapé elé, és felém hajolt.Száját a homlokomra téve megállapította, hogy lázam van.Úgy is éreztem magam, a szemem alig tudtam nyitva tartani.

-Kéne hozzak gyógyszert...-mondta és simogatta a hajam.

-Azok nem hatnak.-alig tudtam kimondani.Jobb ha többet nem beszélek.

-Idehívom Louist, hogy figyeljen rád, és kimegyek a gyógyszer tárba...próbálj meg aludni még...-bólintottam.Megpuszilta a szám és felhívta Louist.Már nem emlékszem mi történt ez után, újra elaludtam.

Sokáig aludhattam, mert mikor megébredtem, mint a két fiú engem ápolgatott.Louis ölében volt a fejem, simogatott, a homlokomat nedves ronggyal törölgette, Zayn meg térdelt mellettem, fogta a kezem és telefonon beszélgetett.

-Hoztad a gyógyszert?-mindegy, hogy mit hozott, csak hasson.Nagyon rosszul voltam.

-Nessi...már beveted a gyógyszert...-suttogta Louis.

-Nem...Zayn ez előbb ment ki a gyógyszer tárba.-halkan beszéltem, nem tudtam hangosabban...hiába próbáltam, ment el a hangom.

-Sss..ne beszélj, pihenj...mindjárt jön egy orvos.-mondta Zayn és megszorította a kezem.Sóhajtottam egyet és becsuktam a szemem.Megint elaludhattam, mert kicsit később arra eszméltem, hogy az orvos vizsgál.

-Haza kell vinni...és ápolni...vagy bevinni a kórházba.-mondta Zaynnek, aki idegesen járt fel s alá a szobában.

-Nem akarok kórházba menni.-néztem kétségbeesetten Louisra, aki még mindig a homlokom áztatta.

-Nem fogsz...vigyázunk rád.-mosolygott rám.Kb. eddig bírtam ébren, megint becsuktam a szemem és elaludtam.

Zayn szemszöge

 Nessi csak néha volt ébren, de akkor sem mindig volt magánál.Olyanokat mondott, hogy ne engedjük a macskát ki az udvarból, meg hogy az apja tegnap meg akarta verni és leszúrta, félt hogy börtönbe kerül, meg ilyesmi.Semmi értelme nem volt annak amit mondott, egyre jobban aggódtam érte.Úgy döntöttünk, hogy hazavisszük, de nem hozzá haza, hanem a mi házunkba.Így persze a randit el kell halasztani.

 Az ölembe vettem és elindultam vele.Louis addig bezárta az irodát.Órák voltak még, de egy srác...Harry Styles a folyóson volt.Odajött hozzánk.

-Nessi!Mi történt vele?-kérdezte nagyon aggódva.

-Beteg...-Nessi megébredt.

-Szia Harry....-mosolygott a fiúra.

-Nessi....mi lett?

-Hogy érted ezt?Semmi nem lett.-mosolygott tovább.Most sem volt teljesen magánál.

-Kórházba viszik?Én is mehetek?-rohant utánam Harry.

-Nem jöhetsz...maradj a suliban!Amúgy sem a kórházba visszük, hanem haza.Menj vissza az órára!-parancsoltam rá, majd kimentem az épületből.Harry nem követett.Louis rohant előre és kinyitotta a kocsi ajtaját.Befektettem hátra Nessit, Louis ölébe.

-Vigyázz rá!-nem is figyelt rám, csak Nessivel foglalkozott.Próbáltam nem féltékeny lenni, még nem is járunk Nessivel, de ő az enyém, és ha Louis azt hiszi, hogy ezen változtathat, hát akkor téved.Beültem a kocsiba és becsaptam az ajtót.Haza vezettem.Gyorsan kipattantam a kocsiból, kivettem Louis kezéből Nessit és bementem a házba.Az én ágyamba fektettem.
-Miért nem a vendégszobát kapja?-kérdezte Louis félrelökve pár boxert és ruhadarabot az ágyamról.
-Azért, hogy szemmel tudjam tartani.
-Én is szemmel tudom tartani, miért nem aludhat nállam?
-Azért, mert...csak!
-Nem csak...én már aludtam vele...és te éjjel úgy alszol, hogy ha véletlenül valami gond adódna Nessivel, nem tudnál megébredni.-bevallom, van valami igazság abban amit mond.
-Na jó.-adtam meg magam.Louis örült a hülye fejének, és az ölébe vette Nessit.
-Megint hova megyünk?-kérdezte Nessi erőtlenül.
-Hozzám jössz, cicám.-mondta Louis, én meg nagyon vissza kellett fogjam magam, hogy ne üssem le azon nyomban.Átvitte a szobájába.Én követtem.
-Zayn...menj Petihez.-adta ki a parancsot Nessi.
-Miért én?-méltatlankodtam.
-Azért.-suttogta Nessi.Én dühösen vettem a kabátom és mentem a kórházba.

Louis szemszöge

 Ahogy kiment Zayn, én befeküdtem Nessi mellé és simogattam.

-Édesem....minden rendben lesz...mikor meggyógyulsz, ígérem, hogy elmondom neked a kis titkomat, csak gyógyulj meg.-simogattam a kipirult arcát, megszabadítva az izzadságtól odatapadt hajától.

-Louis...-motyogta alig hallghatóan.Én magamhoz öleltem.

-Itt vagyok.

-Ne hagyj el.

-Nem foglak.-nyomtam egy puszit a szájára, de nem hiszem, hogy érezte.

***

 Zayn megérkezett a kórházból, de nem hozott jó híreket.Peti még nincs eszméleténél, az orvosok szerint kómába is eshet, ha még nem tette meg.Nessi egyre rosszabbul van.Nagyon aggódom már.Zayn öt percenként rohangál a nedves ronggyal, hogy borogassa a homlokát.Estefele hallottuk hogy kopogtatnak.Én mentem ajtót nyitni.Nem hittem a szememnek.

-Harry?

Chapter 7

Éééés itt a 7. fejezet!Köszön szépen a komikat, nagyon jól esnek.Sajnálom, hogy tegnap nem hoztam részt, a testvérem 8 éves lett, ezt ünnepeltük meg.Na nem is dumálok többet, jó olvasást :)

Ahogy kimondta, egyből tudtam hogy gond van.
-Peti??Mi van vele!!Beszélj már, Zayn, beszélj, vagy benyúlok a szádba és a torkodon keresztül tépem ki a töködet!-mondtam nagyon magas hangon, szinte sipákolva a félelemtől és az idegességtől.
-Gyere, inkább üljünk be a kocsiba, nyugodj meg...-kezdte Zayn, de velem nem lehet szórakozni mikor Petiről van szó.Megragadtam az ingét a gallérjánál és közelebb húztam magamhoz.
-Mondd el!-ordítottam az arcába.Zayn megfogta a kezem és leszedte magáról.
-Ülj a kocsiba!-parancsolta.Louis átkarolta a derekam és szó nélkül elkezdett húzni.A kocsiba érve jöttem rá, hogy nem is köszöntem el Nialltől, de cseppet sem érdekelt.Zayn is beült.
-Mondjátok már el, könyörgök!Valami baj van?Peti jól van?Mi lett?-kérdéseim sorozatával rohamoztam meg őket, szinte már sírva.Louis mellém ült, a hátsó ülésekre.
-Kórházban van!-mondta én meg bámultam rá.
-Mi történt?De jól lesz, ugye??-senki nem szólt egy szót sem-Fiúk..mondjatok valamit!-nem mondtak semmit.Én eddig bírtam, elkezdtem sírni.Mit sírni?!Zokogni!Louis mellkasának dőltem, ő szorosan megölelt.Miután a taknyomat a pólójába töröltem, ahogy a könnyeimet is, kicsit elhúzódtam.Aggódva nézett, majd a tekintetemet látván el kezdett mesélni.
-Miután kirohantál próbáltalak hívni, és SMSt is küldtem, nem reagáltál.Aztán megszólalt az iskola telefonja, a vezetékes, és én vettem fel, mert valamiért azt hittem hogy te hívsz...Édesanyád volt, téged keresett....mondtam hogy most mentél el, de nem hiszem, hogy hazafelé vetted volna az irányt, így elmondta nekem a...hírt.Mondta, hogy a kórházból hívták az otthoni telefonjukat, hogy a fia balesetet szenvedett, és most műtik....-újra könnyek gyűltek a szemembe.Észrevette és simogatni kezdte a hajam-Anyudnak nincs fia, így először azt hitte, hogy te vagy, de mikor mondtam, hogy te nemrég mentél el, tudta, hogy Peti lehet az...
-És...senki sincs most a kórházban?-kérdeztem remegő hangon.
-Én ott voltam, és egész nap hívogattalak.Még nem hozták ki a műtőből.
-Vigyetek a kórházba!-mondtam megint sírva.
-Így nem mehetsz oda.-jelentette ki Zayn.
-Te fogd be!Mert most is ott lennék ha nem lettél volna ekkora segg fej!-keltem ki magamból.
-Én vagyok a hibás, hogy elmentél a városból és nem vetted fel a telefont?!-védekezett.
-Bekaphatod!-mondtam nagyon dühösen.
-Te kaphatod be!-mondta hasonló hangnemben.
-Fejezzétek be!-mondta Louis-Zayn, menjünk a kórházba...hátha befejeződött a műtét.-ezzel a mondattal kicsit megnyugtatott.Szipogva dőltem vissza Louis mellkasára.Átöleltem a derekánál, mintha a plüss macim lenne, a fejem a vállára hajtottam.Átkarolt mindkét kezével és simogatott.Petire gondoltam és arra, hogy nehogy meg merjen halni.Imádkoztam, hogy ne legyen baja.Mást úgysem tudok mit tenni.Elálmosodtam.Fél álomban voltam mikor úgy éreztem, mintha Louis belepuszilt volna a hajamba, de nem vagyok benne biztos.Elaludtam.
 Arra ébredtem, hogy Louis simogat és szóllitgat.Nem akartam felkelni, még nem szembesültem a való élet szörnyű igazságaival, még az álom világ kellemes tudatlanságában akartam maradni.Lefejelem ayt, aki fel mer ébreszteni.
 Nem hagyta abba, valaki ma kitartóan küzd a lefejelésért.Kinyitottam a szemem.A kocsiban voltam, Louis ölébe kuporodva.Eszembe jutott, hogy mi volt az a szörnyű dolog, ami miatt nem állt szándékomban kinyitni a csipáimat.
-Kórház!-pattantam ki Louis öléből.
-Igen..itt vagyunk.-morogta Zayn.Én kimásztam a kocsiból, megvártam, hogy Louis is így tegyen, majd elindultunk hármasban a kórház fele.Úgy szorítottam Louis kezét, mintha az életem függött volna tőle.Egy nővér elmondta, hogy még tart a műtét, de még nem stabil az állapota.Én már eléggé ki voltam akadva, megint csak sírni kezdtem.
-Haza kéne vigyelek...-ajánlotta Louis.
-Nem..meg kell várjam, hogy...jobban legyen.-mondtam, de nem tudom mennyire értették.
-Most nem tudsz semmit sem tenni.Felhívnak ha vége van a műtétnek.
-Minek menjek haza?Senki sem vár otthon.
-Veled megyek...jó?Nem hagylak magadra.-ölelt meg szorosan Louis.
-Louis!Te még mindig az osztály főnöke vagy!Nem a bébiszittere!-kommentált Zayn.Nem volt erőm visszapofázni, de a legnagyobb meglepetésemre Louis megtette helyettem.
-Nem!Én a barátja vagyok, és most szüksége van rám!És rád is, csak te túl makacs vagy hogy észre vedd!-vágta Zayn fejéhez.
-Persze!-csattant fel-Menjen haza a szüleihez!Nem a te felelősséged ez a lány!-nagyon megbántott ezzel is.Zayn mostanában nagyon segg fej.Csak jobban elkezdtem sírni és ellöktem magamtól Louist.
-Igaza van, húzzatok el innen!Miért is vagytok még itt?!Van jobb dolgotok is.-leültem egy székre.Louis leült mellém és átkarolt de ellöktem-Menj el.Nincs szükségem rád...utállak.És Zaynt is.Bárcsak ő lenne most Peti helyén.-nem gondolkoztam, csak mondtam.A düh beszélt belőlem.
-Ribanc.-mondta Zayn és elment.Louis is felállt, kicsit tétovázott, majd Zayn után ment.
 Sikeresen ellöktem magamtól azokat az embereket, akik segíteni akartak nekem....nem is bántam hogy Zayn elment, de Louis...talán őt nem kellet volna lehordjam.Ültem ott egy darabig, az emberek furcsán néztek rám amikor siró görcsöt kaptam.Odajött hozzám egy orvos.
-Valami gond van, hölgyem?-nem mondtam semmit, csak félrenéztem-Bántotta valaki?-ráztam a fejem-A szerette van a műtőben?-mutatott az ajtóra.-bólintottam-Ne aggódjon..a kórház legjobb sebésze van bent, nem lesz gond...de nem maradhat itt, haza kell menjen, úgysem tud mit tenni most...menjen haza, pihenje ki magát, aztán holnap jöjjön be, addigra már biztos jól lesz a szerette.-felsegített a székről majd kikísért az épületből.Hívott nekem taxit, még ki is fizette.Beszélt is hozzám, de nem figyeltem...arra lettem figyelmes, hogy a házam előtti padon ülök és bámulok meredten magam elé.
-Nem fázol?-ismerős hang törte meg a csendet.
-Louis?-néztem fel a hang tulajdonosára.Ő elmosolyodott.
-Ki más?-leült mellém és levette a kabátját, a hátamra tette és a kezét ott hagyta, dörzsölgette a hátam.Megnyugtató volt és fel is melegített kicsit.Most vettem észre, hogy reszketek, annyira fázok.
-Ne...nem haragszol rám?-kérdeztem kicsit akadozva, mert vacogtam.Közelebb húzódott hozzám, így is melegítve engem.
-Ki voltál akadva...megértem, hogy ilyeneket mondtál.Nem haragszom.De nem hagyhattam Zaynt ilyen állapotban vezetni, te meg nem hagytad, hogy vigasztaljalak.-nehezen fogtam fel miket mond.-Mióta vagy itt?
-Nem tudom.-dőltem a mellkasának.
-Valaki elhozott?vagy elsétáltál?
-Nem emlékszem.-suttogtam.
-Sokkos állapotban vagy...be kel vigyelek a házba..gyere.-felállt és a derekamat átfogva engem is magával húzott.Az egyik karom áttette a nyakán.-Kapaszkodj.-mondta és elindultunk.Én teljesen nekidőltem és próbáltam koncentrálni és nem elesni.Valahogy bejutottunk.
-Készítek neked egy meleg fürdőt, jó?-kérdezte és leültetett a kanapéra.Bólintottam.Adott egy puszit a homlokomra és a fülembe súgta, hogy nem lesz baja Petinek.Jó kezekben van.A fürdőviz elkészült, de dög voltam vetkőzni...és nagyon fáradt is voltam, már félig aludtam.Hallottam, hogy Louis próbál kommunikálni velem, de nem nagyon megy neki, így elkezdett vetkőztetni.Először a kabátját vette le rólam, majd a hanorákom, aztán a cipőmet, majd felkapott és a fürdőbe vitt.Én nem szóltam semmit.
-Nessi...nem kéne elaludj......a meleg fürdő most jót tesz neked.......teljesen át vagy fagyva.......miért nem jöttél be a házba?-ilyeneket mondott miközben hámozta le rólam a farmerem, a zoknim, meg a pólóm.Ott ültem a mosogatógépen fehérneműben előtte.-Most kimegyek.-jelentette ki-De vetkőzz le és mássz be a kádba!-bólintottam, ő kiment.Levettem a maradék ruhámat és befeküdtem a jó meleg vízbe.
Tényleg felébredtem tőle...jól esett, átmelegített.Nem is akartam kiszállni, de az ajtó másik feléről nagyon jó illatok kezdtek el szállingózni a fürdőbe, és megéheztem.Megmosakodtam és hajat is mostam.Kimásztam, felvettem a fürdőköpenyem, a hajam egy törülközőbe csavartam.Beálltam a tükör elé.Egészen máshogy nézek ki így, megmosakodva.Visszatért az életkedvem is.Letrappoltam a konyhába.Louis már terítette az asztalt.
-Mi a kaja?-kérdeztem az ajtóból.Louis rám emelte tekintetét.
-Eddmeg étel.-vigyorgott-De menj és öltözz fel, mert megfázol.-durcisan felcammogtam a szobámba, felöltöztem majd rohantam le, enni.Leültünk és nekiláttunk.
-Jobban vagy?-kérdezte miután jóllaktam.
-Igen..sokkal jobban...köszönöm.

-Ugyan..ez a barátok dolga.-kicsit elgondolkoztam.
-Szóval..mégis a barátom vagy?
-Az vagyok..Eddig is az voltam.
-De...akkor mire volt jó az a...."szakítás"?
-Arról én nem tudtam.Zayn irt SMSt, hogy menjek az irodájába, mert rájött, hogy mit kell tenni.Én is kiakadtam, mikor mondta, hogy felejts el minket.
-Szóval...te nem akarod, hogy elfelejtselek?
-Nem....a barátod akarok maradni.-elmosolyodtam-De persze titokban kell maradjon....-komolyodott el egy pillanatra.-én látványosan bezipzároztam a számat és lakatott tettem rá.Ő kacagott és eltette a tányérokat a kagylóba.-És ízlett a kaja?
-Igen, nagyon jó volt..-ásítottam egy nagyot.
-Menj aludni, én elmosogatok.Holnap korán kelsz, mert egy napot így is kihagytál a suliból.
-Igaz...-mondtam letörten és felmentem az emeletre, átvedlettem pizsamába és bebújtam az ágyamba.Hamar elaludtam.Kis idő múlva arra ébredtem hogy valaki bebújik mellém és szorosan átölel.Louis volt az...Most nem úgy ölelt, mint a múlt éjjel.Most szorosan magához húzott, nem félt hozzám érni.Ez nagyon jól esett.Visszaaludtam.

Másnap reggel

 Louis mellett ébredtem, még édesen aludt.Nem akartam felébreszteni azzal, hogy kimászok az ágyból.Kicsit élveztem, hogy ölel.Unalmamban vettem a telefonom, hogy játszodjak rajta, de erre nem került sor, mert rengeteg SMS és nem fogadott hívás volt rajta.Amiket Louis irt, még tegnap, mind elolvastam, majd kitöröltem őket, nehogy valaki el tudja olvasni őket.Nem csak Louis irt.Liamtől is volt pár, és a legnagyobb meglepetésemre Harrytől is.

"Jó reggelt, miért nem jöttél suliba?" "Miért nem vagy suliba?" "Minden oké?" "Hazaértél?Amint tudsz, hívjál fel" "Sajnálom, hogy nem vittelek haza az éjjel, kérlek hívj, hogy tudjam, jól vagy-e." "Ne szívass, Nessi, nagyon aggódom, hivj már fel!" 

 Harry rájött, hogy elengedett egyedül, a jéghideg éjszakában, hogy menjek haza, amikor az út hazáig kocsival fél óra, minimum.Nem érdekel, hadd aggódjon...Épp írtam volna Liamnek SMSt, hogy menjünk együtt suliba, mikor prüsszögni kezdtem.Ezzel persze Louis is felkeltettem.Prüsszögtem még egyet, majd még egyet.Aztán rohantam a budira, hogy kifújjam az orrom.

-Jól vagy?-jött utánam Louis, de az orra előtt becsaptam az ajtót.

-Igen!-kiabáltam ki, miután megmostam az arcom.Kimentem Louishoz, aki boxerben toporgott az ajtóban.Megint állt neki a szerszáma, de nem nagyon zavartatta magát.

-Jézusom!-kapott a szájához.Én is megijedtem.

-Mi van?-mondtam kicsit dünnyögve.

-Te lázas vagy?-vállat vontam és épp mentem volna vissza a szobába, mikor a falnak nyomott és el kezdett közeledni.A meglepettségtől köpni nyelni nem tudtam.Lassan közeledett, végig a szemembe nézett.A száját a homlokomhoz nyomta.Én becsuktam a szemem.Kis idő múlva elhúzódott.A szemeim felpattantak.

-Lázad van-jelentette ki.Teljesen elvörösödtem és elszégyelltem magam.Csalódtam is, mert titokban reméltem, hogy.....de ez hülyeség!Nem is szerethet egy ilyen pasi!Én csak egy kis taknyos vagyok a szemében...és most szó szerint, mert meghűltem.A szobám fele vettem az irányt.
-Nessi, így nem mehetsz suliba!
-Tudom, hogy nem...de nem akarok egyedül maradni...inkább bemegyek.
-De megfertőzheted az osztályt, de ez nem is lenne gond, te is csak betegebb lennél.Maradnod kell.
-Nem akarok egyedül maradni.-kezdtem el sírni.Úgy látszik a hormon háztartásom felborult azzal, hogy Peti a kórházba került.Louis szorosan megölelt.
-Maradnék veled, de muszáj bemennem, ma inspekcióm lesz (a tanárokat is szokták ellenőrizni, felmérni az óráján, ez az inspekció).-lehajtottam a fejem, mire ő kis gondolkozás után megszólalt-Gyere be, de ne hozz táskát.Addig Zayn irodájában leszel, jó?
-Inkább maradnék...-Zayn kiharcolta magának az ellenszenvem.-Úgy érzem, hogy nem jövünk ki túl jól az utóbbi időben.-finoman fogalmaztam.
-Ne bohóckodj.Zayn csak....Zayn...
-Ezzel nem győztél meg.-morogtam az orrom alatt, de azért elkezdtem öltözködni.Újra elkezdtem törni a fejem Zaynen és Petin, hogy megfeledkeztem Louis jelenlétéről.Ledobtam a pizsi felsőm, és fél pucéran kezdtem el kotorászni a ruhás szekrényemben.Aztán Louis fele fordultam egy melltartóval és egy pólóval a kezemben, ő meg meredten nézte a bájaim.Vagyis majd' felfalta szemeivel a mellem.Én észbe kaptam és elpirultam.A pólómmal rejtettem el a felsőtestem, ő meg szintén pirulva kihátrált a szobából.Először az ajtófélfának ment neki, de végül sikerült kimennie.Én meg mosolyogva folytattam az öltözködést.
 Lementem a konyhába, Louis vörös fejétől és álló szerszámától tudtam következtetni, hogy nagy sikerem volt és azóta észrevette, hogy nem lankad a kicsi Louis.
-Készítettem reggelit, megyek öltözni.-hadarta és felrohant.Én leültem kajálni, de szép lassan én is elkezdtem érezni a láz hatását.Egyre rosszabbul voltam, Louis kénytelen volt kocsival bevinni a suliba.
-Ahh remek, a tegnapi ruháim vannak rajtam.-motyogta, mikor már a kocsiba ültünk.
-Megvárlak a kocsiban amíg hazamész felöltözni.-ajánlottam fel.
-Nem szükséges.A suliban van egy rend ruhám.
-Hát az meg minek?-csodálkoztam.
-Nem fontos.-pirult el megint.Én csak kacagtam, vicces, ha sikerül zavarba hozni a tanárod.Megérkeztünk az iskolába, már be volt csengetve, Louis rohant az első órájára, de előtte még a lelkemre kötötte, hogy bármit is mond Zayn, én  ne menjek el, maradjak az irodájában.Ezt nem ígérhettem meg, de nem lehetett annak a kék szem párnak nemet mondani.
Elindultam az iroda fele, a titkár nő már tettre készen ült az asztalnál.
-Jó reggelt.-dünnyögtem.Ő csak felnézett rám, majd unottan vissza a körmére.Szó nélkül bementem az irodába.Zayn az íróasztal mögött ült.
-Nessi!-csodálkozott el.-Micsoda...meglepetés.
-Nem túl kellemes, ugye?-leültem a kanapéra.
-Hát...-sikerült megint megbántania ezzel a "hát"-tal.
-Jól van na!-csattantam fel-Én sem önszántamból jöttem ide...de máshova nem mehetek...-elmagyaráztam, hogy miért itt dekkolok, mikor padban kéne legyek.
-Maradhatsz de ne zavarj.-mondta mogorván.Bólintottam és néztem ahogy írogat.Kis idő múlva felnézett rám.-Miért nézel?
-Csak..azon gondolkoztam, hogy ezelőtt pár nappal...milyen más voltál...rendes..vicces...akkor is, ha megpróbáltalak megölni a csipkelődő beszédemmel-mosolyogtam el egy pillanatra az emlékek hatására.-...és most...most, hogy én szeretnék közelebb kerülni hozzád....csak ellöksz.-csuklott el a hangom az utolsó szónál.Nem ezt akartam neki mondani, csak a fejéhez akartam vágni, hogy mekkora paraszt, bunkó, segg fej, erre megmutattam neki, hogy mennyire megbántott és fáj nekem, ahogy viselkedik.Zayn arca a rideg távoltatróból átvált meglepetté, majd bánatossá.Felállt a helyéről, odajött hozzám, megsimogatta az arcom, és figyelmeztetés nélkül megcsókolt.